Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-14 / 216. szám
Nincs még időpont az IMF látogatására NINCS MÉG IDŐPONTJA a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Unió (EU) és Magyarország közötti hivatalos tárgyalások folytatásának - közölte washingtoni sajtóértekezletén Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója. Emlékez-. tetett arra, hogy július végén járt a magyar fővárosban az IMF/EU-küldöttség, amely több eszmecserét folytatott. „Ez a dialógus folytatódik”- tette hozzá. Az IMF közben Londonban közzétett egy 300 oldalas tanulmánykötetet, amely szerint sikersztori volt a közép- és kelet-európai válságkezelés 2008-2009- ben. Simor: a kamatvágás nem hoz növekedést simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az inflációs folyamatok nem indokolják az alapkamat csökkentését, és az jelenleg a növekedési kilátásokat sem igen tudja javítani. Úgy véli, ha Magyarország tavaly megkötötte volna az IMF-meg- állapodást, a munkahelyvédelmi terv költségeit már kigazdálkodhatta volna a kamatmegtakarításból. A jegybankelnök szerint ha az MNB elkezdene állampapírt vásárolni, az a hitelességet gyengítené, a felárak csökkenése helyett azok emelkedését okozná. GfK: idén csökken a fogyasztás A GFK HUNGÁRIA piackutató szerint idén csökken, jövőre pedig stagnál a fogyasztás Magyarországon. A cég szerint a tartós fogyasztási cikkek piaca körülbelül 5 százalékkal zsugorodhat, amit jövőre egy hasonló nagyságrendű bővülés ellensúlyozhat. A GfK hozzáfűzi: 2011 végén - jellemzően a karácsonyi akciók miatt előrehozott vásárlásoknak köszönhetően - a piac az utolsó negyedévben, de főleg decemberben tudott nőni. Ez 6 százalékos növekedést jelentett 2011-ben 2010-hez képest. A GfK kifejti: a magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken. A nők házimunkája a GDP 30-40 százaléka A nők által otthon végzett munka annak ellenére nem kellően megbecsült, hogy az OECD-országok GDP-jéhez 30-40 százalékban járul hozzá - hangzott el Hódmezővásárhelyen az Európai Regionális Szervezet (ERGO) Látható és láthatatlan munka címmel rendezett konferenciáján. Az ezen részt vevő Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európában átlagosan 16,5 százalékkal kapnak több fizetést a férfiak, Magyarországon azonban ez a különbség még nagyobb, a vállalkozói szférában majdnem 26 százalék a különbség a férfiak javára. 6 ___________________ GA ZDASÁG 2012. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK Keletre vinné a kkv-kat az állam konferencia Helyettes államtitkár: az EU-ban „okoskodni kell” a sok előírás miatt Raskó György, a Külgazdasági Szövetség társelnöke tart előadást. Az állam segítheti át az első nehézségeken a cégeket. A keleti piacokkal érdemes foglalkozniuk a kis magyar cégeknek, ám szükség van az állami segítségre, hogy összefogják a kkv-szek- tort - a Világgazdaság és a Magyar Külgazdasági Szövetség konferenciáján szinte minden megszólaló egyetértett ezzel. Sztojcsev Iván „A keleti nyitásként emlegetett gazdasági és külpolitika nem csak nálunk van meg, sőt, Orbán Viktor kormányfő szokta is emlegetni, hogy más országok, mint Ausztria vagy Németország, nemcsak beszélnek róla, hanem nálunk sokkal gyorsabban meg is csinálják” - kezdte előadását lapunk és a Magyar Külgazdasági Hivatal közös konferenciáján Hidvéghi Balázs, az NGM nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára. A cél 2020-ra megduplázni a 2010-es exportvolument, ezen belül a kkv-k közvetlen exportját is, előbbit 140, utóbbit 12-15 milliárd euróra évente. Szintén megdupláznák a Magyar- országra irányuló külföldi, valamint a külföldön befektetett magyar tőke állományát. Keleti nyitás, nyugati tartás a cél - mondta Hidvéghi. Új piacokon kell megjelenniük a magyar cégeknek, ebben lehet fontos szerepük a kereskedőházaknak. Keleten öt ország van, ahol milliárdos nagyságrendű a magyar kivitel: Oroszország, Ukrajna, Törökország, az Arab Emírségek és Kína. Külön főosztály jött létre a minisztériumban a Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtésére - mint a helyettes államtitkár elmondta, ez nem csak a magyarok lakta területekről szól, egy 50-60 milliós piacban gondolkoznak. Az EU-ban a versenytorzítást tiltják, ezért nekünk „okoskodnunk kell” - mondta a helyettes államtitkár. Azaz meg kell mutatni, hogy az állam jogosan támogatja a piaci szereplőket. Az állami szerepvállalásnak folyamatosan csökkennie kell a későbbiekben, nem vállalható fel, hogy végig csak az állam tartsa fenn a cégeket. „Gondolj először a kicsikre!”- Ez az EU stratégiájának egyik alapja, és ezt szeretnék meghonosítani Magyarországon is- mondta Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke. Az MKSZ még 2008-ban jelezte az akkori kormány felé, hogy kereskedőházak létrehozásával lehetne javítani a magyar kkv-k exportpiaci helyzetét, ám csak mostanra kezdhetnek ezek megvalósulni - a kormány döntése szerint idén ősszel indulhatna el az első. A belföldi kis cégek exporttevékenysége egészen siralmasnak mondható - fogalmazott Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A magyarországi export több mint háromnegyedét a 100 százalékban vagy részben külföldi tulajdonú cégek állítják elő. Különösen igaz ez a kisebb cégekre: a magyar- országi belföldi tulajdonú mik- rovállalatok a termelésük alig 6-7 százalékát exportálják, a külföldi tulajdonúaknái pedig 50 százalékos az arány. Az innovációképesség megvan, ám az információhiány a partnerekről és a kereskedelempolitikáról komoly akadályt jelent. Nincs az az állami segítség, amely meg tudná valósítani, hogy minden 10-30 fős cégnek legyen saját külkapcsolati rendszere, de piaci alapon létrehozható ezek összefogása. A legjobb az volna, ha a magán- szektor ezt megoldaná - tette hozzá. Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője szerint a cégeket megpróbálják afelé terelni, hogy gondoljanak az ENSZ-re és a Világbankra mint piacra. „Sokan kérdezik, mit kezdhetne az ENSZ-szel egy kis magyar cég, pedig ott szeretnek kisebb vállalkozásokkal együtt dolgozni. A szlovák kis cégek sikeresek ott, akkor pedig a magyarok is sikeresek lehetnek”- mondta. Raskó György agrárvállalkozó, a Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke arról beszélt: a potenciális vevőkör felkutatása, a termelés előfinanszírozása, a célországban is megfelelő biztosítékot adó szerződés megkötése, a vevő fizetési kockázata mind problémát jelenthet a kis cégek számára. „Nem cél olyan exportfeladatokat felvállalni, amelyeket később nem tudnak tartani” - mondta Pálinkás Zsolt, a Tes- co-Global Áruházak beszerzési igazgatója arról, miket várnak el a kkv-beszállítóik- tól. Öt faktort kell egyszerre összehozni: akarat, platform, emberi kapcsolatok, kockázat- vállalás és tőke. Utóbbit egy jó projekttel, ha a másik négy már megvan, be lehet szerezni, a többire szükség van - vélekedett. Nehéz döntésekkel induló tartós kapcsolatok - Mit tanulhatunk Japántól? A konferencián több előadó is Japánra hivatkozott, sőt, egy konferenciabeszélgetésnek csak a távol-keleti ország volt a témája: az, ahogy összefogják az ottani kisebb cégeket, a legtöbbek szerint példaértékű lehet Magyarországon is. Hogy pontosan miben, arról a Marubenitől Moldován György, a Mitsubishitől Eplényi Gábor, a Sumitomó- tól Molnár Árpád, valamint Tohji Ryozo, a TBS Partners ügyvezető igazgatója beszélt. a szigetországban az elhangzottak szerint a diverzifikáltság jelentős, a kereskedőházak révén közvetlen a kapcsolat a gyártók és a kereskedők között, gazdasági és politikai információkat gyűjtenek, és aktívaka helyi piacokon is. Ha egy japán kkv-nak már bevezetett terméke van, akkora végterméket átvevő cég termékátvételre adott garanciája alkalmas arra, hogy kedvezményes forgóeszközhiteit kapjon a cég. Szóba került mindemellett az is, hogy a japánok szeretik, ha az üzleti kapcsolat hosszú távú. Általában nehezen ismerkednek mega vevővel, bizalmatlanok, lassan döntenek, de ha már egyszer döntöttek, akkor azon nem változtatnak évtizedekig. „ha A MÖGÖTTE álló kormány rendeletéi és szavai nem havonként változnak, akkor a magyar vállalkozó számára a japán partner egy aranybánya”- hangzott el a beszélgetésen. Lesújtó vélemények az egészségügyi átalakításról térségi ellátás Kórházigazgatók: a betegek ugyanoda járnak, mint régen, nincs költséghatékonyság „Körzővel nem lehet ellátási területeket rajzolni, és önmagában az Excel-táblák használata is anomáliákat szül” - így ösz- szegezte kérdésünkre az egészségügyi struktúra átszervezésével kapcsolatos véleményét a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint az eddigi lépésektől nem lett költséghatékonyabb az ellátás, igaz, nem is omlott össze. A szakember úgy véli, nemcsak azoknak a kórházaknak a jövője bizonytalan, amelyeknek a korábbinál lényegesen több esetet kell ellátniuk, de azoké is - ilyen Tapolca, Marcali, Komló kórháza -, amelyekben legfeljebb egy-két osztály maradt mutaA komlói kórház épülete. Egyre nehezebb helyzetben. tóban - ennek megfelelően kisebb finanszírozással. „A betegek valószínűleg ugyanott kezeltetik magukat, ahová eddig is jártak, különösen, hogy egyelőre senkit sem küldhetnek el az intézmények a régi ellátási területeikről érkezők közül” - mondta a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának főigazgatója. Kollár Lajos legalábbis erre következtet abból, hogy bár elvileg a korábbinál 20 százalékkal többen tartoznak a pécsi klinikákhoz, egyelőre nem kell több beteget ellátniuk. Vannak, akik szerint a rendszert csak a tehetetlenségi nyomaték viszi még előre: mint a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó orvosok mondták, a betegek „összevissza járkálnak”, a mentő oda viszi őket, ahol a leghamarabb felveszik, vagyis a viszonyok még kuszábbak lettek. Azt az egészségügyi államtitkár is elismerte, hogy van még mit finomítani a július óta működő térségi ellátási rendszeren. Szócska Miklós azt mondta, főként az onkológiai és a kardiológiai ellátás kapcsán kaptak visszajelzéseket, melyek egyértelművé teszik: a kijelölt kórházak nem tudnak annyi esetet ellátni, mint amennyit az új struktúrában kellene. ■ H. É.
