Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-13 / 241. szám
2012. OKTÓBER 13., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Pénzre várnak a termelők cukoripar Kaposváron közel 800 ezer tonna alapanyagot dolgoznak fel Kampány Kaposváron. Az ország egyetlen cukorgyárában csaknem nyolcszázezer tonna répát dolgoznak fel Korszerű egészségközpont Balatonboglaron félmilliárdból félmilliárd forintos beruházás ünnepélyes avatását tartották pénteken Balatonboglá- ron: felújították és bővítették a dr. Török Sándor Egészségügyi Központot, mely ettől kezdve egy emeltszintű, komplex járóbeteg-szakellátóval szemben támasztott minden 21. századi elvárásnak megfelel. Korszerűsítették többek között a műszerparkot, az informatikai rendszert és új, eddig Bogláron nem elérhető egészség- ügyi szolgáltatások is indultak. Az akadálymentesített létesítmény fenntarthatósága érdekében alternatív energiaforrásokat (napkollektor, napelem) szereltek fel. ■ F. I. Javul az egészségügyi ellátás Hulladékkezelő és -feldolgozó képzés is indult a marcali fenntartású, sző- csénypusztai Széchenyi Zsig- mond Szakközép és Szakiskolában befejeződött a felnőttképzési és vizsgáztatási akkreditáció: 54 szakképesítés vizsgáztatására jogosult az intézmény, országos felnőttképzési vizsgaközpont lett. Az idei tanévkezdés nemcsak a nappalisoknak, hanem a felnőtteknek is elindult. Öt szakmacsoportban, hatféle képzést tartanak az intézmény szervezésében. Egyedi szakképzések is folynak, mint a gyógynövénytermesztő, vagy a hulladékkezelő-feldolgozó. ■ Vigmond E. A Vidékfejlesztési Minisztérium a saját költség- vetéséből fizeti ki azt a 240 millió forintot, amelyet az előző kormány hat éve nem biztosított 300 magyar gazdának. Harsányi Miklós A termelők az előző kormány mulasztása miatt 2006-ban elestek az elkülönített cukortámogatástól, ugyanis a hazai jogszabályok nem tették lehetővé az uniós forráshoz való hozzájutást - áll a szaktárca lapunkhoz pénteken eljuttatott tájékoztatójában. A cukorrépa-termelők az Európai Unió Bíróságához fordultak. A testület 2009-ben az eredeti nemzeti szabályozást a vonatkozó uniós szabályozással ellentétesnek ítélte meg. Az EU Bíróság döntése alapján a 2006-ban támogatásból kimaradt minden termelő megkapja utólag a támogatást. A tárca közölte: nincs somogyi termelő az érintett 300 gazda között. Az agrárkamara becslése szerint a térségben 30- 40 gazda részesülhet támogatásban. Októbertől kifizetik az érintett termelőknek az összesen 240 millió forintos támogatást. Közölték azt is: folyamatban van a cukorrépa-termelők 2012. évi nemzeti kiegészítő támogatására beadott kérelmek feldolgozása, a termelők még ebben az évben hozzájuthatnak a pénzhez, i - Minden forintnak örülünk, amit a gazdáknak adnak - reagált megkeresésünkre Berki Gyula, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke. Értékes élőhelyek kerültek veszélybe a Felsőszentmárton közelében lévő Dráva-mellékág fel- töltődésével, ezért a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, aki 178 milliós, uniós támogatásból élesztette újjá a folyó mellékágát.- A mellékág feltöltődéséért felelős elzárás átalakításával, és közel 50 ezer köbméter iszap és a benőtt fűzfélék eltávolításával A szaktárca emlékeztet rá: Magyarországon a rendszerváltás idején még 12 cukorgyár működött. A privatizáció során az üzemek külföldi tulajdonba kerültek, majd az EU 2006-os reformjával visszaszorította a cukorgyárak termelését. Mára egy, külföldi tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő. „A szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kiharcolt 402 ezer tonnás magyar cukorkvóta 75 százalékát visszaadtuk Brüsszelnek. Az évi fogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul.” - Szinte tökéletesen elsorvasztották a belföldi cukorgyártást biztosítjuk a természeti értékek fennmaradását - mondta Heid Petra PR- és sajtóreferens. - A napi vízcsere biztosított, ezzel a korábbi állapothoz képest jelentősebb mértékben élővé vált a mellékág, megszépült környezete, flóra- és fauna-, halállománya, turisztikai vonzereje. A mellékág a fejlesztés előtt az év mintegy 27 napján kapott jegyezte meg Garbera István cukoripari technikus, a gyakorlati oktatóhelyek egyesületének korábbi országos elnöke. - Rengeteg gazda hagyta abba a termelést, a gyárak zömét bagóért eladták, s bezárták. Egyik napról a másikra magasan képzett szakemberek kerültek utcára.- Szerintem annak idején méltánytalanul nem kapták meg jogos jussukat a cukorrépa-termelők - emelte ki Sámoly Ferenc kamarai elnök. - Az korántsem jó, ha a sérelmek orvoslása ilyen sokáig elhúzódik. Szerényi Zoltán, a somogyjádi Jádi Agrár- Zrt. elnök-igazgatója szerint az elmúlt másfél évtizedben gyökeres változás zajlott le a csak frissvíz utánpótlást a Dráva felől. Szakemberek szerint ez az érték nem volt elegendő a mellékág „megfelelő” működéséhez.- A fejlesztés kapcsán a mellékág középső harmadában található elzárást átépítettük, oly módon, hogy továbbra is biztosított maradjon a szigetre történő közlekedés lehetősége - tájékoztatott Burián Alajos projektpiacon. Szerencsésnek érezhetik magukat azok a termelők, akik az ország egyetlen cukorgyárába szállíthatnak alapanyagot. Megfelelő hozam mellett ugyanis hasznot hozhat a cukorrépa.- Idén 50 hektáron takarítjuk be az alapanyagot - mondta. - Pénteken az utolsó szállítmányt is elvittük Kaposvárra. Miközben a termelők a legfrissebb terméshozamokat és a várható eredményt latolgatják, addig a kaposvári cukorgyárban javában zajlik a kampány. Három műszakban folyamatosan működik a cég, januárig előreláthatóan közel 800 ezer tonna cukorrépából készítenek cukrot. vezető. - Ennek érdekében az elzárás mélyebb részére csővezetéket fektettünk, valamint az elzárás anyagát oly módon cseréltük, hogy az a vizet át tudja engedni. A Vízügyi Igazgatóság már 2008-ban elkészítette a Felsőszentmártoni mellékág részletes revitalizációs lehetőségét vizsgáló tanulmányt. ■ Jeki G. Élhetőbbé tették a drávai mellékágat vízi élet Növekedett a folyó turisztikai vonzereje a sikeres projekt révén Káipát-medence: elvándorlás, városfejlesztés Nem drágul a horgászat a Balatonon telepítés Kosarazó halőrök: a partról a mélyebb vizekbe viszik a süllőt A magyarság gazdasági és politikai helyzete napjainkban a Kárpát-medencében. Ezt a témát boncolgatták a tudomány- terület jeles hazai és nemzetközi képviselői a VI. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl című régiótudományi konferencián pénteken a Kaposvári Egyetemen. Szó esett egyebek mellett Budapest új városfejlesztési koncepciójáról, a munkaerővándorlás fő folyamatairól a Kárpát-medencében, Szávai Ferenc rektor pedig a magyar tőkebefektetés szerepéről szólt a határon túli gazdaságokban. A hatodik alkalommal megrendezett konferenciát negyedszer tartották Kaposváron. ■ M. K. A növekvő üzemeltetési, haltermelési- és telepítési költségek ellenére sem emeli a jövő évi területi engedélyek árát a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - döntött pénteken a társaság vezetése. Számos vízkezelő előzetesen jelezte a jegyárak emelését és a balatoni zrt. gazdasági számításai szerint is mintegy 25 százalékos jegyáremelés válna indokolttá. A társaság azonban nem kívánja növelni a balatoni horgászok terheit, amikor úgyis számos körülmény nehezíti a halfogást: az alacsony vízállás miatt nehezebb megközelíteni a horgászhelyeket és a horgászcsónakok tárolási lehetőségei is szűkültek. Bár még csak nemrég kezdődött az őszi haltelepítés, már a jövő évi telepítés fedezetét kell terveznie a társaságnak. „Drágább lett a takarmányár, többe kerül a szállítás, a meleg miatt éjjel-nappal mentek a levegőztető berendezések a halastavakon, ami nem csak az energiaárak miatt volt jelentős tétel, hanem a túlóradíjak miatt is - tájékoztat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - Azok, akik piacra termelik a halat, még csak-csak reménykedhetnek abban, hogy a hal árában valamennyire megtérülnek majd a költségeik a karácsonyi vásárokon. A zrt. viszont azért üzemelteti halastavait, hogy a Balatonba telepítenKosárban telepítik át a halakat dő hal minél nagyobb részét saját maga termelhesse meg. Azaz nem piaci halat termel, hanem telepítendőt, a következő évek horgászzsákmányát. Ez viszont biztosan nem hozza, inkább viszi a pénzt, idén egyre többet.” A társaság egyébként újabb adag, ismét több száz kilogramm pontyot, valamint félezer darab egynyaras süllőt telepített Bala- tonföldvárnál a Balatonba az ir- mapusztai tógazdaságból. Amint megírtuk, a múlt héten kezdték meg az irmapusztai lehalászást. A süllőt ezúttal is az alacsony vízállás miatti új módszerrel juttatták a Balatonba: a halőrök a partról kosárban vitték a mélyebb vízbe. ■ Fónai Imre JEGYZET Nem konyakot akar a tanár 1991-BEN NYILVÁNÍTOTTÁK a magyar közoktatás napjának november 22-t, a Pedagógus Szakszervezet kezdeményezésére. Céljuk az volt, hogy bemutassák a hazai közoktatás helyzetét, gondjait, továbbá olyan döntések megszületését kívánták elősegíteni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulói, szülői, és pedagógusérdekek. NOVEMBERIG MÁR NEM történik semmi, amit ünnepelni lehetne, legfeljebb újabb ígérgetések lesznek, hogy majd jövő év elején, vagy 2030-ban jobb lesz. A pedagógusok fizetésemelése elmarad - ez ezen a héten vált nyilvánossá, amikor az ágazat első embere, Hoffmann Rózsa épp Cipruson tanácskozott. de nem csak ez a probléma a magyar közoktatásban; nem tanulni tanulnak majd meg a gyerekek (pedig a mondás szerint az a jó, ha valaki hálót kap, nem halat), hanem biflázni kell az egyenkönyveket. BŐVEN MEGÍTÉLHETŐ ÚGY a magyar közoktatás elmúlt két évtizede, hogy túl szabados volt (bár tán inkább „szakemberek” kísérleteztek vele, mint ideológusok), de^a második Orbán-kormány idején történteket valószínűleg nem véletlenül titulálják sokan ámokfutásnak. Nem azzal van baj, hogy a jobboldal változtat (amihez joga van, hiszen kétharmadot eredményező 52,73 százalékot ért el a Fidesz-KDNP szövetség a parlamenti választáson). De nem ezt ígérték! Nem csak Machiavelli A fejedelem című könyvét, hanem a 80 esztendeje elhunyt, remek jobboldali közoktatási miniszter, Kle- belsberg Kunó életművét is föllapozhatnák. a rendszer persze működni fog, mert a mértékadó pedagógusok mindig a diák érdekét nézik és nem a saját pénztárcájukat (s amúgy sem a magas fizetésért megy senki tanárnak). Ráadásul az iskolák állami tulajdonba kerülnek (most javarészt kormánypárti önkormányzat vagy a Fidesznek elkötelezett egyházak kezelésében vannak), s megnézheti majd magát a jövő évi leépítések során, aki fölemeli a szavát, vagy elmegy tüntetni. „AMIKOR NAGY VIHAR VAN a tengeren, akkor azt is értékelni kell tudni, hogyha valaki kikötőbe vezet minket, nem biztos, hogy éppen konyakot kell rendelni” - így kommentálta Giró-Szász András kormányszóvivő az ígért, de elmaradt béremelést. Ezt csak durvának lehet ítélni. Pedig a pedagógusokon múlik, hogy milyen okos nemzedék nő föl. S ez nem mindegy, hiszen ők emelik föl (vagy nem) a nemzetet, ők dolgoznak meg (vagy nem) nagyszüleik nyugdíjáért.
