Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 Kevesebb kéz, kevesebb papír közszféra A bürokrácia csökkentése és a létszám leépítése most IMF-hitelfeltétel lehet Elvárják a színvonalas közszolgáltatásokat várdán három éve még önálló polgármesteri hivatal működött, utóbb körjegyzőség. Januártól a nyolc járási hivatali rendszer 55-60 ügysegédje közül kapnak egyet, aki kijáróként a polgárok számos államigazgatási ügyét segíti majd. Varga András pol­gármester várakozással tekint az eddig nem létező „intézmény" elé. A változásról azt mondja, s polgármesterként a helyében vél­hetően senki sem mondana mást: lényeg, hogy a falu félezres lakossága ne szenvedjen hát­rányt semmiben! az ápolt köztereiről, természe­ti-kulturális akcióról, Szász End­re élő kultuszáról ismert Várda európai mezőnyben indulhatna a virágosítási versenyben, ha in­tézményei volnának. De iskolá­sai, óvodásai sem járhatnak már helyben. Mindent el lehet fogadni, ha átgondolt és műkö­dő alternatíva lép egy megszo­kottszolgáltatás helyébe, ezt vár­ják most is számos somogyi kis­településsel együtt, mondta Var­ga András, aki szerint a vidék országszerte egyre vonzóbb az emberek számára, az élhetőség kritériumai azonban a munka­helyek és szolgáltatások megszű­nésével egyre kopnak, s ezt meg kell állítani. Merre tart a közigazgatás? Juhász Tibor (elöl) és Neszményi Zsolt (jobbról) Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök: Nincsen hatalmas puffer a közszférában ► Folytatás az 1. oldalról „Nincs kőbe vésve, hogy a kor­mányablakból menjünk nyug­díjba mindannyian, de úgy nem lehet dolgozni, hogy minden ka­rácsonyt egzisztenciális félelem­ben kell várnunk. Vannak bará­taink, akik tavaly a két ünnep között kerültek utcára az össze­csapott megyei konszolidáció miatt.” Erről a minap sajtótájékozta­tón kérdeztük a somogyi kor­mányhivatal vezetőit, amikor az időarányosan jól haladó járási előkészületekről számoltak be. Várható-e, hogy most 350-400 körüli járási kormányhivatal­nokkal számolnak Somogybán, és a tavalyihoz hasonlóan az év végén-elején üt be egy leépíté­si hullám? (Akkor a megyei ön- kormányzatnál fölöslegessé váló köztisztviselők egy részét nem tudta átvenni a hivatal, majd ja­nuár 11-én kormányhatározat rendelkezett 6700 közszféra-ál­láshely leépítéséről. A 943-as ak­kori létszámból a kormányhiva­tal 94-et veszített, ennek felét be nem töltött álláshely likvidálásá­val oldva meg.) Juhász Tibor kor­mánymegbízott és Neszményi Zsolt főigazgató a Magyar Hírlap aznapi, létszámleépítésről szóló írását nem kommentálta. Ugyan­ez a lap biztos pontként említet­te az IMF-megállapodás feltétele­ként a leépítést. A kormánybarát lap ugyanakkor azt írta, több ez­res leépítés is megvalósulhat az államigazgatási apparátusban és az önkormányzatoknál. Var­ga Mihály főtárgyaló miniszter elmondása szerint a leépítés a kormány minap küldött javasla­tai között is szerepel. Fehér József, a SZÉF alelnöke nyilatkozta: januárban „statáriá- lis gyorsasággal” már végrehaj­tottak egy hétezer fős létszám- csökkentést. Szerinte a közszol­gálatban ezért a végletekig ki­zsákmányolják a maradék em­bereket, akik évek óta nem kap­tak egyetlen fillérnyi fizetéseme­lést sem, de még az egyéb jutta­tásaikat is alaposan megkurtí­tották. Az egészségügyben vagy a közoktatás területén sem jobb a helyzet, hangsúlyozta, ezért je­lentősebb leépítés esetén min­denképpen be kellene zárni in­tézményeket. Boros Péterné, a Magyar Köz- tisztviselők, Közalkalmazottak legfeljebb a húszezer lélek- számnál népesebb városokban képzelhető el, hogy a központi költségvetés csökkentse a köz­szférában dolgozók létszámát. Ezt Schmidt Jenő, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetsé­gének (TÖOSZ) elnöke, tabi pol­gármester mondta lapunk kérdé­sére. A tisztségviselő a jellemzően kistelepülési struktúrájú Somogy­bán, ahol nincs létszámtartalék, nem vár nagyobb leépítési hullá­mot. Úgy tartja, a feladatokhoz képest semmiképpen sem túldi­menzionált a köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma, megint más az a szempont, ha az országos költségvetéshez viszo­nyítjuk a szektor munkaerő-állo­mányát, ami országosan a 700 ezerhez közelít Szerinte ezzel együtt is túlzó hatalmas puffer- ként elképzelni - a kormányszóvi­vőfogalmazott így a minap - a közszféra tartalékait.- A bizonytalanságot érzem a kollégáimon, hiszen egyelőre csönd van a folyamatokról, a járási hivatalok még csak fej­ben vannak meg, a január vi­szont mindjárt itt van, három hónap múlva - mondta Schmidt Jenő. - Azt szoktam mondani mindenkinek, jól képzett állam- igazgatási szakemberekre min­den kormánynak szüksége van, járjanak tanfolyamokra, képez­zék magukat, amikor csak le­het. schmidt JENŐ a létszámról szól­va azt mondta: azt csak egy-két éves előkészítés után, ugyanek­kora próbaidő mellett lehet ér­demben visszavágni. A bürok­ráciát valóban érdemes csök­kenteni, kevesebb papír, keve­sebb kéz, vagyis jogszabályi egyszerűsítés ráférne a rend­szerre, mely olykor a működő- képességet veszélyeztetően túl­szabályozott, mondta. SZERINTE NEM jó adottság, hogy lassan kétmilliós adófize­tői állomány tartja el a tízmilli­ós országot, így lehetetlen volna 600 milliárdot elvenni a jövő évi hiánycél tartása érdekében ko­moly ágazati változások nélkül. Az összeg érzékeltetésére hozzá­tette, a következő évre 637 milli­árdot szán a büdzsé az önkor­mányzati szektorra, ahonnan elkerül ugyan az oktatás finan­szírozása, de máshonnan sem kerül kevesebbe.- sem a világ, sem Európa nem növekszik, az egykori közgaz­dasági elméletek ma nem érvé­nyesek, fizikai képtelenség őket használni, újakat kell kifejlesz­teni - mondta a TÖOSZ-elnök. és Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezetének (MKKSZ) nem­rég beiktatott főtitkára pénte­ken járt bemutatkozó látogatá­son Kaposváron, ahol Neszmé­nyi Zsolttal és Vörös Tamás­sal, Somogy megye főjegyző­jével folytatott megbeszélése­ket. A kapcsolattartásra szük­ség lesz, hiszen az érdekvédők­nek és a kormánynak - éles ér­dekkülönbségeik mellett is - le­hetnek közös céljaik. Ilyenek az utolsó kongresszusokon megfo­galmazott szakmapolitikai cso­magjukban a minőségi jogsza­bályalkotás, a bürokrácia csök­kentése, valamint a közszolgá­lat teljes korrupciómentessége. De elsőként is azt akarják elér­ni, hogy a járási rendszerre va­ló átállás után is legyen min­den önkormányzati dolgozónak munkahelye, azaz ne legyenek elbocsátások. A főtitkár az elbocsátási hí­rekről szólván azt nyilatkozta: hiányolja az első kézből szárma­zó híreket, és várja az egyezteté­seket. Januártól kétezres lélek- számhoz kötik a polgármeste­ri hivatalokat, emiatt négyszáz körjegyzőség szűnhet meg, hat­ezren dolgoznak ezeken a helye­ken. A leépítési hírekben sze­replő hat-nyolcezer ember tehát nagyon sok. Ha mégis igaz len­ne ez a leépítés, mondta Boros Péterné, akkor a szakszervezet evidenciának tekinti a gondos­kodó elbocsátást a kormány ré­széről, hiszen kistelepüléseken egyetlen foglalkoztató az önkor­mányzat. Az óriásplakát üzene­te lenne lényeges ebben a kér­désben is: szeretem a munkám. Ezt elmondhatanák a kollégáim is, hogy szeretnék a munkáju­kat, mondta erről a főtitkár. E kollégák információnk sze­rint türelmetlenül várják a bő­rükre menő döntést, mondta egy forrásunk. Közben a hangulat feszült, panaszkodni senki nem mer, s mindig a háta mögé néz, hallgatja-e valaki. A kormányka­rikatúrák Facebook-megosztásá- ra gondolni sem mernek, pedig miért is ne lehetne egy szürke hi­vatalnoknak is humora. Az általunk megkérdezett bel­ső-somogyi településvezetőnek az az érzése, mintha a közigaz­gatási végeken a kapkodás és a pénztelenség írná a jövőt, s fél, hogy e kettő közül minimum egy több mint megérzés... JEGYZET FÓNAI IMRE Törvény és lelkiismeret két fonyódi és egy siófoki ítélet a közelmúltból, mind­egyik első fokú, amire fel­kaptuk a fejünket: a siófo­ki Coke Clubot bezáró, az­után bankok ellenében a devizahiteles adós mellé ál­ló verdikt, s legújabban a kereki Horthy-szobor leön- tése ügyében született íté­let, pontosabban annak in­doklása. Utóbbitól hangos a média, a közrádió példá­ul nem győzi megszólaltat­ni a Kovacsics bírót elítélő­ket, csakhogy minden kri­tika olyan mondatból indul ki, mely egészen egyszerű­en nem hangzott el az íté­lethirdetéskor. „erőszak És jog kizárja egymást, nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg po­zitívnak minősíti a Hort- hy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét" - így a kúriai elnökhelyettes. Igaza van, ám a bíró (kint van már a képe, címe, tele­fonszáma a szélsőjobb ked­venc portálján?) nem helye­selte a jogsértést, hanem minden ellenkező híreszte­léssel szemben azt mond­ta: egy Horthy-szobor felál­lítása elleni tiltakozás er­kölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos fi­gyelemfelhívás, ám an­nak ez a formája (a leönté- se) már jogsértő, lett volna más mód is a tiltakozás ki­fejezésére. És igen, összefüggésbe hoz­ta a zsidótörvényeket az alá­írójával, felhívta a figyel­met a Horthy rehabilitálá­sára irányuló törekvések, a Horthy-szoborállítások ve­szélyességére, melyek a kor­mányzó ellentmondásos megítélése miatt a társadal­mi béke helyett csak ellen­tétek szítására jók, magya­rul provokálnak. egy bíró állítólag csak a törvényeknek és saját lelki­ismeretének van alárendel­ve. Tehát a lelkiismereté­nek is. Furcsa, ha ezt fur­csállják. Balatoni hajózási tulajdon: öt év múlva sem fizetnének a részvényesek Barcs ma átválthat a digitális televíziózásba Engedjék el a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormány­zatok teljes tőkejuttatási kötele­zettségét - erről kezdeményez tárgyalásokat a tóparti önkor­mányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség a nemzeti vagyonke­zelő szervezettel. , Amint megírtuk, idén júni­usban a kormány döntése értel­mében öt év haladékot kaptak a részvényes települések e kötele­zettségük teljesítésére. A nehéz gazdasági helyzetre hivatkoz­va kérte a huszonkét, kikötővel rendelkező önkormányzat: az eredetileg, az állami részvények átadásakor vállalt 2012. októ­beri határidőig ne kelljen meg­fizetniük a hajózási zrt.-nek az 1,4 milliárd forintot. Ezt egyéb­ként ingatlanban is teljesíteni le­hetne. A jelenleg érvényben lévő döntés értelmében 2017. októbe­re a tőkejuttatási kötelezettség végső határideje. ■ F. I. Elsőként Barcs vált át digitális­ba az országban. Folytatódik ugyanis Barcson és a kistérség­ben a digitális átállás tesztprog­ram, melynek segítségével má­ra közel négyszáz szociálisan rászoruló család élvezheti a kor­szerű, digitális tévéadás előnye­it. Őket is érinti a barcsi digitális adó október elseji, hétfői áthan­golása. Aranyosné Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlé­si Hatóság (NMHH) főigazgató­ja elmondta: az érintett nézők azt tapasztalják, hogy 10 órá­tól átmenetileg valamennyi csa­torna eltűnik a képernyőkről. A közszolgálati csatornák 12 órá­tól újra foghatók lesznek, azon­ban ahhoz, hogy a kereskedelmi csatornák adása látható legyen, a nézőknek újra kell hangolniuk a készülékeiket. Az adóáthangolás minden te­levíziónézőt érint, aki a barcsi digitális földfelszíni adó műso­rát veszi, de nem érinti a „tányé- ros” és kábellel televíziózókat. A főigazgató hozzátette: min­denképpen az érintettek közé tartoznak azok a nézők, akik a tesztprogram során álltak át a digitális vételre. Az újrahango- lást az automatikus kereséssel kell elvégezni, a hatóság a teszt- program résztvevőinek pontos útmutatót küldött, és ingyene­sen hívható zöldszámon segít (06-80/38-39-40). ■ Jeki Gabriella Földvár és Kína: zöldenergiában a közös jovo? piac Kínai befektetőket igye­kezett Balatonföldvárra csábí­tani Holovits Huba polgármes­ter és Szakács László alpolgár­mester egy magyar küldöttség tagjaként. Sanghajtól százhar­minc kilométerre a nyolcmil­liós Hansu város két kerüle­tének vezetőivel is felvették a kapcsolatot. - Kína világhata­lom a zöldenergia terén - tá­jékoztatott Szakács László al­polgármester. - Kapcsolódá­si pontokra lelhetünk itt is, hi­szen Balatonföldvárnak az a célja, hogy egy amolyan be­mutató-, mintakisváros le­gyen, ahol felvonultatnánk a különféle zöldenergia-techno- lógiákat. ■ F. I. Forgatag a balatoni kikötőben. Az utasokat nem érdekli, ki a tulajdonos

Next

/
Oldalképek
Tartalom