Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-16 / 243. szám

3 2012. OKTÓBER 16., KEDD ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ MEGYEI KÖRKÉP Ausztriát építi a somogyi kőműves új exodus? Ki merre indulna? - kivándorlási trendek a Google-kereső alapján ► Folytatás az 1. oldalról Az Űj Magyar Exodus felé? cím­mel publikált tanulmány térké­pein az látszik, Somogy Bor- sodot követően, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyével azonos szinten van az 5-6 helyen. He­ves, Baranya és Zala munka­erő-piaca is igen jelentős arány­ban érdeklődik a boldogulás tá­voli lehetőségei felé. Az intézet kutatói azt írják, a 2008-as világgazdasági vál­ságot (angolszász kifejezéssel a Nagy-, vagy Hosszú Válsá­got) és a 2010-es kormányvál­tást követően szaporodtak meg érezhetően a migrációval kap­csolatos híradások Magyaror­szágon. De valóságos folyama­tokról tudósítanak-e a hírek?, tették föl a kérdést, hiszen nem tudni, a híradásokat mennyi­re támasztják alá valós adatok. Vagyis a válság előtti évekhez képest mennyire nőtt meg tény­legesen a kivándorlás Magyar- országról. Az EU statisztikáiból ismerhető, 2011-ben a különbö­ző európai országokban tartóz­kodó, hivatalosan nyilvántar­tott magyar állampolgárok szá­ma összesen 148 ezer volt. Ez csaknem 60 ezerrel több, mint 2001-ben volt. Kétharmaduk a két legjelentősebb célország­ban, Németországban (50 szá­zalék) és Ausztriában (15 szá­zalék) élt. Az országból való elvándor­lás mögött két erős mozgató­rugót említenek a kutatók. Az egyik az EU-csatlakozás, az osztrák, a német és a fran­cia munkaerőpiac megnyitása. A külföldön munkát keresők lehetőségei ekkor ugrásszerű­en megnőttek, és megnőtt an­nak valószínűsége is, hogy a munkát találók nemcsak ideig­lenesen, hanem véglegesen el­hagyják az országot. A külho­ni boldogulás, elvándorlás má­sik mozgatórugója az elhúzódó válság, a 2009-es, majd a 2012- es gazdasági visszaesés. A la­kosság elvándorlási szándékai­ról pontos képet adnak a kérdő­íves felvételek, melyek a „mig­rációs potenciál” növekedésé­ről tudósítanak. Ez Magyaror­szágon 2012-ben 20 éves csú­csot ért el a TÁRKI márciusi kutatása szerint. Az arány nö­vekedése különösen 2010 óta vált különösen intenzívvé: már minden ötödik magyar felnőtt tervezi a külföldi letelepedést. 2010 vége, 2011 eleje óta szá­mottevő növekedésnek indult a külföldi munka iránti érdek­lődés. Tavaly januárban volt a trendforduló: ezt követően szá­mottevően megnőtt a fonto­sabb célországokban (Német­ország, Ausztria, Anglia) mun­kát keresők száma. Az auszt­riai munkavégzés leginkább az nyugati megyékben (Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala) élők figyelmét keltette fel, a németországi Komárom-Esz- tergom és Tolna megyék lako­saira jellemző, az angol lehe­tőségek az északkeleti ország­részben (Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) tartottak számot a leg­nagyobb érdeklődésre. A somogyiakat Ausztria vonzza leginkább, megyénk az 5-7. helyen van ebben a ebben a sorban. ■ Balassa Tamás Határok nélkül. Sajnos nem a kalandvágy, hanem a kényszer hajt Útra kelt szakemberek Somogy építőiparát jelenleg Ausztriában és Németországban kell keresni - kis túlzással így is fogalmazhatnánk, hiszen elegen­dő hazai megrendelés híján so­kan - vállalkozások, kétkezi mun­kások egyaránt- nyugatnak vet­ték az irányt Aki épp idehaza van, az is keresi az újabb kinti munkalehetőséget. Érthető, hi­szen a hazai béreknél jóval töb­bért emelik a téglát, keverik a ha­barcsot odaát. Forrásaink szerint az építőiparban tőlünk nyuga­tabbra is inkább feketén érdemes dolgozniuk, mert a magyar szak­embert többnyire csak segédmun­kásként jelentenék be, 6-7 eurós órabérért, ugyanakkor feketén egy jó kőműves 15 eurós órabérre is elszerződhet a somogyiak számára a távolság miatt az angliai munka kevésbé kedvelt, mint az ausztriai, de nem kevesen dolgoznak a sziget- országban is. Többen Notting- hamben, a munkát ismerősük szerezte, aki három éve él kint. „Neki is tönkre ment a vállalkozá­sa anno, nem volt választása”, írják forrásaink. A kapcsolat se­gített papírokat intézni. Munkát a közeli kisvárosban találtak, ahol annyi magyar dolgozik, hogy van már „hazai élelmiszer" bolt is. Akkor dolgoznak, amikor hívják őket, s aki dolgozni akar, és ren­desen teszi a dolgát, hívják. Nem egyszer heti hét nap mennek, mert nem akarják visszamonda­ni, nehogy utána ne hívják őket. Alap minimál-órabérük 6.08 font óránként Az első három hónap adómentes, akkor jól kereshet az ember... Borsik János: rendkívül fontos, hogy mihamarabb megkezdődjenek országos, valamint helyi szinten is a bértárgyalások FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL a bértárgyalások gyors meg­indítását sürgeti az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekvédők, akik élesen bí­rálják a kormány kiszámíthat- lan gazdaságpolitikáját, úgy látják: az elmúlt időszakban számos munkavállaló kiszolgál­tatottsága tovább nőtt.- a tárca államtitkára szerint 75-, míg a KSH adatok alapján 66 százalékos megvalósítás kö­vetkezett be - célzott a bérkom­penzációval kapcsolatos kimu­tatásokra Borsik János, az Auto­nóm Szakszervezetek Szövetsé­gének elnöke. Alacsony átlagke­resetek, magas infláció, kevés új munkahely - seregnyi nehéz­ségnyomasztja a lakosságot. Az elnök úgy fogalmazott: az egy kulcsos igazságtalan és aránytalan szja-adórendszer kiverte a biztosítékot, hiszen épp azok nem részesülnek a kedvezményben, akik erre rá­szorulnának. A reálkeresetek az utóbbi két évben csökkentek, pendítette meg, hozzátéve, hogy minden jel arra mutat, hogy ez előreláthatóan jövőre is így ma­rad. S ezzel együtt hamarosan újabb adók, költségek terhelik az emberek életét. - Senki nem járhat rosszul - idézte fel az új Munka Törvénykönyvével kap­csolatos korábbi kormányzati ígéreteket Borsik. Az érdekvé­delmi szervezet vezetője szerint azonban akik havonta 202 ezer forintnál kevesebb bért kapnak, bizony rosszabbul jártak, így az alacsony és a magas keresetűek között tovább nyílt az olló. A mi­nimálbérekre, illetve létmini­mummal kapcsolatos kimutatá­sokra jelezve kifejtette: továbbra is rosszul keresnek a szakmun­kások és a középfokú végzettsé­gűek, a munkaerőpiacon a le­csúszás érzékelhető. S az al­só-középosztály helyzetének ja­vítását célzó legújabb kormány­zati lépéseket is erőteljesen megkérdőjelezte az érdekvédők vezetője. Magyarországon töme­gével akkor jönnek létre új mun­kahelyek, ha nem esik vissza a beruházás mértéke, aránya, emelte ki Borsik, aki számos tárgyalásán szerzett tapasztala­tokra utalva rámutatott: ha a kabinet nem változtat a befekte­tői klímán, akkor ezek a tenden­ciák folytatódnak. A bértárgya­lások kapcsán kiemelte: sürge­tő, hogy országosan mihama­rabb megkezdődjön a rendkívül komoly és felelősségteljes mun­kát igénylő folyamat. - Nyíltan és nyilvánosan kell tárgyalni, nem lehet sumák módon, mutyi- beszélgetéseket tartani -jegyez­te meg. Borsik szerint jó lenne, ha - az országos tárgyalások lezárását követeőn - november­ben és decemberben mára helyi béregyeztetést folytathatnák az érintett felek. Harsányi Miklós Mi a hazafi most? nem tartozom azok közé, akik nemzethalált vizionál­nak a külföldre tartó mun­kavállalási hullámot látva. Ellenkezőleg. Azt tartanám nemzethalálnak, ha min­denki maradni akarna. Van, aki egyenesen hazaárulás­ról, idegenszívűségről be­szél a munkavállalók elszá- nását látva, én alázatra inte­nék ez ügyben is. Magyar­ságot és emberséget valahol egyként kellene megtartani az ember kebelén belül, s ha pusztul a szellem, a lélek, a jellem a nyomorúságos hét­köznapokban, hát inkább le­gyen hősünk máshol kiváló ember, mint itthon csapniva­ló magyar. Bízom benne per­sze, hogy az elmenők egy­szer hazatérnek, nem azért, mert esetleg megjött a job­bik eszük, hanem mert az ország már alkalmas lesz el­tartani őket is. Hát gondol­junk csak a magyar népme­sék garabonciásaira, azok előbb ennék meg Európát reggelire, minthogy az éh­koppot nyeljék idehaza. nem tartozom azok közé sem, akik kormányellenes­nek látják, ha külföldi mun­kavállalásról szólnak a hí­rek. Szentül hiszem, a ma­gyar annál sokkal árnyaltab­ban látja a világot, minthogy a nagyszámú országelha­gyást Orbán Viktor kormá­nyának a számlájára írja. És hát elsőként mennék naran­csot szüretelni Andalúziába, ha azért jönne haza a 2001 óta kivándorolt csaknem Ka­posvár méretű magyar dol­gozóhad, mert Bajnai Gordon lesz a következő kormány­fő. Álmaim meséinek épeszű garabonciása azt nézi, merre tartunk, s nem azt, kiből le­het a sofőr e furcsa közfelki- áltásos játékban. azok közé viszont tartozom, akik szerint aggasztó, hogy két magyar odakint is há­romfelé szakad. Aminek az exportja acsarkodás, az itt­hon sem hazafiság, jelzem kellő alázattal. Alakulnak a járások, a részletekről szavaztak ülés Kaposvár képviselő-testü- lete a hétfői rendkívüli közgyű­lésen jóváhagyta azokat a meg­állapodásokat, amelyeket a vá­rosnak a Somogy Megyei Kor­mányhivatallal kell megkötnie a Kaposvári Járási Hivatal létre­hozásához. A járási hivatalok január elsejé­től állnak föl. Szita Károly pol­gármester határozott kérése volt a járások felállításával kap­csolatosan, hogy a város és vá­roskörnyék lakói továbbra is a megszokott helyeken intézhes­sék ügyeiket. A polgármeste­ri hivataltól várhatóan 47 dol­gozó kerül majd a járáshoz, s a tervek szerint a járási hivatal irodáit tömbösítve alakítják ki többnyire a polgármesteri hi­vatal új részének földszintjén. A rendkívüli közgyűlésen a képviselők hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a Toldi iskola bejárata előtt állítsák föl Vogel József Szabadságból nőtt sze­retet című alkotását. A Kapos­vári Kosárlabda Klubnak pe­dig 2013. február 28-ai vissza­fizetési határidővel öt és fél mil­lió forintos önkormányzati köl­csönt szavazott meg a képvise­lő-testület. A kft. kérését azzal indokolta, hogy a csapat egyik fő támogatója más konstrukci­óban nyújtja a szponzorációját, emiatt a tervezetthez képest ké­sőbb kapja meg a csapat a támo­gatást. ■ Márkus Kata Egy hét sötétség. A kaposvári Megyei és Városi Könyvtár kamaraterme egész hétre sötétségbe borul. A Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete és a könyvtár közös rendezvénye, Láthatatlan Valóság címmel idén is érdekes programokkal várja olvasóit és az iskolásokat. Az érdeklő­dők bekötött szemmel, négy asztalnál próbálhatják ki, milyen egy látássé­rült számára elvégezni az egyébként rutinnak számító feladatokat, például megkenni egy kekszet lekvárral. A gyengénlátó emberek műveiből készült kiállítás pedig jól példázza, hogy nincs különbség, hiszen ők is ugyanolyan részei a társadalomnak, mint jól látó társaik Ülnökcserével folytatódott a tábornokper Kaposváron Iratismertetéssel folytatódott hétfőn a tábornokperként is­mert ügy tárgyalása a Kapos­vári Törvényszék Katonai Taná­csa előtt. A peranyagok bírói fel­olvasására azért volt szükség, mert ülnökcserére került sor: Mergancz Sándort dandártá­bornokot felmentették Somogy megyei rendőr-főkapitányi be­osztásából, s a Terrorelhárítási Központhoz, emellett szeptem­ber elsejétől hat hónapos nyelv- tanfolyamra vezényelték, így nem tud részt venni a tárgyalá­sokon. Az ülnökpótlásról a ka­tonai tanács illetékességi terü­letén belül, s megfelelő rang­ban kellett gondoskodni, így Tiborcz János dandártábornok, Vas megyei rendőr-főkapitány lett Soczó László tolnai rend­őr-főkapitány társa. A tábor­nokperben a katonai ügyész­ség bűnszövetségben, üzlet­szerűen elkövetett vesztegetés­sel és más bűncselekmények­kel vádolt meg három dandár- tábornokot, majdnem tucatnyi főtisztet és négy civilt, akik a vád szerint visszakérték a hon­védség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét. Az ügy má­sodrendű vádlottja Fapál Lász­ló, a Gyurcsány-kormány volt honvédelmi államtitkára, s az ügyben tanúként hallgatták ki többek között Juhász Ferenc egykori szocialista honvédelmi minisztert is. ■ A. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom