Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

SZTORI 5 Egészséges és termékeny egerek születtek őssejtek felhasználásával egészséges és termékeny egerek születtek szöveti ős­sejtekből létrehozott petesejtek felhasználásával Japánban: a módszer segít megérteni a petesejtek kialakulását, és re­ményt nyújt arra, hogy termé­ketlen nőknél is létrehozzanak petesejteket. A Kiotói Egyetem kutatói az egerek bőréből származó őssej­tekből indultak ki, amelyeket genetikailag úgy programoz­tak vissza, hogy petesejt elő­sejtek lettek belőlük. Később ezeket a prekurzor petesejteket más, támogató testi sejtekkel együtt beültették az egerekbe, ahol érett petesejtek alakultak ki belőlük. A Science tudományos ma­gazinban közzétett tanulmány szerint az érett petesejteket ezután lombikbébi-eljárással termékenyítették meg, amely révén egészséges egérbébik jöttek világra. Ezeknek a ké­sőbbiekben már természetes úton születtek utódaik. 2003-ban a Pennsylvaniai Egyetem kutatói számoltak be arról, hogy egérből nyert ős­sejteket petesejtekké alakítot­tak át, ám ők nem hoztak létre egérutódokat az eljárás során. A mostani tanulmányban a japán kutatócsoport két külön­böző típusú őssejtet használt fel. Egyrészt embrionális őssej­teket, amelyek csak az embrió kialakulásának kezdeti sza­kaszában nyerhetők, és a test bármely szövettípusává átala­kíthatok. Másrészt pluripotens őssejteket, amelyeket felnőtt szöveti sejtekből (például bőr­sejtekből) lehet előállítani visz- szaprogramozással. A vissza- programozás folyamata alatt a már szakosodott felnőtt sejt „megfiatalodik”, visszanyeri átalakulási képességét. A módszer hatékonysága meglehetősen alacsony volt. Százhuszonhét beültetett emb­rióból mindössze öt egérkölyök született (3,9 százalék) az őssejtes csoportban, miköz­ben a normál egerek kontroll­csoportjában 17,3 százalékos, tehát több mint négyszeres az eredményesség. Ugyanez a japán kutató- csoport tavaly sikeresen ülte­tett be terméketlen egerekbe őssejtekből létrehozott korai hímivarsejteket. 2012. OKTÓBER 7., VASÁRNAP Kiemelten fontos betegek vip Negyven éve speciális bánásmód jár az egészségügyben is az állami vezetőknek Megkülönböztetett figyelem, VIP-kórterem, soron kívüli egészségügyi ellátás és a leg­jobb orvosok - mindehhez Magyarországon úgy juthat­nak hozzá az állami vezetők, hogy azért nem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk. VR-összeállítás Míg a rendszerváltás előtt szinte csak és kizárólag a Kútvölgyibe jártak orvoshoz az ország politikai és gazda­sági életének főszereplői, ma már e potentátok szabadab­ban választanak orvost és in­tézményt egyaránt. Jó példa erre az éppen a héten operált köztársasági elnök, aki nem a helyhez, sokkal inkább a vá­lasztott orvosához ragaszko­dott. Hangody László, aki Áder Jánoson elvégezte a sportsé­rülés miatt szükségessé vált műtétet, nem csak szakmája egyik legjobbja, de úgy tudjuk, sebészkése alatt már korábban is feküdt Áder János. Egyáltalán nem csodálkozik az államfő döntésén a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint az orvos iránti bizalom objektív vizsgálatok szerint is fél gyógyulás. Rácz Jenő maga is töltött be állami funkciót, 2000 és 2006 között egészség- ügyi miniszter volt, de mint mondja, bár szerencsére nem volt szüksége orvosi kezelés­re, már csak példamutatásból is kalocsai kollégáihoz fordult volna, hiszen az ottani kór­házból került a miniszteri bár­sonyszékbe. Miként a második világhá­ború óta minden állami veze­tőnek, a volt egészségügyi mi­niszternek éppúgy, mint most Áder Jánosnak, joga lett volna nem Zuglóban, az Uzsoki Ut­cai Kórházban, hanem az ál­lami vezetők egészségügyi el­látására kijelölt intézményben gyógyulni. Ilyen évtizedek óta a Kútvölgyi úti kórház, amely ma a Semmelweis Egyetemhez tartozik, és ilyen most a Hon­védkórház is. Ez a két kórház persze nem azért lett „kijelölt intézmény”, mert orvosai olyat tudnak, amit mások nem, vagy mert más földi halan­dók számára elérhetetlen szol­gáltatásaik lennének, hanem Reagan amerikai elnök és hitvese integetett 1987. január 6-án a haditengerészet Bethesda kórháza VIP-szobájának ablakából prosztataműtétje után mert itt egyrészt VIP-ellátást, másrészt pedig megfelelő biz­tonsági körülményeket tud­nak teremteni a számukra. Ezt - mint megtudtuk - ki­vételes esetben ugyanakkor minden nagyobb kórháztól el­várják: azoknak az intézmé­nyeknek, amelyek területén védett személy halad át, vagy huzamosabb ideig tartózko­dik, fel kell készülniük annak esetleges ellátására. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a portástól az ügyeletes orvoso­kon át az intézmény vezetőjéig mindenkinek tudnia kell, mi a dolga, ha az Illetőt esetleg ott kell ellátni. Az állami vezetők egész­ségügyi ellátásáról szóló kor­mányrendelet szerint alap­esetben immár a kabinetfőnö­kök is kivételes bánásmódra számíthatnak egészségügyi ellátásuk során. A tavaly nyá­ron hatályba lépett jogszabály alapján így már csaknem másfél százan élvezhetik a Kútvölgyi vagy a Honvédkór­ház vendégszeretetét szükség esetén. Már ha akarják, és nem ra­gaszkodnak, miként Áder Já­nos, saját orvosukhoz vagy valamelyik más nagynevű specialistához. Olyanokhoz, akiknél egymásnak adják a ki­lincset politikusok, művészek, élsportolók és más ismert em­berek - kortól, nemtől és párt­állástól függetlenül. Ilyen a most mindenki által ismertté vált Hangody László artrosz- kópos sportműtét-specialista, Naponta mintegy tízezer forint lenne a szoba ára kinek pénzért, kinek ingyen. very importantperson, vagyis kiemelten fontos személy a je­lentése az ismert angol rövidí­tésnek, a VIP-nek. s hogy mennyire külön elbá­násban részesítendők ők, azt az is mutatja, hogy ma már Ma­gyarországon is egyre több he­lyen, mind több kórházban ala­kítanak ki külön részleget szá­mukra. itt egy-, maximum kétágyas, természetesen saját fürdőszo­bás, olykor nem is kórházi búto­rokkal berendezett, légkondicio­nált, tv-vel és hűtőszekrénnyel felszerelt, internetkapcsolattal rendelkező szobában gyógyul­hatnak a VIP betegek. ha ők állami vezetők, nem kell külön fizetniük a luxuskörül­ményekért. egyébként naponta átlagosan 10 ezer forint körül mozog Ma­gyarországon egy ilyen kórte­rem igénybevétele. az ország talán legtekintélye­sebb gerincsebésze, Varga Pé­ter Pál, akinek számos szaba­dalma is van, vagy a fiatal ko­ra ellenére külföldön is nagy tehetségnek tartott urológus, Tenke Péter. Annak, akinek a „nagyok közül” szívproblémái vannak, leginkább Merkely Bélát ajánlják, aki nemcsak kiváló orvos, de nagynevű kutató is. Ha pedig valakinek idegsebészre lenne szüksége, az elsősorban Veres Róber­tét keresi, aki a többi említett szaktekintélytől eltérően ki­vételesen a Honvédkórházban dolgozik. Talán csak a rendkívül spe­ciális orvosi területek azok, amelyeken nem lehet találni itthon igazán jó szakembert - mondják a hozzáértők. Más kérdés, hogy mivel mindenki őket akarja, ha nem sürgős a műtét, bizony sokszor még az ismert embereknek is várniuk kell, míg sorra kerülnek náluk. A virtuális éhező panasza SZABADÚSZÓ újságírónak és regény­írónak lenni azt jelenti, hogy az ember zömmel otthon kuksol a számítógép előtt, és csépeli a klaviatúrát. Egyedül. Nincs körülötte szerkesztőség a megszokott zsivajával, nin­csen emberi nyüzsgés, társa­ság zéró. Szóval remeteélet. ennek persze vannak előnyei, de a hátránya kétségkívül az, hogy mivel az ilyen ember napi társaság híján a saját fe­jében él, időről időre úgy érzi, mindjárt megzizzen. E pilla­natokban jól jön a közösségi oldal, még ha ez a közösség virtuális is. Amikor tehát már kibírhatatlan a csend, és átsuhan az agyamon: én így szép lassan be fogok golyóz­ni, feszültségoldás gyanánt körülnézek a Facebookon. Tíz percet-negyedórát eltrécselek ezzel-azzal, posztotok, hozzá­szólok, reagálok, vitázok, ösz- szeveszek és kibékülök. a napokban segíteni akartam. Egyik nőismerősöm sopán­kodott, milyen álságos hely a Facebook, mindent el lehet sumákolni egy hazug szmáj- lival, bezzeg az a kutyát sem érdekli, hogy őneki már enni­valóra sincs pénze. Gondoltam magamban, ahol egynek jut, ott jut kettőnek is, és meg­hívtam a csajszit egy kis kajá- lásra. Jött a válasz, sajnos nem tud élni a lehetőséggel, mert BKV-jegyre sem futja neki. megkérdeztem, hol lakik, ki­derült, Budapest egyik külső kerületében. Gyors fejszámo­lásba fogtam: busz, HÉV, vil­lamos, mindez oda-vissza - az összesen hat darab vonaljegy. Felajánlottam, elküldöm ne­ki őket borítékban, csak adja meg a címét. Előre örültem, milyen jó buli lesz: szemé­lyesen is megismerkedünk (hónapok óta csevegünk a Facebookon). ismerősöm azonban közölte, nem jön, mert sajnálja a pénzt a jegyekre. Mondtam neki, ezen igazán kár fennakadnia, hiszen ha én nem sajnálom a saját pénzemet, akkor ő meg pláne feleslegesen aggódik miatta. Mire ő: igazából az a pénz, amin a jegyeit akarnám megvásárolni, neki valami egészen másra kellene. De azért nagyon rendes vagyok. én ezt nem értem. Vajon miért nem akart élni a lehetőség­gel, és ha nem élt vele, akkor miért panaszkodott? (Azt a verziót elvetettem, hogy büsz­ke alamizsnát elfogadni - a büszke emberek nem panasz­kodnak.) ÖSSZE vagyok zavarodva. Tu­lajdonképpen mit kell érteni azon, ha valaki egy virtuális közösségnek bejelenti, hogy nincs pénze ételre? Vagy ez csak egy virtuális panasz lenne? RADOS VIRÁG a. Sj < 1 Tiltana Nemcic, aki korábban csaknem elnyerte a legszebb sportoló hölgy címet Horvátországban, most labdarúgóedzőnek állt. A Zágrábi Egyetem Testnevelési Karán diplomázott, és ő lett az országban az első női edzője egy fiúcsapatnak. Ez nem kis hír ebben a konzervatív, férfiak uralta világ­ban. Már csak azt kell megoldania, hogy a játékosok arra is figyeljenek, amit mond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom