Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

8 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 7., VASÁRNAP Erősödik a függés az energiaimporttól kilátások Felértékelődik a visegrádi országok saját energiahordozó-bázisa Az EU importfüggése (százalék) Világszerte előretör a szén­alapú energiatermelés, Magyarországon egyelőre a nukleáris fejlesztések jövője tűnik biztosnak. Szlovákia és Lengyelország összekötő gázvezetéket építene. B. Horváth Lilla Sok a kérdőjel, milyen erőműi mix, azaz az energiahordozók milyen arányú felhasználása a legkedvezőbb térségünk, de főként a visegrádi országok energiatermelése számára. Ab­ból, hogy az uniós célkitűzések az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának csökkentését tartják szem előtt, egyenesen következik a megújuló energi­ák felhasználásának előretöré­se, és a szénerőművek fekete báránnyá válása. A nukleáris termelés nőhet, de - a fukusi- mai baleset óta - fokozni kell a létesítmények biztonságát, és gázüzemű erőművek ellen pe­dig inkább csak ellátásbizton­sági és geopolitikai aggályok szólnak. A visegrádi országok csü­törtöki budapesti energia­konferenciáján több előadó is felhívta a figyelmet, hogy az adott országok ideális ener- giamixét erősen befolyásolják a helyi ásványianyag-adott- ságok, az erőműberuházások költségei, az importfüggés alakulása is. Nagy Sándor, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese is­mertette a két tervezett paksi blokknak a meglévőknél ked­vezőbb paramétereit. A kedve­ző tulajdonságok ecsetelésére már csak azért is szükség volt, mert előzőleg Vojuczki Péter bányamérnök komoly érveket hozott fel a szénalapú áram- termelés hazai felélesztése mellett, egyben kételyeket éb­resztve az atomerőművekkel kapcsolatban. Mint rámutatott, a világ áramtermelésében ma is 40 százalék a szén súlya, jelentős a többi visegrádi or­szágban is. (A svájci EFT épp most épít egy észak-boszniai ligniterőművet a balkáni pozí­ciók erősítését célzó, 350 millió eurós kínai hitelből - a szerk..) Egy korszerű szénerőmű épí­tése szerinte fajlagosan olcsó, szén-dioxid-kibocsátása pedig a vertikum egészét figyelembe véve nem nagyobb más erőmű­vekénél. A saját szén felhaszná­lása csökkenti az ország ener­giaimport-függését is. Ez utóbbiban amúgy is rosz- szak egész Európa kilátásai. Az Atlantic Council várakozása szerint 2030-ban 67 százalék­ban függünk majd az energia­hordozó-importtól, a 2010-es arány 56 százalék volt. Stróbl Alajos rendszerirányí­tási főmérnök nem érvelhetett egy típus mellett sem: mint rá­mutatott, e beruházások fajla­gosan sokkal többe kerülnek, mint amennyiért áramot lehet eladni. Ráadásul a beruházók tartanak a politikai bizonyta­lanságtól, az áram árának ala­kulásától, féltik befektetésük biztonságát, és más aggályaik is vannak. Most főleg gáz- és megújuló-alapú erőművek épülnek a visegrádi országok­ban, de küszöbön a szénerőmű­vek létesítése, majd az atomerő­művek cseréje következik. Szigetvita miatt nem kellenek a japán autók bojkottá Mazda 35, a Toyota 40, a Mitsubishi Motors 62,9 százalékkal kevesebb autót adott el szeptemberben Kíná­ban, mint egy évvel korábban. A japán gyártók kapacitás­csökkentésre készülnek a visz- szaeső eladások miatt. Az elmúlt hónapokban Ja­pán és Kína viszonya egy ke- let-kínai-tengeri szigetcsoport hovatartozásával kapcsolatos vita miatt mérgesedett el. Kí­nában szeptember folyamán tüntetők bojkottot hirdettek a japán termékekkel szemben, s több japán vállalkozást is meg­támadtak, ideiglenes bezárásra kényszerítve egyes autógyá­rakat. A Toyota egy névtelenül nyi­latkozó tisztviselője szerint a cég nagyjából 50 ezer gépko­csit adott el a világ legnagyobb autópiacán az elmúlt hónap­ban, bár a vállalat egyelőre nem közölt hivatalos adatokat. A Mazda alig több, mint 13 ezer, a Mitsubishi pedig 2340 autót értékesített Kínában szeptember folyamán. Hírügy­nökségi értesülések szerint a Toyota októberben felére csökkenti kínai gyárainak ter­melését, valamint beszünteti a Lexus márkájú gépkocsik szál­lítását a szomszédos országba. A cég átlagosan havi 80 ezer autót gyárt Kínában. Új üzemet épít az Austrotherm ÚJ TELEPHELY fejlesztésébe fogott Az Austrotherm cég­csoport, a polisztirol hőszige­telések területén meghatározó európai gyártó. A németorszá­gi Wittenbergből 2013-ban jön ki az első zártcellás extrudált polisztirolhab tábla, melyeket általában lapostetők és pince­falak hőszigetelésére használ­nak. Az elmúlt években Né­metországban jelentősen meg- növekédett a szigetelőanyagok iránti kereslet, köszönhető ez a rendszeresen megújított épületenergetikai rendeletnek. Németországban ma már az új épületek közel 30%-al takaré­kosabbak, mint a korábbiak. De jelentős piaci potenciál van a felújítások területén is. ■ HIRDETÉS Jelen tájékoztató nem minősül szerzó'déses ajánlattételnek. A részletes kondíciókat a bank mindenkori hatályos Széchenyi Program kondíciós listája tartalmazza. Az egyéb feltételeket az egyedi szerződések és a bank Általános üzleti feltételei rögzítik. A bank fenntartja a kondíciók egyoldalú változtatásának jogát, valamint a hitel igénylése esetén a hitet nyújtásáról saját hitelbírálata alapján dönt. Újraindulásban bízik a Kapuvári tulajdonosa húsüzem Jogerőssé vált a Kapuvári Hús Zrt. felszámolá­sáról született bírósági végzés. A döntést elrendelő bírósági határozat csütörtökön reggel jelent meg a Cégközlönyben. Zsobrák Péter, a Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. többségi tulajdonosa elmond­ta lapunknak: a cégcsoport ingatlanvagyona a Kapuvári Hús Zrt. tulajdonában van,. ez a cég végezhetne vágást és darabolást, míg a Kapuvári Ba­con „egy elvileg működőképes, illetve bármikor működtethető feldolgozó”. A termelés csü­törtökön leállt Kapuváron, ám Zsobrák tervei szerint továbbra is van kiút. „Az lenne a cél, hogy a két cég együttesen mű­ködjön a továbbiakban. A fel­számolás ideje alatt a felszámo­ló működtethetné a Kapuvári Hús Zrt.-t, míg a Kapuvári Bacon Kft.-t mi tartanánk élet­ben. Ez ideiglenesen megolda­ná a problémákat, egy majdani tartós rendezésig megfelelő megoldást nyújthatna.” A tulajdonos szerint a leg­sürgősebb cél most a működés helyreállítása. „Meg kell tarta­nunk az embereket és a part­nereket, hiszen az idő ellenünk dolgozik, a leállással a piacok gyorsan erodálódni kezdenek. Ezért minél előbb újra kell in­dulnia a termelésnek” - fogal­mazott Zsobrák, aki lapunk­nak hangsúlyozta: mindez az ő elképzelése, amelyről még nem volt módja egyeztetni a felszá­molóval. Ugyanakkor hozzátet­te: „az, hogy a kormány az üze­met stratégiailag kiemelt céggé nyilvánította, jelzésértékű lé­pés volt. Ez speciális helyzetet jelent, és azt, hogy a termelés nemcsak a dolgozóknak és a tulajdonosnak, hanem a kor­mánynak is érdeke. Mindenki­nek az a célja, hogy Kapuváron újra működjön a húsüzem.” A húsgyárban szeptember elején egy hetek óta tartó foko­zatos termeléscsökkenés után szinte teljesen leállt a mun­ka. A kormányszóvivői iroda szeptember 12-én bejelentette, hogy a kormány kiemelt jelen­tőségű vállalattá nyilvánította a húskombinátban érintett két bajba jutott céget, a Kapuvári Hús Zrt.-t és a Kapuvári Bacon Húsipari Kft.-t. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom