Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-14 / 216. szám

3 2012. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 535SRÍPW' vS.i'íS* £ A határ átlépésének kimenetelei kilátás Háromszor annyi somogyi munkavállaló külföldön: még mindig nem Kánaán ► Folytatás az 1. oldalról A külföldi munka nem hazaáru­lás, és nem egzotikum. Hanem az egyetlen kiút. Nem csak a munka­erőnek, a háztartásnak, de vélhe­tően az országnak is, legalább is rövid távon. Viszont a témát, és a hiszékenységben és elrugasz- kodottságban otthonos magyar nemzetlelket ismerők figyelmez­tetnek: a határon túl nem a Kána­án kezdődik. Család, pénz, haza- szeretet, nyelvtudás, kinti kapcso­latrendszer. Egy somogyi szak­képző 18-20 éves banki szakügy­intéző hallgatói ezeket a szempon­tokat szedték össze, amikor arról kérdeztük őket, mi alapján terve­zik az életüket itthon, avagy kül­földön. A húsz fiatal között egy lány volt, aki erős kötődésről szá­molt be a kaposvári térséghez, két-három fiatalember tervezi az indulást jövőre, meglévő ismerő­seihez külföldre. A többiek dön­tően itthoni pénzintézeti munkát képzelnek el maguknak. Mellé­kesen: a Lehman Brothersről és 2008. szeptember 15-ről fiatalsá­guk miatt kevesen értesültek... Kilátástalanság. Ebben az egy szóban foglalta össze a magyar közérzetet egy kaposvári vállal­kozó, aki családjával egziszten­ciát teremtett, s most ezt készül, persze nem könnyű szívvel, fel­számolni. Németország az úti­cél. Őt és feleségét is biztos mun­kahely várja, csak a nyelvtudást kell tökéletesíteni. A motiváció: odakinn is sokat kell dolgozni a sikerért, de ezt segíti az állam. Itt hiába teszel meg mindent, csak fojtogatnak, mondta a negyvenes éveiben járó mérnök cégvezető. Úgy látja, nekik és a gyerekeink­nek is biztosabb a jövő ott, egy ha­sonló lélekszámú városban, ahol még a bölcsőbe is a NASA köz­pontjára emlékeztet. És ahol a he­lyi politika lényegében csak ad­minisztrál, mert a nagyobb válla­latok helyi vezetői hozzák a stra­tégiai döntéseket, hiszen ők ér­tenek hozzá, ők munkáltatnak. A vállalkozó úgy látja, a még itt- honmaradók között az aktívakat, ez az állam összeszorított marká­ból következik, egyre inkább a fe­ketegazdaság szívja föl. Munkál­tatóként tapasztalja azt is, hogy a szerencsét próbálók harmada keserű tapasztalattal tér vissza: honfitársai vágták át, munkaköz­vetítő magyarok húztak hasznot a vágyaiból... Az uniós csatlakozás utáni években jellemzően a 20-50 év közöttiek próbálkoztak külföldi elhelyezkedéssel. A válság másik szembetűnő változása az életkori határok kitolódása volt. Markán­san megjelent a 18 éves életkorú lakpsság, valamint az 50 év felet­tiek száma is emelkedett. Jellem­zően még mindig valamivel töb­ben jelentkeznek férfiak (55-60 százalék, a női munkavállalók kö­zül főleg az egyedülállók próbál­koznak külföldön elhelyezkedni. Mivel munkavállalási engedély­re az unió tagállamai között már nincs szükség, a külföldön dolgo­zók számáról a munkaügyi szer­vezet már nem, leginkább a kin­ti társadalombiztosítási rendszer tud pontos adatot adni, ugyanez jellemző a külföldről visszatérők­re is. Akik külföldi munkavég­zéssel megfelelő szakmai, nyelvi tapasztalatra tettek szert, itthon is könnyebben helyezkednek el újra, álláskeresőként csupán kis részük regisztráltatja magát. A téma iránti érdeklődés le­mérhető a google keresőn is. A dobozba beíráskor a „ML.” betűk begépelésénél a külügyminisz­térium utáni második a külföl­di munka kifejezés. A „külf...” be­írásakor megjelenő tíz legnépsze­rűbb-legkeresettebb találat közül négy ajánlat mutat ebbe az irány­ba. Beljebb hatolva az internetes tartalmakba a kínálat elképesz­tő bősége fogadja az érdeklődőt. Kezdve a legkézenfekvőbb auszt­riai lehetőségektől (Dolgozz ott, ahova mások pihenni járnak! Je­lentkezz online most.), folytatva a hajópincéri elfoglaltsággal (Je­lentkezz és megtanítunk ango­lul!), folytatva a gyűjtőportálok so­rával (Találjon rá a megfelelő kül­földi állásra gyorsan és egyszerű­en; Hegesztő, szakács, hentes, sze­relő vagy CNC-s vagy és külföldön- Németország, Ausztria, Anglia- dolgoznál? A „külföldi munka” fogalmat beírva további ajánlato­kat ad a kereső, s itt szabad meg- hökkenni. Nem azon, hogy a leg­többen országot vagy a folyó év­számot írják a kifejezés mellé, hi­szen térre és időre szeretnék szű­kíteni a találatokat. Hanem azon, hogy a kínálatban előkelő helyen szerepel a „külföldi munka nyelv­tudás nélkül”, valamint a „külföl­di munka pároknak”. Az igazán döbbenetes a „külföldi munka pá­roknak nyelvtudás nélkül 2012” keresés. Sok következtetést tehe­Új világ. Nagy lépés az embernek, de akár az ország is léphetne: egyre nagyobb a külföldre irányuló munkakedv tünk itt, de az eltökéltség és a hosz- szú távra valahol máshol tervezés köztük lehet. Amint persze a nyel­vi képzetlenséggel fordítottan ará­nyos bátorságból is olvashatunk. Amivel könnyű visszaélni... Egy 50 fölötti, Somogyból el­származott értelmiségi egy angli­ai példával világítja meg ezt: oda készül éppen. Egy gazdag kisvá­rosban a „brightoni magyarok” virtuális közössége mellett mű­ködik „az igazi brightoni magya­rok” közössége is. így is lehet határt átlépni ma­gyarosan, vagy - ha már Anglia - monty pythonosan. . ■ Balassa Tamás ___________________________HIRDETÉS KÜLFÖLDI munkavállalásra felkészítő beszédcentrikus NÉMET, ANGOL nyelvtanfolyam indul Kaposváron. Jelentkezés: 70/60-90-250, 82/529-296 Nyilvántartási szám: 14-0002-06 Kocsis Oktatóközpont, Kaposvár, Rákóczi tér 12.3.em. SZŰCS TIBOR Kitántorgás maholnapra AMIKOR BELELÉPTÜNK a nagybetűsbe, első gondolat­ként biztosan nem ország­elhagyásra gondoltunk. Az iskolapadból kidugott fe­jek előtt - legalábbis látszat­ra - kínálkozott perspektíva ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren. Tudtuk, minimum nagyjából: kiből, mi lesz. Ha nem is ennyi­re világosan, de nemzetgaz­dasági tényező, fogaskerék. Felnőttből szülő, felelős ma­gyar, aki befizet és választ. Aztán ahogy tízezresével szivárogtak el a padtársak a germán nyelvcsalád orszá­gaiba a német-angol tenge­lyen, úgy homályosodott itte­ni távlatainkra a megélhetés problémái miatt a külföldi boldogulás lehetősége. A lépéskényszerben száz­ezernyien taszajtódtunk kö­zelebb tudatosabb fiataljaink mellé, akikkel köthetnek itt ugyan kőkemény tanulmányi szerződéseket, akiket fenye­gethetnek büntetőtandíjjal, ők már az iskolapadból kike­rülve pontosan tudják: men­ni fognak innen, hamarosan. SZÜLEIKET AGYONNYOMTÁK az adók, a munkanélküliség, vagy elsüllyedtek a kárpót- lásos, elvprivatizált-kifosz- tott-kirabolt pannonpumás máriaország ingoványában. És ők itt már nem akarnak bíbelődni a nyelvcsapásra rövidülő urambátyám sza­márlétrákkal. Ebből bizto­san nem kérnek, és elképzel­hető, hogy az országot csak az menti meg, ha ők elmen­nek. Tehermenetsül a szociá­lis háló, s a hazaküldött fize­tés átlag fölé is álmodhat itt­honiakat. a maradás mellett sorakozót fújni értelmetlen vállalkozás ott, ahol nem a biztonságos jövő rajzolásába, hanem az elmúlt nyolc és elmúlt húsz, sőt, az elmúlt hatvan évbe van gőzölve a iránymutatók feje. Most akkor tehát félhe­tünk saját válaszunktól arra a kérdésre: mennénk-e. Még ma vagy holnap. Felderítés, gyors mentés: somogyiak is akcióztak Százezer tonna cukor Kaposváron ünnepség A 119. idényt kezdik el az Magyar Cukor Zrt. munkásai romkutatás és mentés: rész­ben ezt gyakorolták a kataszt­rófaelhárítási bevetés résztve­vői, Somogyot 11 szakember képviselte. Először az OKF pé- celi intézetében tartottak elmé­leti képzést, majd Zsámbék kö­zelében rendeztek nagyszabá­sú terepgyakorlatot. A forgatókönyv szerint né­hány kisebb földrengés ráz­ta meg a gyakorlat helyszíné­ül szolgáló területet: épületek omlottak össze, több robbanás történt és sokan megsérültek. A hivatásos szervek megkezd­ték a tüzek oltását, ám tekintet­tel a helyzetre, mozgósítani kel­lett a Hunor és a Huszár mentő- szervezetet. Erre a feltételezett alaphelyeztre építették fel azo­kat a teendőket, melyet a két or­szágos szervezet alegységei ol­dottak meg.- A magasból és mélyből mentést is gyakoroltuk, szer­teágazó feladatot kaptunk - mondta lapunknak csütörtö­kön Bodó László, aki társaival a Somogy Mentőcsoport tagja­ként járt a helyszínen. - Úgy ér­zem, hogy csapatmunka volt a javából. Gyorsan, pontosan kel­lett lefolytatni a mentést, nagy erőket mozgósítottak a bevetés­re. Szerintem az egységek tag­jai jól együttműködve oldották meg a munkát, tisztességesen teljesítették az elvárásokat. ■ Harsányi Miklós Előreláthatóan közel 800 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel a kaposvári cukorgyárban, a 119. kampány indítását csütör­tökön délután tartották meg. Fejlesztések és kiemelt beru­házások előzték meg a 2012-es idényt: a közelmúltban készült el a harmadik biogázfejlesztő fermentor. így - az elmúlt idő­szakban felépített két másik speciális berendezéssel - a fel­dolgozás során fellépő energia- igény csaknem 80 százalékát fedezik. Hájos László, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgató-he­lyettese kifejtette: minden fej­lesztés a minőségi munkát, a technológiai megújulást szol­gálja. S ennek rendelik alá a kö­Kampánynyitó. Szeptember közepétől indul a 120 napra tervezett idény vetkező időszak fontosabb be­ruházásait is. Az ország egyetlen cukor­gyárában 105 ezer tonna cuk­rot készítenek, ez nagyjából az éves belföldi fogyasztás harma­da. Kaposvárra jövő szerdán ér­kezik az első répaszállítmány. Távolabbi térségekből, így még Debrecen környékéről is hoz­nak majd alapanyagot. Ezt az idényt amúgy sokáig megem­legetik a répatermesztők, a tar­tós aszály nagy problémát oko­zott. A gyárban 120 napos kam­pányt terveznek, az ünnepsé­gen Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere is köszöntötte a zrt. dolgozóit. ■ Harsányi M. ■ Gondolt már arra, hogy in­kább külföldön boldoguljon? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: '' j S0NUNE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom