Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD HÍRSÁV 122 milliárdos augusztusi hiány az államháztartás önkormányzatok nélküli központi alrendszerének hiánya augusztusban 122 milliárd forint volt, az első nyolc hónapban a deficitje 559,5 milliárd forintot tett ki, ez az éves előirányzat 97,1 százaléka - közölte a Nemzet- gazdasági Minisztérium a végleges adatokat. A számok megegyeznek a szeptember elején közölt előzetes számokkal. Századvég: egyszázalékos zsugorodás idén 1,0 százalékkal csökken, jövőre 0,9 százalékkal nő a GDP, miközben az infláció 2012 átlagában várhatóan 5,7, jövőre 4,3 százalék lesz - áll a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. A márciusi prognózisban 2012-re 0,1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedést jelzett az intézet, amely szerint jövőre a hiánycél eléréséhez 350 milliárdos kiigazítás kell. Új adósságrendező hitel a Citinél A Citibank új Adósságrendező Személyi Hitelével az ügyfelek egyetlen hitellé rendezhetik át a több hitel- intézettől felvett személyi, folyószámla- és áruhiteleiket, illetve hitelkártya-tartozásaikat. A Citibank Adósságrendező Személyi Hitel kamata évi fix 19,9 százalék, a havi törlesztőrészlet pedig a korábbiaknál akár 25-30 százalékkal is alacsonyabb lehet. Emissziókereskedelem: szigorodó felügyelet Illés Zoltán államtitkár A vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára az emissziókereskedelemben hatósági ellenőrzést végző felügyelőségek megerősítését szorgalmazta. Illés Zoltán azt mondta: a kvótakereskedelemben és a klímaügyekben sok visszásságot tapasztaltak, felvetődött a bűncselekmény gyanúja is. Jelentősen csökken az üzemanyagok ára csökkenti bruttó 10 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A 95-ös benzin átlagára 429-430 forint, a gázolajé pedig 432-433 forint lesz. A Mól múlt héten 8 forinttal csökkentette a benzin, 5 forinttal a gázolaj árát. Jön az élelmiszer-drágulás árindex Sokba kerülhet a karácsonyi vacsora, a fogyasztás visszaeshet Küszöbön áll az élelmiszerek drágulása, mely év végéig akár 7 százalékra is tüzelheti a termékkör inflációját. Az élelmiszeripar szerint emelés nélkül már nincs tovább, és a máskor szigorú kereskedelem is kezdi elismerni: el kell fogadni a drágulás tényét. Braunmüller Lajos „Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszerár-robbanásra” - ezzel indokolta Orbán Viktor a múlt héten a parr lamentben azt, hogy tárcaközi munkacsoport jön létre, amely válaszlépéseket igyekszik kidolgozni a problémára. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőiből alakuló munkacsoport október elsején áll fel, a tervek szerint a következő 2-3 hónapban teszik le javaslataikat a kormány asztalára. Az árak főként a rossz terméshozamok, az egyre drágább takarmány miatt nőhetnek, ezt az ágazat lényegében összes szereplője biztosra veszi már. „Meggyőződésem, hogy emelkedni fognak az élelmiszerek fogyasztói árai, a kérdés az, hogy ez egy lassú, fokozatosan megvalósuló folyamat lesz-e, vagy pedig a gyártók néhány nagy lépésben, gyorsan viszik keresztül áremelési igényüket” - mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Elelmiszerfel- dolgozók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: az élelmiszeripar szereplőinek nincs számottevő tartalékuk, ezért ha elhúzódik ez a folyamat, akkor több szereplő mehet tönkre, mint amennyit az áremelés miatti fogyasztáscsökkenés eredményezett volna. Az elnök szerint az elhúzódó emelés révén olyan élelmiszer„A következő hónapokban az élelmiszerek inflációja akár 6,5- 7 százalékig is nőhet, és bár jövőre bázishatások miatt visszaesik, így is 5,5 százalékos lesz” - nyilatkozta lapunknak Sup- pan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője kifejtette: „teljesen egyértelmű, hogy egyes ágazatok, így például a húsipar nem halogathatja tovább a megnövekedett költségek áthárítását. Ezt később a kereskedelem is kénytelen továbbadni, hiszen ez utóbbi is komoly vészipari szereplők is tönkremehetnek, amelyek egy mostani áremelés fogyasztáscsökkentő hatását még túlélnék. „Ezt a lyukat pedig az importáru fogja kitölteni, hiszen a külföldi cégeknek van annyi tartalékuk, amennyivel finanszírozni tudják az átmeneti időszakot” - fogalmazott. Éder szerint emiatt a „kiskereskedelem részéről az lenne a korrekt lépés, ha elfogadná a senki által nem vitatott költségnövekedést”. „Ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszerek inflációja már most meghaladta a 6 százalékot, akkor látszik, hogy a kereskedelem - kemény alteségeket könyvelhetett el az elmúlt években" - tette hozzá az elemző. suppan Gergely kijelentette: bár mindenki tisztában van azzal, hogy az áremelés hatására a fogyasztás csökkenni fog, ma már nincs más választásuk az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfi-feldolgozóknak. Ennek eredményeképp a korábbi 5 százalékos éves prognózisunkat 5,5 százalékra kellett módosítanunk”. kuk után - már most is elfogadja a beszállítók önköltség-növekedését” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „ennél jobban azonban nem lehet árat emelni. Nagyobb mértékű áremelést már nem bírna el a piac, ezt a fogyasztás júliusi megbicsaklása is alátámasztja” - utalt a főtitkár a friss kiskereskedelmi adatokra. A KSH szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál 0,4 százalékkal kisebb volt. Vámos György lapunknak kifejtette: „a magyar búzából jutott exportra is, ezért nem indokolt a pékáruk számottevő áremelése”. A főtitkár szerint a rossz kukoricatermés és a magas takarmányárak lassú áremelésre adhatnak alapot, drasztikus drágulásra azonban nem. Vámos példaként említette a sertéshús árát, mely „10 százalékot drágult, ezzel máris megterhelve a fogyasztókat. Ha hirtelen más hatás nem lép fel, ennek a mértéknek elegendőnek kell lennie év végéig” - fogalmazott a főtitkár. Fél százalékkal növeli az inflációt Bizonytalan büdzsét alapozott meg törvényekkel a parlament parlament A kormány célja a közszolgáltatások hatékony működtetése, ez pedig néha leépítésekkel, máskor üres munkahelyek megszüntetésével is járhat - mondta Navracsics Tibor a parlamentben arra az azonnali kérdésre reagálva, igaz-e, hogy tízezres elbocsátási hullám jöhet a közszférában. Napirend előtt az IMFúárgya- lásokért felelős Varga Mihály beszélt, aki azt mondta: a kormány szeretne megállapodást a valutaalappal. A 2013-as költségvetést megalapozó törvényekről is szavaztak hétfőn a parlamentben, úgy, hogy a büdzsé eredetileg múlt hétre tervezett, majd tegnapra áttett szavazása immár fel se került a napirendre. Emellett a munkahelyvédelmi program, valamint a kisadókról szóló törvény módosító javaslatairól is voksoltak, úgy, hogy a büdzsé végleges változatáról sokat még nem lehet tudni. ■ Módosították a gazdasági stabilitásról szóló törvényt is, alapjaiban változott az eredeti verzió. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára döntöttek arról, hogy módosítják a gazdasági stabilitásról szóló törvényt, amivel viszont épp az eredeti törvényszöveg lényegét változtatták meg alapjaiban. Az állam deviza- adósságát ugyanis így nem az aktuális árfolyamok alapján kell kiszámolni, hanem egy, a költségvetésben megállapított állandó számból. Ezenkívül a kormánynak nem kell változtatnia a büdzsén, ha az veszélyeztetné az államadósság csökkenését. Este részletes vitákkal folytatódott az ülés, ma pedig elsőként az alkotmánymódosítás kerül napirendre, a téma a bírák és az ügyészek 65 éves nyugdíjkorhatára és a választási regisztráció bevezetése. Ezek után következik a választójogi törvény vitája, majd az egészségügy többletforrásokhoz juttatása érdekében készülő, több adózási területet érintő csomag. Szerdán az új Ptk. és a számvevőszék 2011-es működése lesz a téma. ■ SZ. I. Sorra vonják ki az orvosságokat a támogatás alól megszorítás Túlságosan alacsony áron már nem éri meg a pirulák forgalmazása a gyógyszercégeknek Csak idén már majdnem másfél száz gyógyszert vontak ki Magyarországon a társadalombiztosítási támogatásból a gyártók, miközben csaknem öt hónapja egyetlen új gyógyszer sem kapott támogatást, pedig több mint két tucat vár jelenleg is erre. Jóllehet a kivont termékekbe ugyanannak a készítménynek az eltérő hatáserősségű és kiszerelésű formáját is beleszámolták, és a 3896 finanszírozott termékből csak 148-ról van szó, a végeredmény az, hogy ennyivel kevesebb orvosságot válthatnak ki receptre ma a betegek. Az Országos EgészségbiztosíEgyre kevesebb a támogatott szer tási Pénztártól kapott tájékoztatás szerint a legtöbb tb-támo- gatott készítmény az idegrendszerre ható, a fertőzés elleni A legnagyobb számban támogatásból kivont gyógyszerek 2012-ben Alkalmazási terület Kivont termékek Összes támogatott termék Tápcsatorna és anyagcsere 20 371 Szív- és érrendszer 15 852 Szisztémás fertőzés 24 334 Daganat és Immunhiány 22 285 Idegrendszer FORRÁS: OEP 28 869 orvosságok, valamint a tápcsatorna gyógyszerei közül szűnt meg. De a támogatásból kivont orvosságok között vannak a daganatos, immunhiányos, továbbá szív- és érrendszeri betegek gyógyszerei is. A gyógyszerkivonások megerősítik azokat a korábbi jelzéseket, melyek szerint a hazai nyomott árak miatt a gyártóknak nem éri meg sok termék magyarországi forgalmazása. Suhajda Attila, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: „látni kell, hogy ha egy bizonyos elvonási szint fölött a Magyarországhoz lojális vállalatvezetők sem tudják már a hátukat saját cégük vezetése felé tartani”. De hazai gyógyszervállalatok is eljuthatnak odáig, hogy gazdaságossági okokból beszüntetik egyes termékeik itthoni forgalmazását. A Richter vezérigazgatója az Origónak nyilatkozott a következőképpen: „már most is van tíz olyan készítmény, amelyet ki kellett vonni a forgalomból, mert ráfizetéses lett volna az előállítása”. Mint Bogsch Erik fogalmazott: a gyógyszeripart két dolog sújtja: a termékek lemorzsolódása és az, hogy az új készítmények bevezetésénél lassul a befogadás, és csökken az árszint. ■ H. É.
