Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-08 / 236. szám
6 GAZDASÁG 2012. OKTÓBER 8., HÉTFŐ Óriási emelkedés az újautó- értékesítések terén Kínában múlt héten publikálták az autógyártók a szeptember havi értékesítési adatokat, melyekből az ázsiai piacok előretörését lehetett kiolvasni. Folytatódott, sőt talán még fel is erősödött az eddigi trend, miszerint jelentős bővülés látható az USA-ban és Ázsiában, ugyanakkor továbbra is csökkenés figyelhető meg a fő piacnak számító Európában. A legnagyobb növekedésről a BMW számolt be a kínai piacról, ahol év/év alapon 59 százalékos bővülés játszódott le. Nem csak szeptemberben teljesített ennyire jól a bajor autógyártó Kínában, ugyanis az első 9 hónapban összesen 237 056 autót értékesítettek, ami 34 százalékos növekedést jelent. A Mercedes is jelentős, 7,8 százalékos emelkedésről számolt be az ázsiai piacokról. Japánban 18 százalékkal, Kínában pedig 10 százalékkal növelte értékesített gépjárműveinek számát előző év szeptemberéhez képest. ■ Nagy András Tőzsdére megy a Telefonica német leánya A spanyol Telefonica elsődleges részvénykibocsátás (IPO) keretében még ebben a negyedévben tőzsdére vinné német leányvállalatát. A kibocsátás pontos ellenértéke egyelőre még nem ismert, de 1 és 1,5 milliárd euró között alakulhat majd. A korábbi információkkal összhangban magas osztalékfizetési hányaddal próbálná meg a telekommunikációs cég a befektetők érdeklődését felkelteni. A vállalatnál képződő nyereség 90 százalékát tervezik osztalék formájában kifizetni az első néhány évben. A részvénykibocsátással a társaság csökkentheti óriásira duzzadt, 58 milliárdos adósságát, melynek kamatai jelentős terhet rónak a spanyol társaságra. Ilyen mértékű adósságcsökkentés éves szinten 25 millió euróval, részvényenként fél eurócenttel csökkenthetné a vállalat kamatterheit. ■ Nagy András Félnek az árfolyamgáttól bizonytalanság Az érintettek keveslik a kedvezményt a > •ö r Azoknak, akik beléptek, már 450 millió forintnyi kamatot engedtek el, az árfolyamgát többnyire mégsem kell az embereknek. Sokat lehetne pedig spórolni, ha megfelelő megtakarítással kombinálnák a kedvezményt. Hermán Bernadett Csak mérsékelten népszerűek a devizahitelesek körében a terheiket csökkentő intézkedések. Az árfolyamgátra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint augusztus végéig, vagyis fél év leforgása alatt mindössze 48773-an jelentkeztek, ez a lehetséges igénybe vevőknek alig a tizede. Az árfolyamgátra még az év végéig lehet jelentkezni, ha azonban továbbra is csak a mostanihoz hasonló ütemben nő az igénylők száma, aligha valósul meg a bankok korábbi jóslata, miszerint legalább az érintettek fele igényli majd a kedvezményes törlesztést. Az érdektelenségnek több oka is lehet. A devizahitelesek egy része tanácstalan, és olyanok is vannak, akik többet vártak az intézkedéstől. „Sokan keveslik a mostanában elérhető, 20 százalék körüli törlesz- tőrészlet-csökkenést, legalább 40-50 százalékot szeretnének”- osztja meg tapasztalatait Kiss Gábor, a Benks Kft. régióvezetője. Másokat az riaszt el, hogy a kiszámítható periódus csak öt évig tart, arra a fontos kérdésre viszont, hogy az árfolyamgát után mennyit kell majd fizetni, jelenleg nem lehet pontosan válaszolni. Az biztos, hogy onnantól kezdve a hitelt már ismét az ingadozó piaci árfolyam mellett kell törleszteni, emellett el kell kezdeni visszafizetni a gyűjtőszámlán lévő tartozást is a kamatokkal együtt, méghozzá az akkor aktuális piaci forinthitelkamatok mellett, amelyek mértékét ma még szintén nem lehet tudni. A magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idén augusztusban történelmi csúcsra ugrott a sváj- cifrank-alapú jelzáloghitelek kamata. A lakáshitelek után átlagosan 6,37, a szabad felhasználású jelzáloghitelek után pedig 7,71 százalékos kamatot kértek a hitelintézetek. A lakáscélú frankhitelek állománya a nyolcadik hónap végén csaknem 1600 milliárd, a szabad felhasználásúaké pedig 1440 milliárd forint volt. az Év elején ennél lényegesen magasabb volt az állomány, a végtörlesztés során viszont mintegy 1300 milliárd forintnyi A bizonytalanság sokakat arra sarkall, hogy ha bírják a jelenlegi árfolyamszintet, akkor ne éljenek a könnyítéssel. Egyes szakemberek nem értik a devizahitelesek hezitálását. „Nem értik meg, hogy ez az utolsó lehetőségük arra, hogy könnyítsenek a terheiken, pedig feketén-fehéren ki lehet számolni, hogy vannak olyan lehetőségek, amelyekkel csak jól járhatnak” - mondja Tatár Attila, a Bankweb.hu pénzügyi tanácsadó portál ügyvezetője. Mivel a gyűjtőszámlára kerülő törlesztőrészlet kamatrészét elengedik, az a nem egészen 49 ezer ember, aki igényelte végül svájci frank jelzáloghitel eltűnt a bankrendszerből. A kamatok is alacsonyabbak voltak valamennyivel, az előzetes várakozásoknak megfelelően azonban a végtörlesztés után megnövekedtek. Ennek az egyik oka az volt, hogy a megmaradt ügyfélkörben lényegesen több a problémás adós, a deviza-lakáshitelesek 15, a szabad felhasználású deviza- jelzáloghitelesek 25 százalékának van 90 napnál régebben lejárt tartozása a bankja felé, a rossz ügyfeleket pedig büntetőkamatokkal is sújthatják a pénzintézetek. Sosem voltak még ilyen drágák a frankhitelek az árfolyamrögzítést, a PSZÁF adatai szerint augusztus végéig már 454 millió forintnyi kamattól szabadult meg így. Még többet lehet nyerni akkor, ha valaki az eredeti törlesztőrészlet és a kedvezményes különbségét egy jól kamatozó befektetésben, például lakás-takarékpénztárban helyezi el. Ezek állami támogatással elért hozama ugyanis általában magasabb a gyűjtőszámla kamatánál, a háromhavi bu- bornál. A lakástakaréknak a hitelrészét is felveheti az ügyfél futamidő végén, amelynek segítségével a devizatartozást vagy annak egy részét kedvező kamatozású forinthitelre cserélheti le. Az adatok alapján egyébként a nagyobb tartozással rendelkezők hajlanak inkább a kedvezmény igénybevételére, a gyűjtőszámla-hitelesek átlagos tartozása 10 millió forint körül van. Ezzel szemben az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg egy átlagos devizaalapú lakáshitel összege 8,5 millió, egy szabad felhasználású deviza-jelzáloghitelé pedig alig 6 millió forint. Hogy a nagyobb hitelösszeggel rendelkezők körében kedveltebb a kedvezmény, az nem meglepő, nyilván ők azok, akiknek a terheit a legnagyobb mértékben csökkenti az intézkedés. Az adóhivatalhoz kötnék informatikai úton a pénztárgépeket adatok Matolcsy György a kiigazító csomag részeként bejelentette: a jövőben minden pénztárgépet össze kell kötni informatikai úton a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Ez hozzávetőleg 400 ezer kassza átalakítását teszi szükségessé, és az átalakítás révén kizárna olyan csalásokat, melyek során a gépet manipulálják. A lépéstől a kormányzat jövőre 95 milliárd forintnyi pluszbevételt remél. „A rendelkezés abban a körben képes fehéríteni a gazdaságot, ahol beütik ugyan a vásárlást a gépbe, de nem vallják be a tranzakciót az adóhatóságnak” - nyilatkozta lapunknnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta: „természetesen a rendszer módosítása nem csupán a kereskedelmet érinti, hanem minden üzletet, ahol pénztárgépet használnak, így a vendéglátást és a szolgáltatókat is.” A költségekről szólva a főtitkár kijelentette: „erről ma még nehéz mit mondani, hiszen számos részlet kérdéses. Nem lehet tudni például, hogy a pénztárgépek egyenként és közvetlenül, vagy egy nagy, szigorúan ellenőrzött központon keresztül csatlakoznak majd a NAV rendszeréhez. Az sem ismert, hogy milyen gyakorisággal történik majd az adattovábbítás, minden vásárlás azonnal bekerül a rendszerbe, vagy időközönként továbbítják az összesített értékeket. Ez utóbbinak nem sok értelme lenne, hiszen ez már olyan, mint a bevallás.” Figyelmeztetett ugyanakkor: „az azonnali adattovábbítás lenne a legdrágább, és ez követelné a legkomolyabb átalakításokat is az adóhatóság rendszerében, hiszen innentől fogva a NAV-nak hihetetlen adat- mennyiséget kellene fogadnia”. A költségekkel kapcsolatban Vámos György hozzátette: „Az elmúlt években a kisebb kereskedelmi egységek kaptak támogatást a szükséges változtatásokhoz, például a pénztárgépcseréhez. Nagyon fontos lenne, hogy a most küszöbön- álló informatikai fejlesztéshez is kapjanak.” ■ B. L. Ugandában olajmezőket venne a Totál Megfordul a sertéshús áfája? adó A sertéstartók szerint finanszírozási gondok lehetnek A nyugdíjjárulék-plafont eltörli a kormányzat A totál további koncessziókat venne Ugandában azután, hogy elfogadhatja a parlament az új olajtörvényt. A kitermelhető készletekre vonatkozó becslést a korábbi 1,1 milliárd hordóról nemrég emelték meg 1,8 milliárd hordóra. A francia vállalat bejelentette, hogy egyes, már meglévő mezőkön csak a vártnál egy évvel később, 2017-ben indulhat el a kitermelés. A kapacitásnövekedésén túl egy napi 23 és 25 ezer hordó közötti olajfinomító építését is tervezik. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS A közterhek hatékonyabb beszedése indokolja a fordított áfa bevezetését a fél sertés és az élő sertés esetében. A kormány nyár elején vezette be a rendszert a gabonafélék, olajos magvak és a fehérjealapú takarmánynövények esetében, és az eddigi tapasztalatok szerint az áfacsalások egy bizonyos fajtája szinte eltűnt a piacról. A fordított áfa lényege, hogy a tranzakció után befizetendő forgalmi adót nem az eladó, hanem a végfelhasználó fizeti be. A Vidékfejlesztési Minisztérium szeptember elején közölte: a kormány az élő sertésre, valamint a fél sertésre vonatkozóan támogatta a fordított áfa beveA végfelhasználó fizeti be az áfát zetésének kezdeményezését az Európai Bizottság felé. A VM azt a feladatot vállalta magára, hogy a fordított áfa bevezetése miatt a sertéstartóknál esetlegesen felmerülő átmeneti jellegű likviditási problémák kezelésére megoldást keres. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke ezután kijelentette: tiltakoznak a fordított áfa ellen, amely komoly finanszírozási problémát okozna az ágazatban. Tóth István, a MOSZ titkára korábban lapunknak úgy nyilatkozott: a fordított áfa bevezetésének csak akkor lenne értelme, ha a termékpálya többi elemére is kiterjesztenék. ■ B. L. a nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont, amitől a kormány jövőre 51 milliárd forintnyi pluszbevételt remél. Varga Mihály IMF-tárgyalá- sokkal megbízott tárca nélküli miniszter múlt héten arról tájékoztatta a gazdasági bizottságot, a kormány lehetségesnek tartja a járulékplafon feloldását a nemzetközi hitelért cserébe. Az eddigi plafon eredményeképp egy bizonyos összeg, havi bruttó 661850 forintnál magasabb kereset esetén, a limit fölé eső rész után már nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni amiatt, hogy a nyugdíjrendszer már nem képes arányosan több nyugdíjat biztosítani. Ez nettóban 413 ezer forintot jelent családi adókedvezmény nélkül. Egy gyermek után ez a nettó 435, kettő esetén 460, három gyermeknél pedig 560 ezer forint, az ennél többet keresőknek ezentúl a limit fölé eső rész után is nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Matolcsy György közölte: mindez elviekben csak a munkavállalók legjobban kereső 2,5 százalékát érintené, ám a fél- szuperbruttó kivezetése miatt egy részüknek nem jelent net- tóbér-változást a lépés. Szerinte emiatt csak a legjobban kereső 1 százaléknak fog a nettó bére csökkenni. ■
