Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-18 / 219. szám
2012. SZEPTEMBER 18., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Színikritikusok: Lábodi Adám a legígéretesebb pályakezdő Szegény dúsgazdag Magyarország róna tételesen A szellemi tőke fejlesztésétől a szívességgazdálkodás felszámolásáig ►Folytatás az 1. oldalról A 25 esztendős színművész A csárdáskirálynő avagy 1916 című előadásban nyújtott alakításával érdemelte ki a díjat. Mohácsi János rendezése egyúttal A legjobb zenés-szórakoztató előadás lett, írta a Szín- ház.hu. A Színházi Kritikusok Céhe 32. alkalommal értékelte az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit. Mohácsi először 1993-ban a Csiky Gergely Színházban állította színre a közönséget valamelyest megosztó, de összességében a nézők és a kritika által is kedvezően fogadott, azóta is sokat hivatkozott Kálmán Imre-olva- satot. Kulka János és Sáfár Mónika főszereplésével játszották az előadást egykor, most Edvin szerepét Lábodi Ádám alakította, s partnere a szintén kaposvári kötődésű Bállá Eszter volt, Szilviaként. A Dérynében kezdett színésznő később a Csiky színpadán is több évadon ke- . resztül játszott. Az egykori kaposvári előadás fehérvári felújításában Kerényi Gábor karmesterként, Tóth Richárd koreográfusként működött közre. Lábodi Ádám egyetemi osztályfőnökeként Mohácsi rendezte a tavalyi évfolyam nagysikerű, monumentális vizsgamunkáját szabadtéren Shakespeare: Vízkereszt, avagy elmentek ti a jó... címmel. A Csiky volt főrendezőjének a szombathelyi Weöres Sándor Színházban bemutatott produkciója, a Szentivánéji álom is hozott babérokat volt kaposvári művészeknek. A legjobb színházi zenéért Kovács Mártont, a legjobb jelmezért Remete Krisztát díjazták. Lábodi Ádám köszönetét mondott a szüleinek, hogy hagyták, azzal foglalkozzon, amit szeret, és a „kritikusoknak, hogy lejöttek Fehérvárig”. Mohácsi szavai évtizedeket ölelve üzentek Kaposvárra: „Drágáim... Köszönöm a színháznak és a bandájának meg mindenkinek, aki a környéken mozgott. Egy embert mondok, aki 27 éven keresztül kísért jóban, rosszban, és az a Karácsony Tamás.” A díjátadót Znamenák István rendezte, a házigazda Molnár Piroska és Kocsis Pál volt. ■ B. T. Alkotótábort zártak Somban, teremavatóval som Idén is több alkotásukat Somban hagyták az Ivá- nyi-Grünwald Béla Nemzetközi Képzőművész Alkotótábor résztvevői. Évről évre így is megemlékezik a megye névadó települése híres szülöttéről, a neves festőművészről. Kiállítással zárták a tábort, ezzel mintegy felavatva azt a kiállítótermet, amit a korábbi önkormányzati épületben alakítottak ki. Lenkey Tibor somi polgármestertől tudjuk: az egykori iskolaépület átalakítása, felújítása után az orvosi rendelőket költöztetik át oda, s új postahivatal is épül ugyanott. A rendelőket elbontják, közpark létesül a falu közepén. «F. I. Autópályák, stadionok, templomtornyok és szökőkutak helyett a humántőke radikális fejlesztése: ez az első lépés Róna Péter szerint a válságból kivezető úton. Aztán az energia- és a víz- gazdálkodás helyzetbe hozása. De: a társadalmat behálózó korrupció felszámolása nélkül egyik sem megy. Balassa Tamás Mitől vergődik a magyar nemzetgazdaság? - tette föl a kérdést Róna Péter közgazdász, az orxfordi egyetem tanára a Kaposvári Szocdem Klub minapi előadásán, ahol Pintér Attila, az MSZP városi elnöke moderálta a beszélgetést. Az előadó szerint, bár a komplikációk és szövődmények miatt a gyógyulás már problémásabb, a diagnózis viszonylag egyszerű: a húsz éve Európával kialkudott felzárkózási pálya megbukott. Az út, amin most halad az ország, nem vezet sehová, de legkevésbé a felzárkózás felé, mondta az előadó. Róna Péter szerint alapvetően a téves, de legalábbis 30-40 éve bizonyosan túlhaladott köz- gazdasági elképzelés vezetett a jelenlegi bajainkhoz. Ez a téves, máig működő alaptétel az, hogy a külföldi tőkére, az olcsó magyarországi munkaerőre építi a gazdaságot szigorú, az inflációt visszafogó monetáris politika mellett. Ebből a modellből alacsony hozzáadott érték, kevés szellemi tartalom következik, ez zsákutca, mondta az előadó. E körben bírálta azokat az állami pénzköltéseket, melyek rengeteg forrást áldoztak infrastrukturális és látványberuházásokra.- Az autópálya-építéseket sem értem, főként a magyarországi árakon épülteket - mondta Róna Péter. - Az MSZP bűnös ebben. Mondtam is annak idején: Feri, ne csináljátok!, de a kormányfő ragaszkodott minden méter autópályához... - A kiút az állami milliárdok átcsoportosítása, a humántőke, vagyu. » Róna Péter: Korrupt embereknek áll a világ, ami elnyomja a teljesítményt, a magyar ember órási alkotóerejét Hol van Orbán Viktor levele, amit a Valutaalapnak írt? - kérdezi a közgazdász hol van Orbán Viktor levele,, amit az IMF-nek írt? Fia még sehol, nincs miről beszélni. Ha már megírta, akkora kormány hozza nyilvánosságra, mit tetszett kérni! - Ennyiben összegezte az elmúlt hetek-hónapok hitel- megállapadás-előkészítésének történetét Róna Péter. A közgazdász szerint az ellenzék padsoraiból nem hallható egy határozottkérdés, ami világossá teszi: az IMF-nek addig nincs mire feltételeket szabnia, amíg nincs a kezében egy konkrét igény. Egyebek között nagyon nem mindegy is a szellem fejlesztésének radikális felfuttatása a közgazdász szerint. Róna második tétele: az energiagazdálkodás. ugyanis, mekkora összeget, milyen futamidővel kér a kormány. Minden más megközelítés álságos, eltereli a figyelmet a lényegről, és legfeljebb a magyar köz>'■ véleményt szórakoztatja, mondta erősen idézőjelbe téve a szórakozás lehetőségét e körben Róna Péter. a közgazdász a nemzetközi nyilvánosságot érintő másik, a belpolitikán kívül a diplomáciai kapcsolatokat is érintő forró témát sem kerülte ki. Az azeri Sa- farov átszállításának történetében szerinte szintén nincs minÁrrobbanás felé haladunk, mondta, a versenyképesség feltételét jelentő energiaigény rohamosan növekszik. den rendben a kormány igazmondásával összefüggésben. Azerbajdzsán ugyanis csak akkor adhatott volna elnöki kegyelmet az elítélt, és büntetését töltő baltás gyilkosnak, ha ehhez - a 2001-ben bejelentett azeri fenntartási, az úgynevezett 9. cikkely viszonossága értelmében - a magyar kormány hozzájárulását adja ehhez. Ha az Orbán-kabinet nem adott hozzájárulást, miért nem ad ki nemzetközi elfogadóparancsot a nemzeti hőssé vált Safarov ellen? - kérdezte Róna.- Magyarországnak 20-22 százalékkal több energiára van szüksége egy egységnyi GDP előállításához, mint Nyugat-Eu répának, s 40-60 százalékkal többet költünk épületfűtésre és -hűtésre - idézte az adatokat a közgazdász. Szerinte ezen a rossz hatásfokon húzóiparágak megteremtése mellett lehetne, kellene javítani.- A kőbe vésett munkahelyvédelmi akcióterv, ami nagy marhaság, 300 milliárd forintja az energiagazdálkodásban évente 160-180 ezer munkahelyet hozna létre - véli a közgazdász. A víz- gazdálkodás témakörét érintve lehetetlen helyzetnek vélte, hogy az ország tízéves átlagban két nagy árvizet és három aszályt szenved el, jó, ha van öt jó éve az öt nem jó mellé, amiben van egy tragikus. Az árvizek 350-500, az aszály idén 400 milliárd körüli kárt okoz, jóllehet régóta megvannak a tanulmányok, melyek az árvizeket megfogják, és megteremtik az öntözőgazdálkodás alapjait. Virágzó öntözőberendezés- és nyílászáróipar lehetősége van mindebben, de ez egy „olyan gazdag ország, hogy nem foglalkozik ezzel.” Az életképes mező- gazdaságra aztán életképes élelmiszeripar épülhetne, mondta. Róna Péter a pénzügyi rendszerről szólván kijelentette: a magyar bankrendszer élő halott, amely nem képes a nemzetgazdaság elvárásainak megfelelő működésre. Bírálta a Bajnai-kor- mány alatt elfogadott esztelen banki magatartáskódexet, és az Orbán-kormányt, ami a bankok tisztességtelen hasznát nem adta vissza a devizaadósoknak, hanem elvitte a szektorális különadóval. A közgazdász mélyreható társadalmi változást is szorgalmaz, mert a „társadalom ma korrumpál és korrumpálódik”.- Az iskolától kezdve a szívességgazdálkodásban világbajnok diákokat nevelünk, ami megfojtja a teljesítményt. Nincs méltóság, nincs becsület, nincs tartás. Korrupt, számító és sunyi embereknek áll a világ ahelyett, hogy olyanok lennének, amilyennek Isten teremtette őket, hogy felszabadulhasson a magyar ember kétségtelenül órási alkotóereje... PROMOCIÓ Tündéri mese Kaposváron. Tündér Lala történetét ma mutatja oe a színház, az előadások 14.30-kor kezdődnek Plusz négy hónap testnevelés Kaposváron testmozgás A kaposvári általános iskolák első és ötödik, valamint a középiskolák kilencedik évfolyamán 1490 diákot érint a mindennapos testnevelés szeptemberi bevezetése. Ezt Stickel Péter humánszolgáltatási igazgatótól tudta meg lapunk. Kaposváron nem okozott gondot, hogy a jellemzően heti három testmozgással járó tanórák számát kettővel megnövelte a köznevelési törvény. Az oktatási intézményekben a törvényi előírásokat mindenütt betartják a kaposvári iskolák. A diákok számára mintegy háromezer óra plusz testmozgást jelent az szabályozás, amit egyébként minden lapunk által megkérdezett szakember támogatott hétfői összeállításunkban. Stickel Péter kiemelte, az elmúlt években végrehajtott sportcélú infrastrukturális fejlesztések nagyban segítik a program bevezetését. Ezek között felsorolta az uszoda, a jégcsarnok, a műanyag borítású atlétikai pálya, a kaposfüre- di iskola és az élelmiszeripari szakközépiskola tornacsarnoka és az Eötvös műfüves pályájának a beruházását és számos szabadtéri pálya felújítását. Elmondta: a 2013/2014-es tanévtől a további évfolyamok belépésével lesz arra szükség, hogy további személyi és infrastrukturális feltételeket biztosítanak az iskoláknak. Az igazgató arról nem szólt, hogy a tanerők kaptak-e forrást a túlórákhoz az iskoláktól, illetve az iskolák a fenntartótól, vagy volt-e lehetőség tanárfelvételre. Jövőre csak tizenkét évfolyammal számolva is több mint tízezer lehet a kaposvári testnevelésóra- szám-növekmény. Ehhez valóban sok testnevelő és vele elvileg jelentős díjazás kell. ■ B. T.
