Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-15 / 217. szám

2012. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT MOZAIK TV-JEGYZET Megy a tévé vándorútra a vetélkedők soha nem mennek ki a divatból - nyil­ván nem véletlenül. Sze­retünk ugyanis szurkolni a szereplőknek - és még inkább azon gondolkodni, hogy mi mit csinálnánk másképpen, ha ott lennénk. (Valószínűleg mindent. És valószínűleg soha nem le­szünk ott...) ezt a trendet lovagolja meg a Viasat3 új sorozata, a Nye­red, ha mered. A koncepció egyszerű, mégis eltér a meg­szokottól: a helyszín ugyanis nem egy csillogó-villogó stúdió, hanem a versenyző család lakása. Ide érkezik a műsorvezető, az ebben a mostani szerepben lubickoló Kovács Áron, s nekiszegezi a kérdést a családfőnek: mi az, amit jó lenne kicserélni. Lehet hajszárító, hűtő, té­vé, bármi. Aztán indulhat a menet, jönnek a kérdések, ha jók, akkor győzelem, ha nem, akkor bukta - és a bukta azt is jelenti, hogy nem csak, hogy nincs meg az új hajszárító, hűtő, tévé, bármi, hanem ugrik a régi is. És itt válik igazán izgal­massá a sztori. Mert persze, hogy szurkolunk azért, hogy nyerjen a család - de azért azt is szeretjük nézni, amint összecuccolják a tévét, anya néz utána szomorkásán, apa nem is érti az egészet, most ez komoly, gondolja magá­ban, hát mit fogunk csinálni ezentúl esténként?! hogy mekkora lesz a Nye­red, ha mered nézettsége a jövőben, még nem tudjuk. De ha abból indulunk ki, hogy titokban mindannyian mennyire kárörvendők va­gyunk, akkor nem lesz itt semmi gond. ■ F.Z. (NYERED, HA MERED, VIASAT3) Kovács áron hoz, de vihet is 11 Átértékelődhet az örökség maradandó Üzenetet örököltünk, amelyet továbbadni is tisztünk A rendkívüli nyitott hétvégék számos helyen az éjszakába nyúló programokat kínálnak, az épületeket néhol látványos fényfestés is díszíti A hétvégén rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, de a közkincsek körüli örö­möt beárnyékolhatja az érté­keket érintő átszervezés. Nógrádi László Magyarországon 2001 óta te­szik egy-egy hétvégére ingyene­sen megtekinthetővé a műem­lékeket, hogy az emberekben erősítsék a kulturális örökség megóvásának igényét. A szerve­zők úgy fogalmaznak: csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékeit ismerjük - és amit szeretünk, arról gondoskodunk is. Az örökséget tehát üzenet­ként kell felfognunk, amelyet megismerni és átadni is fontos. Mintegy kétszáz település nyolcszáz helyszíne várja az ér­deklődőket - a teljes lista csak az oroksegnapok.hu internet­eimen fért el. Már a kategóriák felsorolása is vaskos: kultúrhá- zak, lakóépületek, az ipar és a közlekedés emlékei, kastélyok, várak és paloták, közintézmé­nyek és hivatalok, múzeumok és galériák, nemzetiségi és táj­házak, oktatási intézmények, természeti értékek és parkok, temetkezési helyek, régészeti lelőhelyek, templomok - mind­ez látogatható. Ünnep a gazdaságbarát átszervezés árnyékában „Magyarország nem engedhe­ti meg, hogy a gazdasági lobbi maga alá gyűrje az örökségvé­delmet vagy a gazdaság szem­pontjai felülírják a kultúráét. Ez fordítva is igaz, a magyar örök­ségvédelemnek is figyelembe kell vennie a gazdasági szem­pontokat” - ezekkel a szavak­kal nyitotta meg L. Simon Lász­ló kulturális államtitkár a Kul­turális Örökség Napjait pénte­ken. Arra utalt, hogy hamaro­san megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a mű­emlékekkel és régészettel kap­csolatos hatósági feladatokat a kormányhivatalok veszik át. Az átszervezés a kritikus hangok szerint azért volt szükséges, hogy a „vaskalapos” műemlék- védelem ne akadályozhassa meg a nagy építkezéseket és fel­újításokat, amelyekhez jelentős üzleti érdekek kapcsolódnak. A műemlékek sorsáért aggódó szakértők köréből ezenfelül olyan hangokat is hallani, hogy az új rendszer veszélybe sodorja az eddig féltve őrzött értékeket, ráadásul a szétaprózódó hivata­li struktúrában elveszhet az ed­dig felépített, felbecsülhetetlen értékű tudáskészlet is. POÉNPERCEK Egy bosszankodó az étterem tulajdonosának:- Uram, tudja, hogy rettentő rossz pincérei vannak?- Igazán? Ennek nagyon örülök, uram.- Hogy-hogy örül?- Igen. Végre valaki nem az ételekre panaszkodik! ■ A moziban épp elkezdődik a film, amikor a sor közepén egy szőke nő feláll, és sűrű bocsánatkérések közepette elkezd kievickélni a sorból. Az egyik néző megkérdi:- Mi az, miért megy ki, most kezdődik a film!- Mert pont az előbb mond­ták be, hogy kapcsoljuk ki a mobiltelefonokat, én meg az enyémet kint hagytam a kocsiban. ■ Az üzletvezető lehordja az új pincért:- Béla, én megértem, hogy még csak pár napja dolgozik itt, és idő kell, hogy meg­szokja ezt a helyet. De ké­rem, vegye végre tudomásul, hogy egy nemzetközi gyors­vonat étkezőjében dolgozik. Úgyhogy legyen szíves, és ne hajigálja ki az ajtón a ré­szeg vendégeket! ■ Az elsős Pistike az iskolában mindennap tanul egy csú­nya szót. Egyszer, amikor a gyerek hazajön egy újabb csúnya szóval, az apja így fogadja:- Ha megígéred, hogy nem mondod ki még egyszer ezt a szót, kapsz egy ötvenest! A gyerek beleegyezik, hall­gat és meg is kapja a pénzt. Másnap hazaérkezve így szól:- Apa, ma olyan szót tanul­tam, hogy egy százast kapok érte! Elszállt a 90 éves hőségrekord pontosítás A műszerekkel és a kutatóval is gond lehetett Másfél évtizedét ünne|)li az internetes keresőóriás A Földön valaha mért legma­gasabb hőmérséklet 58°C volt, melyet Líbiában, El Azizia váro­sában jegyeztek fel 1922. szep­tember 13-án, de a Meteorológiai Világszervezet most érvénytele­nítette a rekordot. A csúcsérték így 56,7°C-ra módosult, ezt az amerikai Death Valleyben mér­ték 1913. július 10-én. A meteorológusok már hosz- szú ideje kétségbe vonták az 58°C-os rekordot, ezért vizsgá­lóbizottságot állítottak fel, hogy ellenőrizzék az adat hitelessé­gét. A kutatók megállapították többek között, hogy a mérés egy már akkor is elavult műszerrel történt, valamint a megfigyelő sem lehetett tapasztalt szakem­ber. Ráadásul a műszert a siva­tag homokja helyett egy sötét színű burkolaton állították fel. Ezek együtt okozhatták, hogy a mért érték jelentősen kiugrott a mediterrán éghajlatú területre jellemzők közül - a kutatók el­mélete szerint nagyjából 7 fok­kal regisztráltak magasabbat a valós hőmérsékletnél. ■ Ma ünnepli egyik születésnap­ját a Google, a legnépszerűbb internetes keresőrendszer. A projektet Larry Page és Sergey Brin alapította a Stanford Egye­temen. Á cégalapítás szeptem­ber 4-i dátuma mellett 15-ére is esik egy évforduló, ami az in­terneteim bejegyzését, a Goog­le online „születését” jelöli. Az alapítás óta eltelt 15 év­ben a cég szolgáltatások tucat­jait kínáló médiaóriássá fejlő­dött: többek között levelezés, térkép és útvonaltervező, pénz­váltó, naptár és fordító szolgál­tatásuk is van. Mindez ingye­nes, de cserébe a felhasználók számos adatát felhasználják reklámcélokra. ■ Világító könyvek borították el az utcát olvasnivaló Spanyol művészcsoport nyitott óriási közösségi könyvtárszobát Középkori hajóroncsot fedeztek fel a Dunában Az ausztrál télben különleges látványosság volt az a művé­szeti akció, amellyel apró fé­nyekkel megvilágító könyvek borítottak be egy utcát Mel­bourne belvárosában. Az „Irodalom a forgalom ellen” című alkotást tízezer kiselejtezett könyvtári könyv felhasználásával készítette el egy spanyol művészcsoport. A Luz Interruptus művészeinek az volt a szándéka, hogy a jár­dákra kiterített könyvfolyam kiterjesztésével további terü­leteket is visszahódítsanak az autóktól. A könyvek tenge­rét pedig éjszakára tízezernyi apró LED-lámpával szerelték fel, amelyek böngészésre és olvasásra hívogatták a járóke­lőket. Az egy hónapon át látható installáció a helyi téli Fény­fesztiválhoz kapcsolódva ren­geteg embert megszólított, az alkotók szerint sikeresen ér­zékeltették a nyomtatott szó szerény, de rendkívüli erejét. A több ezer négyzetméteres városi „olvasószoba” végül be­zárt, de a könyvek többsége új olvasókhoz került. A szer­vezők ugyanis az akció végén meghirdették, hogy mindenki választhat magának az egyéb­ként kidobásra ítélt, ugyanak­kor még mindig értékes mű­vek közül - a lehetőséggel több ezren éltek. ■ Világító könyvfolyam fogadta egy hónapon át Melbourne lakóit Betemetett hajóroncsot azono­sítottak a Dunában, Tahitótfalu határában az Argonauta Kuta­tócsoport búvárrégészei - írja az MTI. Mint Tóth lános Attila búvárrégész, a csoport vezetője elmondta, korábban már Duna- földvár és Ráckeve közelében is találtak hasonló roncsokat. A mostani lelet egy lapos fenekű szállítóhajó maradványa, amely tíz méternél is hosszabb lehet, a szélessége pedig meghaladja a három métert. A roncsot je­lenleg víz és hordalék fedi, véd­ve a leletet a kincsvadászoktól. A hajórakományból egy 14-15. századi fazék is előkerült, így valószínűsíthető, hogy a hajó is ebből az időszakból származik. „Az európai folyókból tucat­nyi hasonló középkori hajó ke­rült elő, a tahitótfalui, a duna- földvári és a ráckevei leletek nemcsak Magyarországról, ha­nem az egész Duna-medencé- ből az elsők” - mutatott rá Tóth lános Attila. Régészeti szempontból a ta­hitótfalui hajót tartják a leg­ígéretesebbnek. A roncsok kiemelésének és különösen a restaurálásnak viszont sem a pénzügyi, sem a műszaki fel­tételei nem adottak. „A vízből előkerülő fatárgyak konzervá­lása és restaurálása sok millió­ba kerül, de még laboratórium sincs hozzá” - fogalmazott a búvárrégész. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom