Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-11 / 239. szám

2012. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP __________________5 Am erre néztem, könyveket láttam... megemlékezés Gróf Klebelsberg Kunó, a legnagyobb hatású kultuszminiszter 80 esztendeje hunyt el Amerre néztem, mindenütt könyveket láttam - ezt a hí­res szobrászművész, Búza Bar­na írta, visszaemlékezve azok­ra az alkalmakra, amikor meg­fordult a pesthidegkúti Kle- belsberg-villában. (Az anyagi­lag nem eléggé tehetős család­ból származó, de nagy művé­szi tehetségű Búza Barna kép­zőművészeti tanulmányait Kle­belsberg segítette, és előrehala­dását rendszeresen még szemé­lyesen is ellenőrizte!) Gróf Klebelsberg Kunó 80 év­vel ezelőtt^ 1932. október 11-én hunyt el. Őt sokan okkal a ma­gyar történelem legnagyobb hatású kultuszminiszterének tartják. A székesfehérvári cisz­terci gimnáziumban tett érett­ségi után Budapesten, Berlin­ben és Párizsban folytatott jo­gi és államtudományi tanul­mányokat, majd szerzett dok­torátust. A tanácsköztársasági idők alatt az üldöztetések elől Klebelsberget segítőkész embe­rei az alföldi tanyavilágban rej­tegették. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén 1922 és 1931 között állt. Ebben az időszak­ban Magyarországon a hazai össztermék értékének kultú­rára fordított hányada 3,3 szá­zalékról 16 százalékra emelke­dett. Miniszterségének kilenc éve alatt számos jelentős kultu­rális esemény történt. Segítette a határokon kívül rekedt kolozsvári és pozsonyi egyetemek új otthonra találását Szegeden, illetve Pécsett. Sze­gedet a magyar Göttingának, Pécset a magyar Heidelbergnek szokta nevezni, utalva a termé­szettudományok, illetve a tár­sadalomtudományok sajátos szerepkörére. - Irányítása alatt zajlott le a magyar közokta­tás-történet egyik legnagyobb szabású iskolareformja - írta róla Mészáros István művelő­déstörténész (neveléstörténész) professzor. Már 1926-ban meg­hirdette a nyolcosztályos népis­kola tervét. A magyar művelő­désügy szempontjából alapvető fontosságú volt, hogy Klebels­berg 5000, főként tanyasi isko­lát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezette a reálgimnáziumot. Ekkor vált egy időre a magyar gimnáziu­mi matematika-oktatás anyagá­vá a differenciál- és integrálszá­mítás, amit a legtöbb országban nem az elemi matematika, ha­nem a felsőbb matematika ré­szének szokás tekinteni. Magas pozíciójában nagy gondot fordított a tehetségek ki­választására és felkarolására. Egyik legtehetségesebb mun­katársa volt Magyary Zoltán (1888-1945) minisztériumi osz­tálytanácsos, tudománypoliti­kai ügyosztályvezető, akiről az utóbbi két évtizedben emlék­érmet, díjat, ösztöndíjat nevez­tek el. Számos ponton találkozik a tevékenysége a magyar tudo­mánytörténettel. Az 1920-as években többszöri megkere­sés után ő hívta haza Angliá­ból Szent-Györgyi Albertét, és tette meg Szegeden a biokémia vezető professzorává. Ő biz­tosított Szent-Györgyi számá­ra olyan kutatói körülménye­ket, amelyek elvezettek a tu­dós 1937. évi orvosi Nobel-dí- jához. Szent-Györgyi mindig nagyrabecsüléssel és hálá­val gondolt rá. - Neki köszön­hetem, hogy visszajöttem Ma­gyarországra, neki köszönhe­tem a Nobel-díjamat is! - szok­ta mondogatni a szegedi tu­dós. Gróf Klebelsberg Kunót Szent-Györgyi Albert nagymű­veltségű, magas intelligenciá­jú embernek írta le, még halá­la után fél évszázaddal is. Be­szélgetéseik során mindig na­gyon meglepte Szent-Györgyit az, hogy egy-egy természettu­dományos probléma felvetését a miniszter milyen hamar és a lényeget látóan értette meg, pedig nem volt természettu­dományos műveltségű szak­ember, hanem társadalom- tudományokkal foglalkozott. Szent-Györgyi amerikai dolgo­zószobájában még az 1980-as évek első felében is ott függött Klebelsberg Kunó fényképe, és alatta mindig volt egy cserép friss, élő virág! Móra László írta Klebelsberg- ről, hogy ő volt az első magyar kultuszminiszter, aki a társa­dalomtudományokkal egyen­rangúnak tekintette a termé­szettudományokat, és messze­menően felkarolta a természet- tudományok fejlesztését. Ő hoz­ta létre a Tihanyi Biológiai In­tézetet, ahol manapság szin­tén szépen ápolják az emlé­két. Bécsben, Berlinben Klebelsberg Kunó szobra a róla elnevezett kaposvári kollégium udvarán Hubay-Cebrián Andor róla készített olajfestménye a Nemzeti Múzeumban és Rómában Collegium Hun- garicumokat létesített. Itt a tu­dománnyal foglalkozó magyar szakemberek kaptak ellátást, és végezhették nyugodt körül­mények között a kutató munká­jukat. „A magyar hazát ma el­sősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és tehe­ti ismét naggyá!” - szokta han­goztatni. Az általa létrehozott autonóm, önkormányzat-jelle- gű testület, az Országos Ösztön­díjtanács segítette sok, későbbi nagynevű magyar tudós szak­mai előbbre jutását. Létrehozta és szabályzattal látta el a két világháború közöt­ti időszak legnagyobb magyar kulturális kitüntetését, a Cor- vin-rendet. A Corvin-lánccal és a Corvin-koszorúval kitüntetet­tek névsorához fűzte hozzá Ne- meskürty István, hogy „Ez a névsor a két háború közötti igé­nyes magyar kultúrpolitika hű tükre." Olyanok kapták ezt a kitüntetést, mint például Bajor Gizi, Bartók Béla, Kandó Kál­mán, Kodály Zoltán, Kós Ká­roly, Lenhossék Mihály, Serédi Jusztinián, Szent-Györgyi Al­bert, Szőnyi István, Gróf Teleki Pál, Zilahy Lajos. 1929-ben Kle­belsberg szorgalmazására nyílt meg hazánkban az első könyv­hét. Sokat olvasó, könyvszerető ember hírében állt! ■ Kaposváron egy középis­kolai kollégium őrzi és ápolja Klebelsberg nevét. Az épületben és annak udvarán is szobor emlé­keztet rá. Marcaliban szintén szép szobra látha­tó. Az utódok közül külö­nösen nagyra értékelte Klebelsberget Glatz Fe­renc. 1990-ben ezt mondta róla: A gróf a trianoni Ma­gyarország kultúrpoliti­kájának nagy formátumú teoretikusa, rendkívüli lé­nyeglátással megáldott egyénisége volt, aki pá­ratlan szervezőkészség­gel - igaz, egy igen jó, a Monarchiából örökölt szakapparátussal - mi­niszterségének tíz éve alatt irányt adó intézke­déseket, alapozásokat tett a tudomány, a felsőokta­tás, a népiskolai oktatás, az iskolán kívüli népmű­velés területén. Klebelsberg Kunó miniszte­ri működésének vannak kapos­vári vonatkozásai is! Ország­járásának egyik állomásaként 1930. március 15-én, szomba­ton Kaposvárra érkezett. Több intézményben is nagy sikerű beszédet tartott. Ekkor döntött a miniszter arról (és ezt akkor rögtön be is jelentette), hogy a Pécsi utcai új elemi iskolát to­vábbi négy tanteremmel bőví­teni fogják. Klebelsberg aznap este a ka­posvári színházban tartott elő­adásában kiemelte: „... konst­ruktív kultúrpolitikát csiná­lunk...” 1931 után azonban erre saj­nos már nem volt lehetősége, mert Gróf Bethlen István (1874- 1946) miniszterelnöknek és kormányának augusztusban történt lemondásával Klebels­berg Kunó is távozott a kultusz- tárca éléről. Ezután pedig még másfél év sem telt el, és az egész ország döbbenten fogadta a ha­lálhírét. „Rólad a kövek beszélnek!” -■ mondta 1932. október 15-én a temetési szertartást vezető Glattfelder Gyula megyéspüs­pök (később érsek) Szegeden a Fogadalmi Templomban. Ez­zel utalt egy evangéliumi rész­letre, de ugyanakkor utalt ar­ra is, hogy a szegedi egyetemi létesítmények felépítése Kle­belsberg nevéhez fűződik. A harangok zúgásától hangos, feketébe öltözött Tisza-parti városban így szólt Glattfelder püspök: „Bátran az Űr elé áll­hatsz, mert szívedben hűség volt Istennel szemben, és jó­ság volt az emberekkel szem­ben. Életed vigasztalás volt a népnek, bátorítás egy elgázolt nemzetnek.” Klebelsberg egyéniségét na­gyon jól jellemezte a követke­ző idézet is: „Háromféle ma­gyar hazafiság van: szónokló, kesergő és alkotó hazaszeretet. Nekünk alkotó hazaszeretetre van szükségünk. Eszmények nélkül azonban nem lehet élni, illúziókban viszont nem szabad élni.” Munkássága és felfogása tartósan példaértékű valameny- nyiünk számára. Halálának ke­rek évfordulóján kegyelettel emlékezünk rá. Rosta István tudománytörténész, egyetemi tanár (Kaposvári Egyetem) Kelet-nyugat szemétcsata: megalakult az „ellentársulás” észak-somogy Az ötvenhatok saját kézbe vennék a vagyonukat, sőt, még a hulladékszállítást és -kezelést is ► Folytatás az 1. oldalról- Ha nincs a Tab és Siófok közötti per, talán sosem jön létre ez a tár­sulás - fogalmazott Lombár Gá­bor balatonfenyvesi polgármes­ter szerdán Balatonlellén.- Az utóbbi idők egyik legjobb döntése volt, hogy bár a konzor­ciumi tagok helyett az üzemelte­tő megelőlegezte a tíz százalékos önrészt, Tab maga fizette ki - tet­te hozzá tabi kollégája, Schmidt Jenő. - így ugyanis ráláthattam a számlákra, a különböző doku­mentumokra, melyek kételyt éb­resztettek bennem, hogy min­den rendben megy-e, a gesztor önkormányzat, Siófok minden taggal szemben korrekten jár-e el. Megjártam a hadak útját, so­kan mondtak rám sok mindent miközben bizonygatni próbál­tam az igazamat, s most az igaz­ság pillanatának tartom hogy itt vagyunk és ötvenhat polgár- mester megalakítja ezt a társu­lást. Az eredeti szervezet létre­jöttekor még. úgy számoltunk: minden önkormányzati berke­ken belül marad, kézben tudjuk tartani a díjakat. A világ azon­ban megváltozott, a kezdetben száz százalékban önkormányza­ti tulajdonú szolgáltatónak előbb a kisebb, majd a nagyobb hánya­da került külföldi kézbe. S bár az ISPA-program 2010 végén be­fejeződött, ma, 2012 októberében az önkormányzatok nem látnak Lombár Gábor az új „hadvezér" tisztán, nem tudják pontosan, mennyibe is került nekik a 14 milliárdos projekt? Ki lehet szá­molni: a tíz százaléka 1,4 milli­árd és 800 millió forint előkészí­tési költséget is fizettünk. Nyolc­vanhétmillió forintért közben megvásároltuk az ordacsehi és balatonkeresztúri lerakót, amit a gesztor Siófok tulajdonába je­gyeztek be. Schmidt szerint az elszámo­lás a mai napig nem történt meg, ám most, ezzel az új társulással az igényt is benyújtják erre.- Kérjük a vagyonúnkat, mely- lyel mi, ötvenhatok (vagy ha ké­sőbb bővül a kör, akkor még töb­ben) magunk akarunk gazdál­kodni, sőt, az üzemeltetést is kéz­be venni - így az elnökhelyettes­nek választott polgármester. - A következő 20-30 évre ugyanis rálátást akarunk a szolgáltatás­ra. Mert bár igaz, hogy hatósági szemétdíj lesz, de ha mi a meg­határozott ürítési díjnál olcsób­ban tudunk szolgáltatni, akkor a megmaradt összeget a lakosság hasznára fordíthatjuk. Állítjuk tehát, hogy nem mi vagyunk la­kosságellenesek, ahogyan minő­sítettek bennünket, amiért nem léptünk be a siófoki társulásba. Éppen az nem hallja az idők sza­vát, aki nem veszi kézbe a saját vagyonát, aki nem szervezi meg a maga rendszerét. Lombár Gábor elnök arról be­szélt: eddig a közös döntéseket, az információáramlást és a meg­felelő kommunikációt hiányol­ták, ezért is vették kézbe a saját jövőjüket. A szerdai alakuló ülé­sen döntöttek arról is: uniós pá­lyázat révén építik meg a hiány­zó létesítményeket, szerzik be a szükséges eszközöket. Elhang­zott az is: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség október 30-ig adott határidőt, hogy egyezség szüles­sék a vagyonmegosztásról. En­nek híján a délnyugat-balatoniak pertársaságot alakítanak és ilyen módon szállnak harcba az orda­csehi és keresztúri lerakó tulaj­donjogáért. Azaz: a kelet-nyugat szemétcsata nemhogy folytató­dik, lehet, hogy még csak most kezdődik... ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom