Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-05 / 208. szám
14 OLVASÓINK ÍRJÁK 2012. SZEPTEMBER 5., SZERDA A parlagfű miatt ne a gazdákat üldözzék! értékelés A nagy parlagfű táblákat felszámolták, kis parcellákban, szálanként él tovább és prüszköltet A helikopteres ellenőrzést a szakember felesleges pénzkidobásnak tartja, a terület 0,5 százalékát sikerült ezzel "felderíteni", a kis zugok nem láthatók A parlagfüvet ma már mindenki ismeri. Hiába teszünk rendet a saját földünkön, ha "beröpülhet" a fertőzés... A „Fertőzött földek felderítése" című íráshoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A költséges helikopteres akciót egy újabb hajtóvadászatnak ítélem meg az agrárvállalkozók ellen. A csekély eredmény miatt elmaradt a nagy leleplezés. Ha a légi felderítés eredményét, a 90 hektárt a 240.000 hektárnyi összes szántóra vetítjük, akkor a hatósági beavatkozást a felület 0,5 százalékát sem éri el. Ameny- nyiben a földi (terepi) észlelést is hozzáadjuk, az ellenőrzött terület az 1 százalékot ekkor sem haladja meg. Akkor miért van magas pollen koncentráció, és miért vannak augusztus-szeptember hónapokban különböző színű riasztások megyénk területén is? Miért nem tudunk segíteni a parlagfű-allergiásokon? Valójában hol is terem a parlagfű? Az egyáltalán nem egyszerű helyzet megértéséhez érdemes röviden áttekinteni az előzményeket: 1. Magyarországon legkevesebb 2 millió embernél okoz allergiás tüneteket a parlagfű és az erősen fertőzött terület a 700.000 hektárt is eléri. A döntéshozók - joggal - úgy ítélték meg, hogy a helyzeten változtatni kell, a betegeknek segítséget kell nyújtani, a veszélyesen magas pollenkoncentrációt a még elviselhető 30- 35 darab/légköbméter szint alá kell szorítani. 2. A megfelelő jogi háttér birtokában az illetékes hatóságok és egyéb szervezetek (Földhivatalok, Növényvédelem, FÖMI, stb.) intenzív ellenőrző és feltáró munkába kezdtek 2005-2006- ban. Újabb törvényi megszorítás következett 2006-ban és 2008- ban, mely szerint a mulasztók 15 ezer-5 millió forint közötti pénzbírsággal sújthatok. 3. Különösen az agrárvállalkozókat, családi gazdálkodókat, őstermelőket érintették rendkívül komolyan a külterületi ellenőrzések és bírságolások, főleg szántóföldeken. Ma már tudjuk, hogy 2004-2011 között országosan több, mint 2 milliárd forint növényvédelmi bírságot szabtak ki, mely a hazai agrárszakigazgatás történetében példátlan. 4. Rendkívül figyelemreméltó, hogy a Parlagfűmentes Magyar- országért tárcaközi bizottság 2006. évi tervében már a pollenkoncentráció 30 darab/légköbméter alá csökkentésén túl, többek között az a nagyívű terv is szerepelt, hogy 3 éven belül (!) parlagfűmentes legyen a Balaton, a Tisza-tó, továbbá a Velen- cei-tó, és a Vértes kiemelt térsége. Továbbá el kell érni, hogy az ország egész területén évente 10- 20 százalékkal csökkenjen a pollenkoncentráció! (Ma már tudjuk, hogy ebből semmi nem valósult meg, sőt negatív tendencia érvényesült). 5. Természetesen a jó szándékot és a segíteni akarást egy pillanatig sem szabad kétségbe vonni. A legkülönfélébb civil szervezetek is aktív parlagfű irtásba kezdtek. Ne felejtsük el, hogy az állami költségvetés és az 1 százalékos lakossági adófelajánlás az elmúlt nyolc évben több száz millió forinttal finanszírozta a programot. 6. Sajnos időközben számtalan előjelét lehetett tapasztalni a program várható sikertelenségének. Ezek közül ki kell emelni az ÁNTSZ allergológusainak 2008 év októberében megjelent szakmai tanulmányát, mely a sikeres mentesítés kül- és belterületen történő megvalósítását kérdőjelezte meg. Igazuk lett! A másik meglepetés 2009 tavaszán történt, amikor a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság munkájából az Egészségügyi Minisztérium szép csendben kivonult, melynek következtében a Megyei és Regionális Államigazgatási Kollégium Parlagfűmentesítési Állandó Bizottságban az ÁNTSZ-ek is igen jelentősen mérsékelték tevékenységüket. (Jelenleg az egésza gazda társadalom drámai napokat él át. A növénytermesztők nem helikopteres fenyegetést és giga büntetést érdemelnének, hanem elismerést, mivel a sokmilliárd forintos károkat okozó pusztító aszály ellenére szántóföldjeiken aratás után - 99 százalékban már végeztek a betakarítással -, sokszor a művelő eszközöket deformáló csontszáraz talajon is elvégezték a talajművelést, a tarlóhántást és ezzel együtt a parlagfű irtást. Erről a nem szakmabeliek is meggyőződhetnek a somogyi határban. ségügyi hatóság a mentesítéssel kapcsolatos szervezési, szakmai és propaganda munkát alig végzi, főleg a pollen regisztrációval és előrejelzéssel foglalkozik.) Mi a helyzet napjainkban? A parlagfű allergiától szenvedők számára természetesen döntő szempont a kritikus augusztus és szeptember hónapokban a pollenterhelés alakulása. Az ae- robiológiai mérőállomások nagyon pontos mérési adatai szerint 2004-2007 között a parlagfű számára kifejezetten kedvezőtlen, aszályos időjárás mellett is a napi maximum pollenkonmi lenne a teendő? Mindenek előtt a kialakult helyzetről - a kudarcról - őszintén kell beszélni, a parlagfűmentesítés illuzórikus programjával senkit sem szabad hitegetni. Különösen nem az allergiásokat, akik sajnos mind többen vannak és küszködnek a parlagfű pollenjével. szó nincs arról, hogy a gyomirtási munkákat, környezetünk kultúrállapotban tartását, vagy a parlagfű és egyéb allergén gyomok pusztítását abba kellene hagyni. Én ezt egy pillanatig sem gondolom. Az agrárvállalcentrációk átlag értéke 250-500 darab/légköbméter között változott, ami az elfogadható 30-as értéknek a sokszorosa. A kedvezőbb eredményekre váró programalkotók számára nem kis meglepetést okozott, amikor egy nedvesebb - a parlagfű számára kedvezőbb - időjárás hatására a pollenkoncentráció értéke 2008-ban 600-800 darab/légköbméter értékre szökött fel. Minden szankció, intézkedés, mentesítési és védekezési munka ellenére sajnálatos módon ez az érték állandósult, sőt 2011 kozák elleni hajtóvadászatot és a milliós bírságokkal való fenyegetést azonban be kellene fejezni, mivel ezzel sem most, sem a jövőben parlagfű-ügyben lényegi változást, eredményt nem lehet produkálni. tudomásul kell venni, hogy- mint több száz más növényfaj- a parlagfű is gyomflóra szerves részévé vált. Ebből a közegből a parlagfű tövek egyedi eltávolítása vagy azok virágzásának hatékony megakadályozása fizikai képtelenség. nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az egyes tudományágak Amerikából érkezett ÉSZAK-AMERIKÁBÓL SZÁRMAZÓ növény, Európában nem őshonos. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt fel először. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része felé terjedt. Terjedése kezdetben lassú volt, a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Az 1970-es évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az az óta eltelt évtizedekben a koncentrációja nagymértékben megnövekedett, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebb növény- nyé vált. szeptemberében az egészségügy úgynevezett fekete riasztást adott ki, mely tulajdonképpen az évtized legerősebb pollenterhelését jelentette. A 2012-es év eddigi tanulságai a parlagfű ügyben szintén lehangolóak. A 34. hét adatai magas, illetve nagyon magas értékeket, azaz piros és vörös riasztást jeleznek országszerte, így Somogy megéyben is. A légi és földi mérési adatok ugyanakkor egyaránt megerősítették, hogy szántóföldjeinken drasztikusan visz- szaszorult a parlagfűfertőzés. Az elmúlt években fokozatosan felművelői (botanikusok, biológusok, ökológusok, vegyészek stb.) az elmúlt években a különböző parlagfű projektek kapcsán nem kevés hazai és EU-s pénzhez jutottak, azonban a parlagfűmentesítésben hasznosítható eredmények közreadásával túlnyomó részt mind a mai napig adósak. ezek A problémák még hangsúlyosabbá teszik a betegek számára a lehetőségek szerinti megelőzést, a rendszeres orvosi ellenőrzést és ellátást, agyósze- res kezelést és a szervezet immunrendszerének erősítését, (ti) számolták a nagy, összefüggő parlagfű táblákat. Felmerül a kérdés: vajon mi okozza mégis a vörös riasztást okozó magas illetve nagyon magas pollenkoncentrációt? Végül is hol terem a parlagfű? A válasz nagyon egyszerű. A parlagfű rendkívüli mértékben alkalmazkodott a környezetéhez és elszórtan, szálanként, úgynevezett mikro parcellákban, a botanikusok elnevezése szerint gyomtársulások formájában szinte mindenütt megtalálható. Beigazolódott, amit 2008-ban írtak az ANTSZ allergológu- sok: a szálanként, elszórtan élő parlagfű ellen tehetetlenek vagyunk. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egy-egy tő 8-9 milliárd pollent termel és viszonylag kis állománylétszám is elegendő ahhoz, hogy a kritikus két hónapban (augusztus-szeptember) a pollenkoncentráció heteken át magas illetve nagyon magas értéket jelezzen. További súlyosbító körülmény, hogy a tövenként termett 30-40 ezer darab mag a talajban évtizedekig megtartja csírázó képességét, valamint szél útján 50-80 km távolságra is eljut a pollen. (Itt jelentkezik a délről, Horvátországból és Szerbiából érkező pollen tömeg problémája). Látni kell, hogy a szórt, szálanként jelentkező állományból kialakult egy stabil pollentermelő bázis, aminek jelentős része a szántóföldi területeken kívül helyezkedik el, ilyen többek között az elhagyott vasútállomás, közúti padka, erdei út, csemetekert, villany-, gáz- és telefonnyomvonal, tájvédelmikörzet, fás legelő, erdősáv, park, autós pihenő, halastó, csatorna, ártér, földút, ültetvény, zártkerti gyümölcsös, reptér, gyalogút, szőlő, üdülő, elhagyott temető... Vajon miért nem az előbbi felsorolásban lévő területeken jelölte ki a parlagfüves országos főhatóság a helikopteres felmérést? Ha történt is ezeken átre- pülés és észlelés miért nem jelenik meg a bemért fertőzött felel- ület? A válasz szintén egyszerű: A helikopter a 0,1-0,2 hektárnál kisebb, rendkívül tagolt és elaprózott felületeket fizikailag képtelen bemérni. További komoly nehézséget jelentene az elaprózott felületek használóinak, bérlőinek illetve tulajdonosi körének pontos meghatározása. Tehát a szabályos alakú szántóföldi táblákon a művelet köny- nyedén elvégezhető és a gazdák máris parlagfű-bűnbakként szerepeltethetők. Érdemes szólni a költségekről is. Az elmúlt évi és az idei helikopteres felderítés összköltsége megyénkben 4-5 millió forint. Ez ablakon kidobott pénz, ugyanis a feltárt minimális felületet a megyében dolgozó, a területet jól ismerő, precíz határszemléket végrehajtó hat körzeti földhivatal terepei felvételezéseikkel bármikor produkálni tudja. Célszerűbb lett volna, ha az íróasztal mellett kitalált helikopteres felderítés költségét például a növényvédelmi szervezetnek és a földhivataloknak juttatják eszközfejlesztésre. Ne feledjük', a helikopter költsége: minden levegőben töltött perc három ezer forint. Valójában szerintem reklámfogásról van szó. TÓTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK A parlagfű a gyomflóra részévé vált, a betegek számára fontos a szervezet immunrendszerének erősítése
