Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-02 / 231. szám

2012. OKTÓBER 2.. KEDD MEGYEI KORKÉP 5 Nagy lehetőségek a tóti dióskertekben hosszú távú terv A diót évente változó koncepcióval nem lehet fejleszteni, de jó kiegészítő kereset lehet A magyar dió egyrészt a ki­váló fajták, másfelől minősé­ge miatt keresett, annak elle­nére is, hogy a hazai terme­lés mindössze egy százalékát adja a világ termelésének. Vigmond Erika Az országban két jelentősebb vállalkozás fogja össze a ter­melést, az egyik Somogybán a lengyeltóti Juglans Hun­gária Kft., amely a száz-két­száz hektár közötti ültetvé­nyével Közép-Európa legna­gyobb egybefüggő dióskertjét mondhatja magáénak. A má­sik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tranzit Dió Kft., amely a kelet-magyarországi ültet­vények termelését fogja ösz- sze. A magyarországi dióül­tetvényeknek több mint a fe­le ebben a két megyében van. Mivel a héjas gyümölcsök iránt világszerte erőteljesen nő a kereslet, és az utóbbi har­minc esztendőben Európában is jelentősen csökkent a terme­lés, a magyar termelőknek is érdemes megfontolniuk a tele­pítéseket.- Ha már az országos ser­tésprogram Somogyból indult, miért ne indulhatna a dióprog­ram is innen - mondta Gombos Sándor, a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal (MVH) Somogy Megyei Kirendeltsé­gének vezetője. - Lengyeltóti­ban valamint a város környé­kén is nagy tisztelete van a di­ónak. Az itteni diótermesztők szakmai tudása és az új irán­ti fogékonysága gyakorlatilag De finom ez a diós sütemény! Nem csoda, hiszen Lengyeltótiban hozzáértő kezek gondozzák az immár harmincéves faállományt. Az értékes fahéjas tiszteletére kiállítás is nyílt a városban odáig jutatta a somogyi diót, hogy világhírű lett. Ezt minél jobban ki kellene használni.- Hosszú távú terv kell - tette hozzá Gombos Sándor -, mert diót évente változó kon­cepcióval nem lehet fejleszte­ni. Ráadásul nyilván pénzre is szükség van hozzá, mert drága a szaporítóanyag, továbbá hát­térberuházások is szüksége­sek, melyek a feldolgozással, valamint a marketinggel kap­csolatosak.- 2013 az előkészítés éve le­hetne, mert 2014-ben új pénz­ügyi támogatási ciklus indul - javasolta az MVH megyei ki­rendeltségvezetője. - Arra biz­tatom a szakembereket, hogy minél hamarabb dolgozzanak ki egy hosszú távú diótermesz­tési programot, és terjesszék be. A kormányzat támogat­ni fogja - vetítette előre Gom­bos Sándor, aki arra is kitért: a diótermesztés egy jó kiegészítő foglalkozás is lenne, azt alapul véve, hogy idényjellegű gyü­mölcstermesztéssel is mennyi­en egészítik ki a jövedelmüket. Dankó József, a Juglans Hun­gária Kft. ügyvezetője arról is beszélt: már vannak elképzelé­seik, koncepcióik. A dióskertje­ikben több mint fél évszázados tudatos szelekció eredménye­ként a kiváló kül-, és beltartal- mi értékekkel rendelkező faj­ták élnek nagy területen egy­befüggően, harmincéves állo­mányként. A diótermesztésben való jár­tasságot, a korszerű ismere­teket a hazai és külföldi szak­anyag megismerésével, a ku­tatók és kutatóintézetek gaz­dag ismeretanyagának fel- használásával sajátították el a cég szakemberei. A lengyeltóti diónak egyébként Angliában, Olaszországban, de főleg Né­metországban van biztos felve­vő piaca. A diótermesztésben nagy lehetőségek vannak, ám sok mindent össze kell hangol­ni. Ide tartozik például, hogy a környezeti adottságoknak job­ban megfelelő fajtát kell keres­ni a folyamatos gazdasági ter­meléshez. Dankó József szerint a kuta­tóintézetek munkáját is segíte­ni kell abban, hogy gyors ered­ményt tudjanak elérni. A kör­nyező országokban, mint Uk­rajnában vagy Moldáviában már ezerhektárszámra telepí­tik a diót, mert nagy üzletet látnak benne. Nem csak öröm a kikötő védettsége Földváron Bővítik és korszerűsítik a nagyatádi menhelyet Hétszáz diák szavalt egyszerre József Attilát MŰEMLÉKVÉDELEM A balaton- földvári kikötő teljes egészét műemléki védelem alá vonta az ezzel foglalkozó hivatal a par­ton álló Club Balaton épületével együtt, melynek értékesítését évek óta tervezi a földvári ön- kormányzat. A város képviselő-testületé­nek ülésén Holovits Huba pol­gármester arról beszélt: csak az egyik szemük nevet a hír hallatán, a másik sír, hiszen nem tudni, hogy a műemléki védettség milyen kötöttséggel jár, milyen hatással lesz a ter­vezett fejlesztésekre, beruházá­sokra. Kérdéseikre választ sze­retnének, ezért a Balatoni Ha­józási Zrt. vezetésével közösen megkeresik e célból az illetékes szaktárcát. ■ F. I. fejlesztés Jobb helyzetbe sze­retné hozni állatmenhelyét a nagyatádi önkormányzat. Ezzel kapcsolatban Ormai István polgármester elmondta: bővítenék, korszerűsítenék, to­vábbá komfortosabbá tennék a telephelyet, ahol a számkive­tett állatokat a Nagyatádi Ter­mészet- és Állatvédő Egyesület gondozza. A város képviselői még 2010- ben jelöltek ki egy területet új állatmenhely létesítésére a volt laktanya ingatlanán belül. Most azonban egy alkalmasabb helyet találtak, amely egyrészt közelebb található a városhoz, másrészt a közelben tervezett hulladékudvar megépülésével elérhetőbbek a közmű-rácsatla­kozási lehetőségek. ■ J. G. eszmélet Balatonalmádiban Jordán Tamás vezényletével kö­zel 700 diák egyszerre szavalta el József Attila Eszmélet című költeményét A 12 legszebb ma­gyar vers program keretében.- Irodalom nélkül lehet él­ni, csak nem érdemes - hang­súlyozta Fűzfa Balázs, a prog­ram ötletgazdája és főszervező­je. - A cél az élményközpontú irodalomoktatás: a diákoknak a hagyományostól eltérő, krea­tív verselésben való részvétellel olyan élményt ad, amely köze­lebb hozza őket a vershez. A balatonszárszói József At­tila Emlékházban irodalmárok, irodalomkritikusok, egyetemi tanárok, pedagógusok és diá­kok konferenciáztak József At­tiláról és verseiről. ■ F. I. Aranyfokost hozhatott haza Lengyelországból a Balaton néptáncverseny Benevezhettek a hegyvidéki népek fesztiváljára, ráadásul a gorálul beszélő Kasza lett a legszebb lány Hegyvidéki nép a balatoni is, nem is akármilyen: fődíjas nép­táncos. A Balaton ugyanis a Hegyvidéki népek néptáncfesz­tiváljára utazott a lengyelorszá­gi Zakopanéba, hogy többek kö­zött olasz, spanyol, török, albán vagy éppen nepáli együttesek­kel együtt táncoljon, s persze versengjen.- Jelentkezésünk során mi csak annyit tudtunk közölni: naponta látjuk a Balaton túl­só partját, így a Badacsonyt - mondta lapunknak Szigeti An­géla, a Balaton Táncegyüttes művészeti vezetője. - Szeren­csére elfogadták. Kilencnapos út volt, több napig tartó, nagy­szabású, számos fellépéssel és menettánccal tarkított fesztb vál. Az autentikus hagyomá­nyok feldolgozása kategóriában tizenhét együttes közül hoz­tuk el a fődíjat, az Aranyfokost, megosztva egy spanyol együt­tessel, de mi kaptuk a legmaga­sabb pontszámot a zsűritől. So­mogyi hagyományokra épült a produkciónk, többek között a szüretet és a szüreti mulatsá­got megelevenítve. Siófokon ka­rácsony előtt mutatjuk be ezt a műsort. Ez az első olyan korosztá­lyuk - tudtuk meg Szigeti An­gélától akik kinőttek a helyi művészeti iskolából, de folytat­ták a táncot; többen főiskolá­sok és egyetemisták, de vissza­A nyári Siófolk fesztiválon láthatta a hazai közönség a Balatont táncolni járnak próbálni. Nyári fellépé­seikkel teremtették elő a Zako­panéi út költségeinek egy ré­szét, egy-két támogatót is meg tudtak nyerni, no és a fiatalok „zsebbe nyúltak”. A balatonosok nyerték oda­kint a szépségversenyt is, neve­zetesen Kasza Krisztina. Azzal vette le lábáról a zsűrit, hogy bár lengyelül kellett bemutat­kozó szöveget mondania, ő nem csak hogy lengyelül, de egyene­sen gurálul tette ezt.- Az apartmanházban, ahol laktunk, a házinéni találta ki: guráli nyelvjárásban adja elő, ez az ottani vidékre jellemző tájnyelv - magyarázta Papp Ká­roly, a táncegyüttes másik veze­tője. - Ő segített Krisztinának a gyakorlásban is. A fiúk nyer­ték azután a gurál táncversenyt (nehéz, guggolós-ugrálós, az oroszhoz hasonló), továbbá kü- löndíjat kaptunk a táncházunk­ra. Ezt most, a mi kedvünkért értékelték először, többször is tartanunk kellett, olyan sike­rünk volt, és a zsűri úgy dön­tött, hogy új díjat alapítva ne­künk adja „a legjobb hangulatú táncház szervezője” elismerést. Szigeti Angéla és Papp Ká­roly igen jelentősnek tartja a Zakopanéi fesztiválsikereket még az együttes múltjával ösz- szevetve is; van mire emlékez­ni, jövőre lesz ötvenéves a Bala­ton Táncegyüttes. ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom