Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-14 / 216. szám

2012. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK MOZAIK 11 Virtuális téglák vásárlásával hagyhat nyomot bárki Ablkában Adományaikat „virtuális tég­lák” formájában fejezhetik ki a segíteni szándékozók, akik humanitárius projektekhez járulhatnak hozzá Afrika tíz országában egy magyar ala­pítvány szervezésében - írja az MTI. A „Hagyj nyomot! - 10 év, 10 ország, 10 projekt” el­nevezésű kezdeményezést az Afrikáért Alapítvány 10 éves jubileuma alkalmából indította el. A virtuális téglákból épül fel tíz humanitárius projekt ok­tatási, szociális, egészségügyi, humanitárius segélyezés és tudásátadás területen, melye­ket Afrika tíz országában (Etió­pia, Kenya, Tanzánia, Uganda, Ruanda, Malawi, Zambia, Bots­wana, Dél-Afrika és Kongó) valósítanak meg. A gyakorlati kivitelezésében azon humanitárius turisták segédkeznek majd, akik részt vesznek az októbertől decem­berig a tíz afrikai országba szervezett hat humanitárius út valamelyikén. A www.hagyj- nyomot.hu oldalon és a rendez­vényeiken bárki támogathatja a projekteket, így maga is „nyomot tud hagyni Afriká­ban” - közölte az alapítvány. ■ Elütötte a vonat a gazdáját mentő hős kutyát Öngyilkos szándékú gaz­dájának megmentése köz­ben pusztult el egy kutya Kazahsztánban: a férfit még idejében elvonszolta a vasúti sínről - írja az MTI az orosz Ria Novosztyi híre alapján. Az eb gazdája, egy 48 éves férfi öngyilkossági kísérlete előtt megivott egy üveg vodkát, majd ájultan terült el egy vas­úti pályán Karaganda városa közelében. Az érkező vonat vezetői látták, hogy valami van a sínen, ezért vészfékeztek, de megállni már nem tudtak időben. Elmondásuk szerint a kutya mentette meg a férfit, ugyanis lehúzta a sínekről, de a vonat elütötte az állatot. Gazdája csak a kórházban tért magához, az esetet borda­töréssel és egy kisebb vállsérü­léssel megúszta. ■ Nem bízunk az ellátásban egészségügy Inkább külföldre mennénk, vagy ismerős orvoshoz Egy felmérés szerint legin­kább a szívinfarktustól és a ráktól tartunk. Ha ilyen be­tegséggel kellene megküzde­ni, a magyarok legjobban az ismerős magyar orvosokban vagy külföldi kezelésben bíz­nának, a legkevésbé remél­nének gyógyulást az állami kórházaktól. Nógrádi László Minden második magyar ta­lálkozott már a családjában rettegett betegséggel (mint a daganatos megbetegedések, szívinfarktus vagy stroke) és minden harmadik fél ezektől - állapította meg a CIG Pannónia Életbiztosító kutatása. Daga­natos megbetegedéssel a meg­kérdezettek 81 százaléka talál­kozott az ismeretségi körében, hasonló arányban szerepelt a szívinfarktus is. A családja kö­réből ezekre az emberek fele tudott példát mondani. Minden harmadik megkér­dezett úgy érezte, hogy fenye­geti szívinfarktus (36%) vagy rákos megbetegedés (34%), míg idegsebészeti beavatkozástól vagy szervátültetéstől a meg­kérdezettek nem tartanak iga­zán. Az adatsorok azt bizonyít­ják, hogy azoktól a betegségek­től tartunk inkább, amelyekkel személyesen is találkoztunk. Azt a kérdést is vizsgálták, hogy ha a válaszadónak egy Ha orvoshoz kell fordulni, utoljára jut eszünkbe az állami szolgáltatás ilyen súlyos betegséggel kelle­ne megküzdenie, akkor kitől re­mélné a legjobb gyógykezelést. A válaszok alapján a legtöbben ismerős magyar orvoshoz for­dulnának (32 százalék), utána pedig a külföldi, illetve a hazai magán egészségügyi szolgálta­tókat keresnék fel (20-20 száza­lék). A legkevésbé a területileg illetékes állami kórházban bíz­nak az emberek (13 százalék). A bizalom életkor függvényé­ben erősen változó képet mu­tat: a 18-29 éves korosztály a legnagyobb arányban (32%) a külföldi kezelésben bízik, míg az 50-59 éves korosztályban az ismerős orvost és a magyar ma­gánszolgáltatót ugyanannyian (26%) említették az első helyen. A stresszt is okoljuk a betegségek kialakulásáról a megkérdezettek egyik fele (akik saját magukkal kapcsolatban nyilatkoztak a lehetséges okok­ról) többségükben külső okokat tartanának felelősnek, a legtöb­ben az öröklődést és a stresszt említették. Azok, akik általá­nosságban mondtak véleményt, többségükben az emberi szoká­sokat (mint a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás) ten­nék felelőssé a betegségért. Ugyanakkor az egészségtelen szokásokat saját magukra vo­natkoztatva kevésbé érezték le­hetséges kiváltó oknak a válasz­adók, mint mások esetében. Tutajos hippicsapat útját szakította meg a hatóság A Fekete-tengerig akar leevezni a Dunán egy ötfős társaság a Vihar Kecske nevű tutajon, de Budapesten meg kellett szakí­taniuk az útjukat, mert a köz­terület-felügyelet kiparancsolta őket a folyóból - írja a Velvet. hu. A hippik kedden indultak Kismarosról a hulladékfából és PET-palackokból épített jármű­vükkel. A fővárosi átutazásukat az Óbudai Közterület-felügyelet szüneteltette, a tutajt pedig Bu­dafokra szállították át. Itt újra­építették a járművet és egy Face­book-oldalra csütörtökön kitett galéria tanúsága szerint tovább is indultak. A társaság egy kanadai, egy ír, egy chilei és egy angol fiatal­ból, valamint az angol fiú ma­gyar barátnőjéből áll, elmondá­suk szerint az úthoz semmilyen engedélyt nem szereztek be, de sok dunai vízitúrázásban ta­pasztalt embertől kértek taná­csot. A vízirendészet közölte: a Du­nán szigorúan tilos az ilyen jelle­gű hajózás, mert életveszélyes.* Aranyat talált a parton, megtarthatja a kincset Több mint négymillió forin­tot ér az az aranyrúd, amely hamarosan egy ausztrál nő tulajodnába kerülhet, mivel nem találják az eredeti gaz­dáját - írja a Sydney Morning Héráid. A 24 éves nő még ápri­lisban bukkant séta közben a 400 grammos tömbre a Sydney közelében található Forresters beach nevű parton. Becsületes megtalálóként leadta a rendőr­ségen, akik azóta nyomoznak az eredeti tulajdonos után. A sorozatszáma alapján azt kide­rítették, hogy valódi aranyról van szó, de a szokatlan súlya arra utal, hogy külföldről szár­mazik. Azt viszont elképzelhe­tetlennek tartják, hogy magától sodródott volna a partra - az arany egyszerűen elsüllyed a homokban. A hatóságok közölték: utoljá­ra tesznek most kísérletet arra, hogy a nyilvánosságot bevon­va megtalálják az aranytömb tulajdonosát - ha hamarosan nem jelentkezik, a megtaláló­hoz kerül vissza a kincs. ■ POENPERCEK A pincér udvariasan megkér­di a vendéget:- Hogy ízlik a sült, uram?- Mint szakértő mondom, di­cséretre méltó darab.- Ön szakács?- Nem, cipész vagyok. ■ Az optikába belép egy vevő, a látszerész így fogadja:- ló napot, uram! Önnek nyil­vánvalóan legalább kilenc dioptriás szemüvegre van szüksége.- Igen, és honnan tudja?- Onnan, hogy a kirakaton keresztül jött be. ■ Egy vendég megkérdezi a csapostól:- Mondja, mennyi sört mér ki naponta?- Két hordóval.- És akarja-e, hogy ez napon­ta három hordó legyen?- Persze, hogy akarom. Hogy lehetne?- Töltse teli a vendégek po­harát! ■ Két pszichiáter beszélget:- Van egy nagyon súlyos ski­zofrén betegem.- És meg tudod gyógyítani?- Meg vagy te őrülve! Mind a kettő fizet! ■ Az étteremben egy vendég hosszasan nézegeti az étla­pot. Odalép a pincér:- Felvehetem a rendelést a vacsorára, uram?- Előbb megmondaná, hogy készítik itt elő a csirkét?- Semmi különös, szimplán megmondjuk nekik: ma este meg fogsz halni. ■ Egy férfi kórházba kerül, ahol egy hatalmas kórterem­ben helyezik el. Elszörnyedve tapasztalja, hogy az éjszaka folyamán több beteget tolnak ki lepedővel letakarva. Reg­gel reklamál a főorvosnál:- Igazán lehetne egy külön kórtermük a haldoklóknak!- De hát van ilyen kórter­münk. Ez az. ■ A majdnem üres étteremben egy vendég odaszól a pincér­nek:- Főúr, kérem, megtenne ne­kem egy szívsséget?- Természetesen. Mi lenne az?- Ha majd egyszer meg­öregszik, és nyugdíjba megy, feltétlenül mondja meg az utódjának, hogy valaki ren­delt egy bécsi szeletet! Rétégéit kartonból készül a jövő biciklije ökobringa Olcsó és fenntartható közlekedést hozhat a fejlődő országok lakóinak Dúskálnak az oroszok a kiművelt emberfőkben A csúcstechnológiával készülő szénszálerősítésű biciklik ter­vezése után egy újrahasznosí­tott anyagban látja a jövőt Izhar Gafni, aki kartonpapírból épí­tette meg kerékpárjának proto­típusát. Az izraeli mérnök-felta­láló Alfa nevű modellje többször hajlított és rétegezett kartonból áll, amelyet egy külső bevonat tesz ellenállóvá az időjárással szemben. A tervezés három évig tartott, ebből két év volt a szerkezet ki­alakítása, majd egy évig tartott a „kerekes kartondobozt” vala­mi biciklire hasonlító eszközzé finomítani - közölte a feltaláló. A prototípus súlya mindössze 9 kiló, de a szerkezet akár 220 ki­lós terhelést is elvisel. A karton­bicikli ráadásul szíjhajtást ka­pott, ami minimális karbantar­tást igényel, ezzel még olcsóbbá tehető a fenntartása. De maga a bicikli sem kerülne sokba: 9-12 dolláros (azaz 2-3000 forintos) végső árral számolnak, amit a nagy darabszámú sorozatgyár­tás mellett azzal is terveznek alacsonyan tartani, hogy nem a hagyományos értékesítési rend­szerben gondolkoznak. A tervező szerint a kerékpá­rok a harmadik világ olcsó és fenntartható közlekedési alter­natívái lehetnek, de akár a fej­lett országok bringakölcsönző rendszereiben is használhat­nák őket. ■ A kartonbringát teljesen leegyszerűsítették, így mindennél olcsóbb lehet Oroszországban van a legtöbb tudományos fokozattal rendel­kező ember a világon - derült ki a Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási rendszereket elemző jelentéséből. Eszerint a 25 és 64 év közötti orosz ál­lampolgárok 54 százalékának van valamilyen tudományos fokozata. Kanada következik a sorban 51 százalékos aránnyal, majd Izrael 46 és az Egyesült Államok 42 százalékkal. Mindennek némileg ellent­mond a brit a Quacquarelli Symonds (QS) világrangsora, amely a felsőoktatási intézmé­nyeket pontozza. A legjobb­nak tartott orosz intézmény, a moszkvai Lomonoszov egyetem a 116. helyen áll a világrangsor­ban, és a második legjobbnak tartott Szentpétervári Állami Egyetem is csak a 253. lett. A világlistára Magyaror­szágról négy egyetem került fel, az ELTE, a Budapesti Cor- vinus Egyetem és a Szegedi Tu­dományegyetem mellett idén a Debreceni Egyetemet is a világ hétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé sorolták. A rangsort többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudo­mányos munkák idézési gyako­risága, valamint a külföldi hall­gatók és oktatók száma alapján állítják össze. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom