Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-13 / 241. szám

2012. OKTÓBER 13., SZOMBAT GAZDASAG 7 Még mindig távol van az eurózóna csatlakozás A kormány egyelőre még jegeli az euróbevezetés kérdését, várják a teljes felkészülést Bár éves szinten akár több százmilliárd forintot is nyer­hetne hazánk azzal, ha csat­lakozna az euróövezethez, erre a jelek szerint továbbra sem jött el az idő. Wéber Balázs Magyarország euróövezeti csat­lakozásának erőltetése a jelen­legi körülmények között való­ban nem lenne megalapozott gazdasági szempontból, néhány éven belül azonban mindenféle­képpen érdemes lenne erőfeszí­téseket tenni ebbe az irányba, mondta Gabler Gergely a Vi­lággazdaságnak Orbán Viktor miniszterelnök napokban tett kijelentéseire reagálva. Az Equilor elemzője szerint a belépés az eurózónába több szempontból is komoly elő­nyökkel járna az ország szá­mára. Egyrészt a piaci bizalom növekedése miatt jelentősen csökkennének a hozamok a magyar állampapírpiacon, ami éves szinten több száz milliárd forinttal mérsékelné az állam­adósság-finanszírozási költsé­geket. Ezzel lényegesen növe­kedne a költségvetés mozgáste­re, fűzte hozzá. Másrészt a csatlakozással például lejjebb mennének a banki hitelek kamatai, és jól járnának a devizahitelesek is: a svájci frankban eladósodottak Akarjuk is, meg nem is az eurót a németek szerint számára csökkenne, az euróhi- telben ülők számára pedig meg­szűnne az árfolyamkockázat. Ami a hátrányokat illeti, eu- rózóna-tagként már lényegesen nehezebb lenne a valódi struk­turális reformok véghezvitele - például a nyugdíj-, az egészség- ügyi és a gyógyszertámogatási rendszerben, véli Gabler Ger­gely. Már csak ezért is fontos lenne, hogy ezeket a területek a kabinet minél előbb rendbe te­gye - például a fenntarthatóság érdekében egyensúlyba kellene ELTÉRŐEN ÉRTÉKELTÉK a német lapok Orbán Viktor csütörtöki berlini látogatása során tett nyi­latkozatát, miszerint hazánk „nem veti el az eurót”, de gyakor­latilag egyelőre nem tervezi an­nak bevezetését. A Süddeutsche Zeitung például „Orbán megta­gadja Magyarországtól az eurót” címmel közölt cikket a magyar kormányfő Angéla Merkel kan­cellárnál tett vizitjéről, majd megjegyezte: a kormányfő kizár­ta a belátható időtávon belüli csatlakozást. Ehhez hasonlóan értelmezte a kormányfő szavait a Die Welt, amely „Magyaror­szág már nem akarja az eurót” címmel tudósított az eseményről. A FÁZ ezzel szemben azt emelte ki, hogy Orbán szerint a kor­mány „nem utasítja el az eurót” a kancellár pedig úgy fogalma­zott: érthető, hogy Budapest je­lenleg nem foglalkozik az euró­bevezetés kérdésével. hozni a nyugdíjjárulék-befize- tések és a nyugdíjkifizetések egyenlegét. Látszólag hátrányként jelent­kezne az is, hogy a belépéssel az ország elveszítené önálló mo­netáris politikáját. Ez azonban már most is korlátozott, mond­ta Gabler Gergely. Ezzel például arra utalt, hogy a tőkepiacok már ma sem tolerálnák, ha a Magyar Nemzeti Bank állam- kötvények vásárlásával próbál­ná lejjebb nyomni az állampa­pírpiaci hozamokat. Az Equilor elemzője szerint az eurózóna-csatlakozás feltéte­léül szabott maastrichti kritéri­umok többségét Magyarország belátható időn belül képes len­ne teljesíteni. A GDP-arányos költségvetési hiány már tavaly három százalék alatt volt, az ál­lamadósság folyamatosan csök­ken, így a legnagyobb problé­mát jelenleg a magas infláció jelenti - jegyezte meg. Utalt arra is, hogy Magyar- ország az EU-csatlakozással írásos kötelezettséget vállalt az eurózónába történő integ­rálódásra. „Ezt a lépést tehát értelmetlenség lenne a végte­lenségig húzni” - hívta fel a fi­gyelmet. A magyar miniszterelnök viszont másként gondolja, leg­alábbis ami a kötelezettséget illeti. „Amikor az uniós csat­lakozási szerződést aláírtuk, még egész másként nézett ki az euróövezet. Emiatt a zónába való belépési kötelezettség ma már nem lehet automatikus” - mondta a Handelsblattnak adott interjúban. Orbán Viktor pénteken a Kos­suth Rádiónak úgy fogalmazott: „az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az euró újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve, ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra.” Vasúti tulajdonokhoz juthatnak a városok egy-egy város számára is jelen­tős értéket, országos összesítés­ben pedig húszmilliárd forintot érnek azok az üdülők, sport- létesítmények, vagy akár ki­sebb, vasút melletti területek, amelyek ingyen kerülhetnek át a MAV-tól az önkormányzatok­hoz. Kérdés, hogy a terv nem lesz-e a költségvetés sokadik átírásának áldozata: a parla­ment egyelőre nem bólintott rá a javaslatra. Az Országgyűlés elé kerül ugyanis egy olyan indítvány, hogy akár 20 milliárd forint ér­tékben is átadhassanak állami vagyontárgyakat a települések­nek - valószínűleg ezek leg­nagyobb részben a MÁV ingat­lanjait jelentenék. Olyan épü­letekről lehet szó, amelyeket a vasúttársaság most egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan hasznosít, de az önkormányza­tok megpróbálhatnak kezdeni velük valamit. Az első indoklá­sokban többek közt Szolnokot, Szombathelyt vagy Székesfe­hérvárt hozták fel példaként, ahol sok olyan, a vasúthoz tartozó ingatlan van, amelyet most nem használnak ki, vi­szont a belvárosban fekszenek, tehát az értékük nagyobb. De jó példa erre Zuglóé is. Az eredeti indoklás szerint „számos jogilag rendezetlen helyzetű, a MÁV Zrt. könyvei­ben lévő ingatlan kerülhet át az államhoz a vasúttársaság koncepcionális szervezeti át­alakítása során, ezeknek egy részét célszerűen helyi önkor­mányzati feladatok ellátásához lehet használni, így átadásuk költségmegtakarítást jelent az állam számára”. Ezen kívül olyan feladatok kerülnének le végleg a MÁV válláról, amelyek nem tartoznak a cég fő profil­jába. Ilyen lehet akár sportlé­tesítmények fenntartása, akár művelődési házak, vagy épp üdülők üzemeltetése. Egy ko­rábbi tájékoztatás szerint akár több száz ilyen ingatlanról is szó lehet. Nem csak ez lehet azonban a rendezés fontos következmé­nye. Több városban is nagyobb sávok vannak a sínek mellett, amelyeket a cég birtokol, ám nem használ. Ha ezek átke­rülhetnek városi kézbe, az a közművesítés szempontjából jelenthet sokat. A terv azonban nem azt jelenti, hogy a telepü­lések azt csinálhatnának az ingatlanokkal és területekkel, amit csak szeretnének: a mos­tani szabály, amely szerint egy ilyen átruházás után 15 évig nem lehetne eladni, nem vál­tozna. Ha pedig mégis eladnák vagy az eredetileg vállalthoz képest máshogy hasznosíta­nák, meg kéne fizetni a teljes árát. ■ SZ. I. A MÁV Zrt. tárgyi eszközei (milliárd forint) 2009 2010 2011 ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 434,9 425,3 413,4 ebből vagyonkezelt állami tulajdonú 309,0 301,7 295,6 vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások ,13,3 12,5 12,0 összes tárgyi eszköz 630,5 608,2 585,1 HIRDETÉS Megyei napilap előtetőként tesztelje autó-motor magazinunkat: Most 990 Ft-ért fzethet elő három hónapra az maior -ra! Telefonáljon munkanapokon 8-16 óráig, és így 245 Ft/magazin ár helyett megjelenésenként 165 Ft-ért olvashatja kedvenc magazinját! A|ánlatunk 2012. október 31-ig érvényes. Eléfketesl ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakéhellyel/tartézkodási hellyel rendelkező előfketók által vehető Igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a 0640-510-510 telefonszámon. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik Igénybe, akiknek az eléfketést megelőző 3 hónapon belül a megadott elöfketől személyes adatokkal és/vagy elől fcetésl címen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin előfketése. A díjf ketést kévető hónapban megjelenő első lapszámtól kézbesítjük Önnek magazinunkat Az elóf ketésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előf kétől Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókód: 2018 HÍRSÁV Nőhet az agrárkivitel Oroszországba „a magyar szaktárca azt szeretné elérni, hogy az Oroszországba irányuló élelmiszergazdasági kivite­li a '90-es évek eleji szintre emelkedjen” - hangoztatta tegnap a vidékfejlesztési miniszter, miután hazatért moszkvai tárgyalásáról. Fa­zekas Sándor elmondta: az elmúlt két évben az Oroszor­szágba irányuló élelmiszer­gazdasági kivitel értéke 70 százalékkal nőtt. Újabb kétmilliárd a vasúti dolgozóknak az idén újabb kétmilli­árd forintot kap az idén a MÁV-csoport vállalatainak mintegy 30 ezer dolgozója, ami fejenként átlagosan net­tó 32 ezer forint - közölte tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A kifizetések a vasúttársaságok és a szak- szervezetek között megkö­tendő megállapodás alapján indulhatnak majd meg. Ócsai lakótelep: indul az első ütem HÉTFŐN MEGKEZDI az ÓCSai szociális lakótelep első 80 házának kivitelezési mun­kálatait a meghívásos pályá­zaton nyertes cég, a Veszp- rémBer Zrt. - közölte tegnap Ócsa alpolgármestere. A szerződés aláírására októ­ber 3-án került sor, az első ütem átadása 5 hónap múlva várható. ,.‘novny I , \Hiu -, inkÍÍItélit ti- ft./u - ..1 ;■ Legfrissebb tesztek az autók világáról!

Next

/
Oldalképek
Tartalom