Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
\ A HÉT TÉMÁJA 2012. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP választójog A választási feliratkozással minden bizonnyal szűkül a választópolgárok köre. De hogy ez melyik pártnak jó, arról megoszlanak a vélemények. Lehet, hogy a Fidesz magának állított csapdát. FELIRATKOZÁS: EGY NYŰGGEL TÖBB vlilliók maradhatnak ávol a szavazástól, ha ^felejtenek regisztrálni, usták vagy későn döntenek választási részvételükről, ön a választási regisztráció is a hozzá kapcsolódó dőkampány. Kinek jó ez? VR-összeállítás Választási nagyüzem Budapesten 2010-ben. Egy dolog biztosan nem változik: a választás a szavazófülke magányában titkos marad Hogyan kereshet egy kis falu 600 milliót? \ Fidesz-KDNP benyújtotta íz új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot, amiben rögzítik az előzetes feliratkozás intézményét (amit az alkotmányossági aggályokat kivédendő az alkotmányba is beleírnak majd). Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak az a választópolgár szavazhatna, aki kéri a névjegyzékbe való felvételét. Ezt négyévente lehet majd megtenni szeptember 1-jétől a következő év április 30-ig. A Magyarországon élők személyesen az illetékes önkormányzaton kérhetik a felvételüket, valamint levélben szeptember 1. és 15. | között regisztrálhatnak a jegy- s zőnél vagy elektronikus forrná- 1 bán az ügyfélkapun keresztül S a teljes feliratkozási szezonban. § A tervezet egyik előterjesztője, Lázár János, az új választási rendszerről tartott sajtótájékoztatón azt mondta: ez arra fogja biztatni az állampolgárokat, hogy fontolják meg, hogy részt vesznek-e a szavazáson. Az állam nem fog választási névjegyzéket vezetni, hanem az állampolgárok jelezhetik várhatóan 2013 szeptemberétől 2014 márciusáig, hogy élni kívánnak-e szavazati jogukkal. Ezzel a lépéssel a parlamenti választásokat megelőző időszakban egy politikai tartalmú kampány helyett egy demokráciakampányt lehet majd folytatni Magyarországon. Pontos magyarázat híján a legtöbb elemző arra következtet, hogy a Fidesz a bizonytalan, utolsó pillanatban döntő, tájékozatlanabb szavazókat akarja távol tartani a szavazástól. Ez rossz lehet a Jobbiknak, amely legutóbb proteszt-szavazatokkal jutott a parlamentbe. De akár a Fidesznek is árthat, hiszen elveszítheti olyan szavazóit, akik kiábrándultak belőle. Tóth Zoltán, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke, választási szakértő szerint azzal az alaphibával küzd ez a javaslat, hogy egy elismerten jó és igazgatási szempontból működő rendszert számol fel. Ez pedig korlátozhatja az alkotmányban biztosított jogokat például azzal is, hogy a kistelepülésen élőknek kevesebb esélye van a regisztrációra, mint egy olyan városban, ahol nem csak heti két napban működik a körjegyzőség, de a hiba lehetőségével is. „Ha a választáson kiderül, hogy valamilyen személyes adata nem stimmel egy választópolgárnak, akkor el kell őt küldeni - mondta Tóth Zoltán. - Ha pedig nem küldik el, az a választási csalások melegágya lehet.” Karácsony Gergely LMP-s képviselő azt mondta: ezzel a választás szabadsága szenved csorbát. Szerinte minden más ország a lehető legtöbbet megteszi, hogy állampolgárai részt vehessenek a voksoláson, ehhez képest Magyarországon egy olyan rendszert vezetnek be, ami a korábbinál nem pasz- szívabb, hanem aktívabb részvételt követel meg a választótól. Vadai Ágnes független képviselő azt mondta: a Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők csak két hétig kérhetnék levélben a felvételüket a választói névjegyzékbe, míg a határon túl élő állampolgárok időkorlát nélkül megtehetnék ezt a regisztrációs időszakban. Az MSZP szerint a választók tömegeit büntetik az előzetes regisztrációval és minden arról szól, hogy a Fidesz adminisztratív eszközökkel igyekszik választásokat befolyásolni 2014- ben. Kiszelly Zoltán politológus azt mondta: a feliratkozás mindenki számára könnyen elérhető lesz, így nem sérül az egyenlő hozzáférés elve, ugyanakkor a választási részvételt feltehetően csökkenteni fogja, vagyis a korábbi parlamenti és az uniós választási részvétel között lesz valahol az aktivitás 35-50 százalék között. A politológus szerint az előzetes regisztráció intézményévei is politikai döntés született, vagyis mivel a Fidesz kommunikációja arra épül, hogy az elmúlt húsz év rossz volt, mindenből új kell, választási rendszerből is. „Ezzel egy nulladik kampány is lesz jóval a választások előtt, így a kampány is átalakul majd - mondta Kiszelly Zoltán. - Éppen ezért az úgynevezett lejáratókampány-patronokat előbb fogják elhasználni a pártok, vélhetően a regisztráció időszakában.” A politológus arra is emlékeztetett: a korábbi évek választásain sem akart mindenki részt venni: 2,5-3 millió ember nem ment el szavazni, igaz, erről ezentúl előre kell gondolkodni és tudatosabban kell dönteni. A Fidesz elképzelései szerint a kampányfinanszírozást úgy újítanák meg, hogy az állam minden jelöltnek két-három millió forintos hozzájárulást adna, és egyéb pénzt csak magánszemélyektől fogadhatna el a jelölt, felölt pedig az lehet, aki összegyűjt 200 támogató aláírást. ha egy kistelepülésen legalább 201 választópolgáréi, akkora falu megfogta az isten lábát. Elég, ha mindenki ajánl mindenkit, minden választópolgár összegyűjti a 200 aláírást a többiektől. így csak ebből a faluból legalább 201 jelölt került a választókerületi szavazólapra, ami kissé megnehezíti a választást. A falu viszont akár több mint 600 millió forinthoz jut. az egyéni jelölteknek ezután még le kell papírozni a költségeket, azaz számlákkal igazolni a 3 millió elköltését. Erre a legjobb, ha néhány bt.-t alapítanak, amelyek jól dokumentálhatóan kampánytanácsokat adnak. Emellett érdemes kampánygyűlésekre kibérelni a számlaképes szomszédok lakását. Ezeknek van némi adóvonzata, de megéri. Végül egymást kell alkalmazni fizetett aktivistaként, ami szintén adóköteles. ehhez hasonló eset 1994-ben már megvalósult a dél-baranyai Alsószentmártonban, ahol az 1100 lakosból 370-en voltak jelöltek. A legtöbben bevallották, hogy csak a kétezer forintos támogatás miatt kerültek fel a szavazólapra a kisebbségi ön- kormányzati választásokon. Ha ennyien voltak kétezerért, menynyien lesznek 2014-ben fejenként 3 millióért? NAGYOBB TELEPÜLÉSEKEN érdemes megfontolni 200fős aláíró brigádok megalakítását, akik bárkinek aláírják íveiket. Igaz, a törvény szerint előnyt az aláírók nem fogadhatnak el, de ez a szabály - mivel mindkét fél érdeke a diszkréció - könnyedén kijátszható. Ipsos: minden negyedik szavazó elvész Hogyan szűkítsük tovább? Ötletek a magyar választójog történetéből Mi az a Kubatov-lista? kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy 2010 áprilisában kiszivárgott hangfelvétel szerint állítólag azzal dicsekedett, hogy „név szerint ismert volt az a 36 500 szavazó", aki Pécsett egy időközi választáson a voksát a Fideszre adta. A politikai ellenfelek ebből vonták le azt a következtetést, hogy a Fidesz nyilvántartást vezet a választókról. Erre egyébként minden párt törekszik. A listáknak a mozgósítás idején van jelentősége. De egy szavazó könnyen kiábrándulhat egy pártból, előfordulhat, hogy a noszogatásra elmegy szavazni, de végül másra adja voksát. A hódmezővásárhelyi polgármester-választáson például a végül győztes fideszes jelölt 1500-zal több ajánlószelvényt kapott, mint szavazatot. az ipsos legfrissebb kutatása alapján az emberek 36 százaléka kívül tartja magát a politikán, nem kíván regisztrálni és így szavazni sem. A választópolgárok egytizede még hezitál, 41 százalékuk a választási részvételét és az ahhoz szükséges feliratkozását valószínűnek tartja. Az előzetes regisztráció azonban csökkenti a részvételt, ugyanis a választásra jogosultak 13 százaléka potenciális szavazónak tekinti magát, de a voksolásra nem kíván előre jelentkezni. A regisztráció leginkább a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a vidéki városokban élőket tántorítja el a voksolástól. „Máskéntfogalmazva: a voksolást tervezők háromnegyede az előzetes feliratkozást is vállalja, egynegyede viszont nem” - rögzíti az Ipsos. az első modernnek tekinthető parlamenti választójogi törvény 1848-ban csak az összlakosság 7,2%-ának adott választójogot. A huszadik évüket betöltött, valamely bevett vallásfelekezethez tartozó és a törvényben meghatározott vagyoni vagy értelmi cenzusnak megfelelő magyar férfiaknak volt választójoguk. a kiegyezést követően a tulajdoni alapú cenzust az adócenzus váltotta fel. A szavazás nyilvánosan, élőszóban történt az 1938. évi törvényig. AZ 1874: évi reform az adóhátralékosokat kizárta a választójogból, ami azt eredményezte, hogy 6 százalék alá esett vissza a parlamenti reprezentáció. az 1919-1 választójogi rendelet a férfi választók korhatárát 24 évre emelte. A magyar lakosság szavazásra jogosultjainak aránya így 40 százalék lett, de a szavazás titkosságának elve változatlanul megmaradt. 1920 januárjában járulhattak először az urnához parlamenti választásokon nők Magyarországon. 1922-ben megemelték a vagyoni és műveltségi cenzusokat, és Nagy-Budapest, illetve 10 (később 7) város kivételével a szavazás módja ismét nyílt lett. Ennek következtében a 245 parlamenti képviselőből 199-et nyílt szavazással választottak meg. Az összlakosság mintegy 20 százaléka szavazhatott csak titkosan. 1938-ban az új törvény kimondta a szavazás titkosságát. Ugyanakkor felemelték a korhatárt (26, illetve 30 évre), a választásra jogosultság egyéb feltételeit is korrigálták, ráadásul a nagyvárosi kerületekben csak lajstromos, a vidéki kerületekben pedig lajstromos és egyéni választást egyaránt tartottak, azaz a választópolgárok szavazatának értékét (vidéken: kettős szavazat) is egyenlőtlenül állapították meg. 1945-ben lehetővé tették minden 20. évét betöltött magyar állampolgár számára, hogy titkosan választhasson, ez alól kivételt képeztek a feloszlatott jobboldali pártok vezetői, a népbírósági eljárás alatt állók, volt SS katonák és internáltak. Ezzel a választásra jogosultak aránya az összlakossághoz viszonyítva 60 százalékra emelkedett.
