Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-11 / 239. szám
2012. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP __________________5 Am erre néztem, könyveket láttam... megemlékezés Gróf Klebelsberg Kunó, a legnagyobb hatású kultuszminiszter 80 esztendeje hunyt el Amerre néztem, mindenütt könyveket láttam - ezt a híres szobrászművész, Búza Barna írta, visszaemlékezve azokra az alkalmakra, amikor megfordult a pesthidegkúti Kle- belsberg-villában. (Az anyagilag nem eléggé tehetős családból származó, de nagy művészi tehetségű Búza Barna képzőművészeti tanulmányait Klebelsberg segítette, és előrehaladását rendszeresen még személyesen is ellenőrizte!) Gróf Klebelsberg Kunó 80 évvel ezelőtt^ 1932. október 11-én hunyt el. Őt sokan okkal a magyar történelem legnagyobb hatású kultuszminiszterének tartják. A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tett érettségi után Budapesten, Berlinben és Párizsban folytatott jogi és államtudományi tanulmányokat, majd szerzett doktorátust. A tanácsköztársasági idők alatt az üldöztetések elől Klebelsberget segítőkész emberei az alföldi tanyavilágban rejtegették. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén 1922 és 1931 között állt. Ebben az időszakban Magyarországon a hazai össztermék értékének kultúrára fordított hányada 3,3 százalékról 16 százalékra emelkedett. Miniszterségének kilenc éve alatt számos jelentős kulturális esemény történt. Segítette a határokon kívül rekedt kolozsvári és pozsonyi egyetemek új otthonra találását Szegeden, illetve Pécsett. Szegedet a magyar Göttingának, Pécset a magyar Heidelbergnek szokta nevezni, utalva a természettudományok, illetve a társadalomtudományok sajátos szerepkörére. - Irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás-történet egyik legnagyobb szabású iskolareformja - írta róla Mészáros István művelődéstörténész (neveléstörténész) professzor. Már 1926-ban meghirdette a nyolcosztályos népiskola tervét. A magyar művelődésügy szempontjából alapvető fontosságú volt, hogy Klebelsberg 5000, főként tanyasi iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezette a reálgimnáziumot. Ekkor vált egy időre a magyar gimnáziumi matematika-oktatás anyagává a differenciál- és integrálszámítás, amit a legtöbb országban nem az elemi matematika, hanem a felsőbb matematika részének szokás tekinteni. Magas pozíciójában nagy gondot fordított a tehetségek kiválasztására és felkarolására. Egyik legtehetségesebb munkatársa volt Magyary Zoltán (1888-1945) minisztériumi osztálytanácsos, tudománypolitikai ügyosztályvezető, akiről az utóbbi két évtizedben emlékérmet, díjat, ösztöndíjat neveztek el. Számos ponton találkozik a tevékenysége a magyar tudománytörténettel. Az 1920-as években többszöri megkeresés után ő hívta haza Angliából Szent-Györgyi Albertét, és tette meg Szegeden a biokémia vezető professzorává. Ő biztosított Szent-Györgyi számára olyan kutatói körülményeket, amelyek elvezettek a tudós 1937. évi orvosi Nobel-dí- jához. Szent-Györgyi mindig nagyrabecsüléssel és hálával gondolt rá. - Neki köszönhetem, hogy visszajöttem Magyarországra, neki köszönhetem a Nobel-díjamat is! - szokta mondogatni a szegedi tudós. Gróf Klebelsberg Kunót Szent-Györgyi Albert nagyműveltségű, magas intelligenciájú embernek írta le, még halála után fél évszázaddal is. Beszélgetéseik során mindig nagyon meglepte Szent-Györgyit az, hogy egy-egy természettudományos probléma felvetését a miniszter milyen hamar és a lényeget látóan értette meg, pedig nem volt természettudományos műveltségű szakember, hanem társadalom- tudományokkal foglalkozott. Szent-Györgyi amerikai dolgozószobájában még az 1980-as évek első felében is ott függött Klebelsberg Kunó fényképe, és alatta mindig volt egy cserép friss, élő virág! Móra László írta Klebelsberg- ről, hogy ő volt az első magyar kultuszminiszter, aki a társadalomtudományokkal egyenrangúnak tekintette a természettudományokat, és messzemenően felkarolta a természet- tudományok fejlesztését. Ő hozta létre a Tihanyi Biológiai Intézetet, ahol manapság szintén szépen ápolják az emlékét. Bécsben, Berlinben Klebelsberg Kunó szobra a róla elnevezett kaposvári kollégium udvarán Hubay-Cebrián Andor róla készített olajfestménye a Nemzeti Múzeumban és Rómában Collegium Hun- garicumokat létesített. Itt a tudománnyal foglalkozó magyar szakemberek kaptak ellátást, és végezhették nyugodt körülmények között a kutató munkájukat. „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá!” - szokta hangoztatni. Az általa létrehozott autonóm, önkormányzat-jelle- gű testület, az Országos Ösztöndíjtanács segítette sok, későbbi nagynevű magyar tudós szakmai előbbre jutását. Létrehozta és szabályzattal látta el a két világháború közötti időszak legnagyobb magyar kulturális kitüntetését, a Cor- vin-rendet. A Corvin-lánccal és a Corvin-koszorúval kitüntetettek névsorához fűzte hozzá Ne- meskürty István, hogy „Ez a névsor a két háború közötti igényes magyar kultúrpolitika hű tükre." Olyanok kapták ezt a kitüntetést, mint például Bajor Gizi, Bartók Béla, Kandó Kálmán, Kodály Zoltán, Kós Károly, Lenhossék Mihály, Serédi Jusztinián, Szent-Györgyi Albert, Szőnyi István, Gróf Teleki Pál, Zilahy Lajos. 1929-ben Klebelsberg szorgalmazására nyílt meg hazánkban az első könyvhét. Sokat olvasó, könyvszerető ember hírében állt! ■ Kaposváron egy középiskolai kollégium őrzi és ápolja Klebelsberg nevét. Az épületben és annak udvarán is szobor emlékeztet rá. Marcaliban szintén szép szobra látható. Az utódok közül különösen nagyra értékelte Klebelsberget Glatz Ferenc. 1990-ben ezt mondta róla: A gróf a trianoni Magyarország kultúrpolitikájának nagy formátumú teoretikusa, rendkívüli lényeglátással megáldott egyénisége volt, aki páratlan szervezőkészséggel - igaz, egy igen jó, a Monarchiából örökölt szakapparátussal - miniszterségének tíz éve alatt irányt adó intézkedéseket, alapozásokat tett a tudomány, a felsőoktatás, a népiskolai oktatás, az iskolán kívüli népművelés területén. Klebelsberg Kunó miniszteri működésének vannak kaposvári vonatkozásai is! Országjárásának egyik állomásaként 1930. március 15-én, szombaton Kaposvárra érkezett. Több intézményben is nagy sikerű beszédet tartott. Ekkor döntött a miniszter arról (és ezt akkor rögtön be is jelentette), hogy a Pécsi utcai új elemi iskolát további négy tanteremmel bővíteni fogják. Klebelsberg aznap este a kaposvári színházban tartott előadásában kiemelte: „... konstruktív kultúrpolitikát csinálunk...” 1931 után azonban erre sajnos már nem volt lehetősége, mert Gróf Bethlen István (1874- 1946) miniszterelnöknek és kormányának augusztusban történt lemondásával Klebelsberg Kunó is távozott a kultusz- tárca éléről. Ezután pedig még másfél év sem telt el, és az egész ország döbbenten fogadta a halálhírét. „Rólad a kövek beszélnek!” -■ mondta 1932. október 15-én a temetési szertartást vezető Glattfelder Gyula megyéspüspök (később érsek) Szegeden a Fogadalmi Templomban. Ezzel utalt egy evangéliumi részletre, de ugyanakkor utalt arra is, hogy a szegedi egyetemi létesítmények felépítése Klebelsberg nevéhez fűződik. A harangok zúgásától hangos, feketébe öltözött Tisza-parti városban így szólt Glattfelder püspök: „Bátran az Űr elé állhatsz, mert szívedben hűség volt Istennel szemben, és jóság volt az emberekkel szemben. Életed vigasztalás volt a népnek, bátorítás egy elgázolt nemzetnek.” Klebelsberg egyéniségét nagyon jól jellemezte a következő idézet is: „Háromféle magyar hazafiság van: szónokló, kesergő és alkotó hazaszeretet. Nekünk alkotó hazaszeretetre van szükségünk. Eszmények nélkül azonban nem lehet élni, illúziókban viszont nem szabad élni.” Munkássága és felfogása tartósan példaértékű valameny- nyiünk számára. Halálának kerek évfordulóján kegyelettel emlékezünk rá. Rosta István tudománytörténész, egyetemi tanár (Kaposvári Egyetem) Kelet-nyugat szemétcsata: megalakult az „ellentársulás” észak-somogy Az ötvenhatok saját kézbe vennék a vagyonukat, sőt, még a hulladékszállítást és -kezelést is ► Folytatás az 1. oldalról- Ha nincs a Tab és Siófok közötti per, talán sosem jön létre ez a társulás - fogalmazott Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester szerdán Balatonlellén.- Az utóbbi idők egyik legjobb döntése volt, hogy bár a konzorciumi tagok helyett az üzemeltető megelőlegezte a tíz százalékos önrészt, Tab maga fizette ki - tette hozzá tabi kollégája, Schmidt Jenő. - így ugyanis ráláthattam a számlákra, a különböző dokumentumokra, melyek kételyt ébresztettek bennem, hogy minden rendben megy-e, a gesztor önkormányzat, Siófok minden taggal szemben korrekten jár-e el. Megjártam a hadak útját, sokan mondtak rám sok mindent miközben bizonygatni próbáltam az igazamat, s most az igazság pillanatának tartom hogy itt vagyunk és ötvenhat polgár- mester megalakítja ezt a társulást. Az eredeti szervezet létrejöttekor még. úgy számoltunk: minden önkormányzati berkeken belül marad, kézben tudjuk tartani a díjakat. A világ azonban megváltozott, a kezdetben száz százalékban önkormányzati tulajdonú szolgáltatónak előbb a kisebb, majd a nagyobb hányada került külföldi kézbe. S bár az ISPA-program 2010 végén befejeződött, ma, 2012 októberében az önkormányzatok nem látnak Lombár Gábor az új „hadvezér" tisztán, nem tudják pontosan, mennyibe is került nekik a 14 milliárdos projekt? Ki lehet számolni: a tíz százaléka 1,4 milliárd és 800 millió forint előkészítési költséget is fizettünk. Nyolcvanhétmillió forintért közben megvásároltuk az ordacsehi és balatonkeresztúri lerakót, amit a gesztor Siófok tulajdonába jegyeztek be. Schmidt szerint az elszámolás a mai napig nem történt meg, ám most, ezzel az új társulással az igényt is benyújtják erre.- Kérjük a vagyonúnkat, mely- lyel mi, ötvenhatok (vagy ha később bővül a kör, akkor még többen) magunk akarunk gazdálkodni, sőt, az üzemeltetést is kézbe venni - így az elnökhelyettesnek választott polgármester. - A következő 20-30 évre ugyanis rálátást akarunk a szolgáltatásra. Mert bár igaz, hogy hatósági szemétdíj lesz, de ha mi a meghatározott ürítési díjnál olcsóbban tudunk szolgáltatni, akkor a megmaradt összeget a lakosság hasznára fordíthatjuk. Állítjuk tehát, hogy nem mi vagyunk lakosságellenesek, ahogyan minősítettek bennünket, amiért nem léptünk be a siófoki társulásba. Éppen az nem hallja az idők szavát, aki nem veszi kézbe a saját vagyonát, aki nem szervezi meg a maga rendszerét. Lombár Gábor elnök arról beszélt: eddig a közös döntéseket, az információáramlást és a megfelelő kommunikációt hiányolták, ezért is vették kézbe a saját jövőjüket. A szerdai alakuló ülésen döntöttek arról is: uniós pályázat révén építik meg a hiányzó létesítményeket, szerzik be a szükséges eszközöket. Elhangzott az is: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség október 30-ig adott határidőt, hogy egyezség szülessék a vagyonmegosztásról. Ennek híján a délnyugat-balatoniak pertársaságot alakítanak és ilyen módon szállnak harcba az ordacsehi és keresztúri lerakó tulajdonjogáért. Azaz: a kelet-nyugat szemétcsata nemhogy folytatódik, lehet, hogy még csak most kezdődik... ■ Fónai Imre
