Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám
2012. SZEPTEMBER 16., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 Ki védi meg a közös múltat? örökségvédelem Átalakul az örökségvédelmi hivatal, a hatósági jogköröket elvonták A múlt és annak megőrzése áll a mai és a tegnapi nap középpontjában, a kulturális örökség ünnepén több száz épület nyílik meg a látogatók előtt. A kormány azonban épp ekkorra időzítette az ezeket megóvó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal átalakítását. Mézes Gergely Egy új, hosszú és megjegyezhetetlen nevű szervezet lép a pár éve még Európa „bezzegintéz- ményeként” emlegetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) helyébe. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ csak nevében bonyolultabb, a KÖH-höz képest lényegesen kevesebb jogosultsággal, hatáskörrel rendelkezik. Ez pénteken derült ki a Kulturális Örökség Napjainak megnyitóján, több mint egy héttel azután, hogy a kormány bejelentette a KÖH megszűnését. Az „örömhírt hozó” L. Simon László kultúráért felelős államtitkár mindenesetre megdorgálta a sajtót, hogy a hosszú hallgatást találgatásokkal töltötte ki. A kérdés azonban még mindig válaszra vár: a gazdasági érdekkel szemben megvédhető-e Magyarország kulturális öröksége? A bejelentés tulajdonképpen a szakma megnyugtatását szolgálta: nem szűnik meg az intézményes örökségvédelem Magyarországon. Az viszont kérdéses, hogy milyen hatással lesz a régészetre és az épített örökség védelmére az, hogy az ezekkel kapcsolatos jogkörök vagy például épületek, lelőhelyek védetté nyilvánítása a járási kormányhivatalokhoz, illetve másodfokon a megyei kormány- hivatalokhoz kerülnek. Lapértesülések szerint az igazán releváns örökségvédelmi ügyek, így a műemlékek és régészeti lelőhelyek nyíl vántartása, kezelése sem az új szervezetnél történik majd, hanem a Belügyminisztériumhoz kerül önálló főosztályként. Ebből pedig az következik, hogy alig marad fajsúlyos funkció a leendő intézményben. Hogy mik ezek, arról L. Simon László L. Simon László bejelenti az új szervezetet. A kulturális államtitkár szerint a gazdaság érdekei nem írhatják felül az örökségvédelemét. számolt be a Kulturális Örökség Napjai programsorozat megnyitóünnepségén. Itt maradnak világörökségi ügyek, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági ügyek - ilyen például a műtárgyak védetté nyilvánítása, kiviteli engedélyek intézése. Itt gondozzák majd a határon túli kulturális örökségeket, látják el a nemzetközi feladatokat, a nemzeti emlékhelyek ügyintézését is. Öröm az ürömben, hogy történhetett volna rosszabbul is - a legtöbben a teljes megszűnést valószínűsítették. Kedden még Cselovszki Zoltán, a KÖH utolsó, két hónapja kinevezett elnöke sem tudott semmi biztosat. Akkor úgy fogalmazott, hogy egy új örökségvédelmi stratégiára van szükség, amelynek kidolgozásában ő is részt fog venni. Pénteken az államtitkár már őt nevezte meg a leendő, néhány héten belül létrejövő szervezet vezetőjeként. A sors fintora, hogy épp Cselovszki Zoltán volt az, aki egykor az Országos Műemlékvédelmi Hivatalból és a régészeti ügyekkel foglalkozó Kulturális Örökség Igazgatóságából létrehozta az európai szinten is példaértékűen erős jogosítványokkal rendelkező Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, most pedig az ő közreműködésével darabolják fel. Kedden az elnök úgy fogalmazott, hogy szerethető örökségvédelmet kell létrehozni, mert egy szakmát nem lehet a társadalom elvárásaival szemben képviselni. Ez a kijelentés önmagában is visszás: a kulturális örökségek értékét megfelelő szakértelem nélkül nem lehet megbecsülni. A gazdaság pedig nem egyenlő a társadalommal. 800 helyszínen vannak programok szombaton és vasárnap tartják a Kulturális Örökség Napjait, amelynek keretében mintegy 200 település 800 helyszínén tartanak programokat. A rendezvény idén az Örökölt üzeneteimet kapta. A mottó arra utal, hogy az épületek történelmi emlékek, „üzenetek”a múltból. A rendezvényhez az idén számos új helyszín csatlakozott, például a brit nagykövetség, a Pálos Könyvtár és Papnevelő Intézet, a kőbányai pincerendszer, a kelenföldi kocsiszín. A vidéki helyszínek közül új Kecskeméten a Cifrapalota, Szegeden a vasútállomás felvételi épülete, Székesfehérvárott a Ki- rálykút-emlékház, Sopronban a Storno-ház, Gödöllőn a Testőrlaktanya. A két nap során száztizenöt sétaútvonalra várják az érdeklődőket. Gyerekeknek szervezik például a Vadlesen a Terézvárosban elnevezésű sétát, amelynek során az épületek homlokzatán lévő állatokat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket ismerhetik meg a látogatók. Séta indul többek között a Pál utcai fiúk nyomában, a Corvi- nus Egyetem oktatási épületeiben, Ujlipótváros szecessziós világában, Raoul Wallenberg védett házaiban, Zuglóban a Hermina úton, valamint a We- kerle-telepen és a kiskocsmák között Óbudán. Az államtitkár a pénteki megnyitó emelkedettségében elmondta: nem engedhető meg, hogy az üzleti érdekeknek rendeljék alá az örökségvédelmet. Ugyanakkor hozzátette: az örökségvédelemnek is figyelembe kell venni az ország gazdasági érdekeit. Ezzel elviekben mindenki egyetért, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy mindezek egy olyan politikai légkörben hangzottak el, amelyben a kormányzat többek közt a lassú örökségvédelmet, a régészetet teszi felelőssé az építőipar haldoklásáért. Intő jel lehet, hogy az örökségvédelmi törvényt tavaly kétszer is módosították, hiába tiltakozott a szakma. A KÖH-től ekkor vonták el az építéshatósági jogkört, de olyan szakmaiatlan szabályozás is életbe lépett, ami nagy- beruházások esetén a feltárásokra fordítható munkálatok idejét kétszer 30 napban maximalizálta. Vagy ami a legviccesebb: a régészeti munkálatokra fordítható keretösszegnek nem a minimumát, hanem a maximumát határozta meg 200 millió forint értékben. HIRSAV Olivér Stone filmjével nyit a fesztivál oliver stone Vadállatok (Savages) című filmjének magyarországi bemutatójával kezdődött meg pénteken a 9. Jameson CineFest; a tíznapos miskolci nemzetközi filmfesztiválon 16 nagy- játékfilm lesz versenyben. Összesen 69 film méreti meg magát a fesztiválon: a kis- játékfilmes-kísérleti mezőnyben 22, a dokumentumfilmek között 11, animációs filmből pedig 20 indul. Pázmány Péter könyvtára került elő Pázmány Péter bíboros egykori magánkönyvtárának 25 darabját azonosította be Knapp Éva irodalom- történész az ELTE Egyetemi Könyvtárában: a leletben Pázmánynak ajándékozott díszkötéses munkák, prédi- kációs kötetek és politikai nyomtatványok szerepelnek. Ma adják át a Színikritikusok Díját vasárnap este adják át a Színikritikusok Díját a Nemzeti Színházban. Az idén 15 kategóriában hirdetnek győztest, összesen 48 jelölt van versenyben az elismerésekért. Az életműdíjat az idén Sen- kálszky Endrének, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének, Európa egyik legidősebb aktív színészének ítélték oda. A Színházi Kritikusok Céhe az előző színházi évad teljesítményeit értékeli. Hemző Károly fotói a Sportmúzeumban PUSKÁS FERENCCEL, Papp Lászlóval, Gerevich Aladárral, Gyarmati Dezsővel és más legendás sportolók fotóival találkozhatnak a látogatók a Hemző Károly képeiből nyíló Hódolat a bajnoknak című kiállításon a Magyar Sportmúzeumban. Ezúttal az 50-es és 60-as évek bajnokairól és versenyeik közönségéről válogatott a falakra több mint száz fekete-fehér fotográfiát a tárlat kurátora, Szarka Klára. A péntektől október 28-ig megtekinthető tárlathoz kétnyelvű katalógus is készült. A szépség es az erő harmóniája show-biz A Cavalero társulat előadásában hatvan ló és harminc lovas lép fel Különleges, zenés-akrobatikus lovas műsort láthat szeptember 29-én és 30-án a magyar közönség a Papp László Budapest Sport arénában. A Franciaországból származó, de a spanyol lovasiskola hagyományaira építkező Cavalero társulat művészi előadásában hatvan ló és harminc lovas mutatja be a lovak történetét. „A produkció olyan évezredeken és kultúrákon át vezető utazás, amely a szépség, az elegancia és az erő tökéletes harmóniáját megmutatva dicséri a lovak nemességét” - méltatja a produkciót a lapunkhoz eljuttatott sajtóközlemény. A művészek és lovak jó része Nimes városából származik, amelynek lovas hagyományai az ókori római időkig nyúlnak vissza. Nem meglepő tehát, hogy a Cavalero tagjai rajonganak a lovakért, és előadásukban nem ők maguk, hanem a csodált állatok a főszereplők. Az alkotók számára a lovak különleges teremtmények: nem a gazdagság szimbólumai vagy a hatalom eszközei, hanem az ember barátai. Ezt a különleges kapcsolatot elevenítik fel a táncoló lovak és a lélegzetelállító mutatványok. Az artistaelemek kidolgozásában Caterina Archambault, a világhírű Cir- que du Soleil korábbi koreográfusa is közreműködött. ■ Az előadásban a lovak és nem lovasaik a főszereplők Várkonyi Zoltán-kiállítás a színészmúzeumban a íoo éve született legendás színészre, rendezőre, színházigazgatóra és tanárra emlékezve rendez kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI). A tárlat a magyar dráma napján, szeptember 21-én nyílik. A Várkonyi Zoltán alakját felidéző kiállítás nem vállalkozhat a teljes életmű feldolgozására, az elfeledett művész mellett elsősorban azt akarja a látogatóknak bemutatni, hogyan él szelleme ma is filmrendezéseiben, a színész- és rendezőnemzedékek alkotásaiban. várkonyiról jóval kevesebb szó esett a magyar színház- történetben, mint kortársairól, például Major Tamásról vagy Gobbi Hildáról - hívta fel a figyelmet a múzeum. „Bár halála után nem sokkal emlékkönyv jelent meg életművéről, ebben még nem lehetett őszintén, a hazai színházi törekvések ismeretében elemezni pályafutását” - mondta Gajdó Tamás kurátor. Az Életművem nincs - csak életem van című kiállítás hangsúlyos helyén szerepelnek a színész pályafutásának 1941- 1949 közötti dokumentumai. A tárlat az OSZMI közelmúltban megszerzett tárgyaiból is válogat, ezek közül kiemelkedik a Kotnyek Antal fotográfus hagyatékában talált nyolcvan egyedülálló felvétel. ■
