Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-26 / 226. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 26., SZERDA Folytatódott a kamatvágás jegybank 6,5 százalék az új ráta, a tanács félretette az inflációs célt HÍRSÁV Nem száll be az állam a húsiparba a kormány nem tervezi, hogy állami tulajdonrész vásárlásával segítsen a bajba jutott húsipari cégeknek - mondta a Magyar Nemzetnek Budai Gyula. A VM államtitkára hangsúlyozta: mindent megtesznek a munkahelyek megőrzéséért. Erre megoldást nyújt a kiemelt vállalat státus. Hozzátette: elérték, hogy a nagy kereskedelmi láncok hosszabb távú megrendelői szerződéseket kössenek a húsipari cégekkel, ami működési biztonságot adhat. Csökkenő vállalkozói adminisztratív terhek az egyszerű Állam Programja keretében 29 intézkedést hajtottak végre, amelyek közel 100 milliárd forinttal mérsékelték a vállalkozások adminisztratív költségeit - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tájékoztatás szerint a végrehajtott és az idén még várható intézkedésekkel együtt összesen 200-250 milliárd forint tehercsökkentésre van esély az év végéig. Elutasította a Közgép jogorvoslatát a KDB A KÖZBESZERZÉSI Döntő- bizottság (KDB) elutasította a Marcalit elkerülő út építése kapcsán a Közgép és a Magyar Aszfalt Marcali MK 68 konzorciuma jogorvoslati kérelmét, és jogosnak minősítette a konzorcium kizárását a versenyből. Több EU-pénzt kérnek az aszálykárra uniós segítséget kér Magyarország az aszálykár enyhítésére - mondta Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter. A politikus az uniós agrárminiszterek tanácskozásán Brüsszelben felvetette, hogy a 2013-as közvetlen támogatások előlegének 50 százaléka helyett 80 százalékát lehessen kifizetni. Indítványozta az agrár-környezetvédelmi előírások könnyítését, továbbá, hogy az EU Szolidaritási Alapjából utaljanak gyorssegélyt az aszálykár enyhítésére. Az egymást követő második hónapban csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Valószínűleg a külső tagok ismét leszavazták Simor András elnököt és a két alelnököt, így mérséklődhetett 25 bázisponttal, 6,5 százalékra a ráta. Egyre inkább arra lehet gondolni, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusba kezdett Hornyák József - Faludi Linda A döntés előtt az elemzők megosztottak voltak, a bizonytalanságot az okozta, hogy augusztusban a külső tagok - meglepetésre - keresztülvitték a kamatcsökkentést. Minden valószínűség szerint most is 4:3 arányban csökkenhetett negyed százalékponttal, 6,5 százalékra a kamat. A külső tagoknak a romló gazdasági kilátások elegendő okot adtak a további lazításra. A kamat csökkentése után hajszállal gyengült a forint. A tegnapi kamatdöntés tétje nagyobb volt, mint az augusztusi monetáris lazításé. Most az új inflációs jelentés alapján dönthettek a tagok, ami magasabb drágulást jelez, mint a korábbi. A tanács többsége ugyanakkor a jelek szerint nem aggódik az áremelkedés miatt - pedig az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése -, és az augusztusi 6 százalékos infláció sem riasztotta el őket a további kamatvágástól. „Nem számítottunk a kamatcsökkentésére, mert azt gondoltuk, hogy az inflációs előrejelzését megemeli a jegybank - ami be is következett -, és ilyen inflációs kilátások mellett a további kamatcsökkentéstől átmenetileg eltekint a tanács többsége” - mondta a gdp idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő, tartósan 10 százalék feletti munkanélküliséggel - mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntés utáni tájékoztatóján. Idén 1 százalékos, jövőre 0,8 százalékos fogyasztáscsökkenést vár a jegybank. a hazai növekedés egyetlen forrása 2013-ig az export, a gazdaság termelési potenciálja erősen sérülhetett, ezért a belföldi kereslet dezinfláló hatása kevésbé erős, mint várták - ismertette a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzőjét ugyanakkor nem lepte meg teljesen a döntés. „A kamatvágással a tanács teljesen háttérbe szorítja az inf- lációscél-követés logikáját” - hangsúlyozta Török. „Korábban horgonyt jelentett, hogy milyen inflációs várakozásai vannak a jegybanknak. Ebből lehetett következtetéseket levonni a kamatpolitikára. A monetáris politika kiszámíthatósága és így annak a minősége romlott." A kormányzati politika kiszámíthatatlan volt az elmúlt két évben, és egyre inkább erre Simor, aki hangsúlyozta, hogy további kamatcsökkentés akkor jöhet, ha a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak, és a nemzetközi folyamatok is kedvezőek. A monetáris tanács helyzet- értékelésében mindemellett az olvasható, hogy az infláció az előrejelzési horizont túlnyomó részében számottevően a 3 százalékos cél fölött alakulhat, és csak két év múlva, 2014 második felében érhető el a kitűzött inflációs cél. kezd el hasonlítani a monetáris politika is - mondta az elemző, aki hangsúlyozta: közvetlen piaci hatása nem látszik a lépésnek, de a kamatcsökkentés növekedési áldozatokat okozhat, és a hitelminősítő intézetek esetleg ronthatnak a besoroláson, vagy nem minősítenek fel, ha kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője szerint az enyhülő pénzpiaci kondíciók, az erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, míg az enyhülő, de még mindig jelen levő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna. Az elemző úgy látja, a kamatcsökkentés nem feltétlenül konzisztens a jelentéssel. A döntésben alulmaradt tanácstagok az infláció miatt aggódhatnak, valamint amiatt, hogy megítélésünk csak a külső folyamatok eredményeképpen javult, hiszen nem történt érdemi előrehaladás az EU- IMF-tárgyalások kapcsán. Ha a felek álláspontja nem közeledik, akkor a forint - részben az alacsonyabb kamat miatt - ismét sérülékennyé válhat. Maximalizálná a kormányzat az ifénybe vehető segélyt már készülnek a számítások a gazdasági tárcánál a segélyezési plafon bevezetéséhez - mondta tegnap a Kossuth rá- J dió reggeli műsorában Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. A politikus szerint a cél az, hogy ne kapjanak több pénzt azok, akik segélyből élnek, mint akik vállalják, hogy elmennek dolgozni nagyon alacsony bérért. Az államtitkár ezzel a Magyar Nemzet keddi számában megjelenteket erősítette meg. A napilap azt írta: a kormány hajlandó lenne megfontolni, hogy felső határt vezessenek be az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatások esetében. A kormány fő szándéka egy olyan rendszer elkészítése, amelynek révén pontosan lehet látni, hogy egy adott személy mennyi támogatást kap az államtól, az önkormányzattól és más szervektől. Ezek után felmerült az is, hogy az összesen igénybe vehető támogatást maximalizálják. ■ Az elemző szerint akár százmilliárdos nagyságrendű megtakarítás is elérhető. A lap értesülései szerint az ötlet azon a kormányülésen is felvetődött, ahol a kabinet tagjait az IMF-nek küldött válaszlevélről is tájékoztatták. Igaz, arról nincs hír, hogy mindez szerepel-e a kormány által nemrég a Valutaalapnak összeállított javaslatcsomagjában. „Magyarországon a régió más országaihoz képest még mindig rendkívül magas a GDP-arányos újraelosztás mértéke, ez az arány jóval 50 százalék felett van” - mondta lapunknak Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője hozzátette: ebből az újraelosztásból a szociális kiadások rendkívül jelentős részt tesznek ki. „A nagy közlekedési cégek, így a BKV és a MÁV rendbetétele mellett a másik nagy terület, ahol megtakarítást J lehetne elérni, az a szociális kiadások területe. A rendszer átalakításával potenciálisan százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást lehetne elérni” - tette hozzá az elemző. ■ B. L. Recesszió és cél feletti infláció Kovács Árpád: szakmai helyett politikai döntések születnek átláthatóság A Költségvetési Tanács elnöke szerint egy cikluson belül is váltakoznak a gazdaságpolitikai felfogások A transzparencia kérdését a mindenkori politikai elit elég sajátosan értelmezte - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Gutmann Fórumon. Szerinte sok döntés informális körülmények közt született az elmúlt években, évtizedekben, és a szakmaiság helyett gyakran a politikai döntések domináltak. Példaként említette az 1990-es évekből a privatizációt, a bankkonszolidációt, újabban pedig a hitelfelvételekkel kapcsolatos döntéseket. „De most is politikai kormányzás folyik, egyértelműen a politikai szempontok dominálnak” - mondta. Kovács Árpád szerint arra nincs is sok esély, hogy valaha is hosszabb távon szakmai alapú legyen a kormányzás politikai helyett, legfeljebb ideiglenesen lehet ilyenre példa. A karaván halad, de cikcakkozva, és pont az újraindítások, fékezések veszik el a legtöbb energiát, az pedig a magyar demokrácia gyakorlatilag minden kormányának az egyik legnagyobb problémáját jelentette és jelenti, hogy egy-egy kormánycikluson belül is váltakoznak a gazdaságpolitikai felfogások - véli Kovács Árpád. „A lakosságnak, a vállalkozóknak van egy világképük. Ez a világkép az összes felmérés szerint nem igazán a realitásokat tükrözi” - jellemezte Kovács Árpád szerint nem feltétlenül kell több szakértő a KT-nak az általános magyar helyzetet. „Kinyílt számunkra a világ, de úgy viselkedünk, mint a nyitott kalitkában ülő kanári” - fogalmazott a KT-elnök. Jelenleg hárman dolgoznak folyamatosan a Költségvetési Tanácsban, az új törvény öt ember bérköltségét tartalmazza - mondta Kovács Árpád arról, hogy a parlament lehetőséget adott a KT titkárságának újrafelállítására. A kérdés szerinte az, hogy érdemes-e főállású munkatársakban gondolkozni. A Nemzeti Banknak és az Állami Számvevőszéknek is kiváló apparátusa van Kovács szerint, mellettük több elemző, tanácsadó szervezet is segít a kibővített KT-nek, emiatt arra nincs feltétlenül szükség, hogy egy újabb nagy tanácsadó szervezetet állítsanak fel. „A szigorú és értelmes kontroll mindig a figyelemtől függ” - válaszolta arra a kérdésre, milyen jogosultságokra lenne még szükség ahhoz, hogy valóban nagy kontrollt tudjon a Költségvetési Tanács kifejteni. Az IMF-megállapodásról Kovács Árpád úgy vélekedik: sokkal jobb pénzügyi feltételekkel kínál az IMF hitelt, mint a piac, de keményebb politikai feltételeket kér. „A piac beárazta a megállapodást, de ez elhúzódhat bel- és külpolitikai folyamatok miatt” - véli. ■ SZ. I. * < i
