Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-13 / 215. szám

4 2012. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Boldogság, ha kiürül a csomagtartó köröndi korongos Molnos Sándor a család készítette edényeket árulta Kaposváron A vádlottra várt mindenki a Kaposvári Törvényszéken szer­da reggel, a 62 éves vízvári fér­fi ugyanis rosszul lett a börtön­ben, orvost kellett hívni hozzá, így némi csúszással indult a tár­gyalás, ahol az ügyészség em­beröléssel és testi sértés kísérle­tével vádolta meg a feleségét tu­lajdonképpen agyonverő férjet. . - Ezzel akartál megölni, most ezáltal döglő' meg! - idéz­te a tavaly decemberben egy nyugdíjasestet követő családi veszekedés során elhangzotta­kat a vádlott, aki a nap során ugyan borozgatott, ám állítása szerint nem volt részeg, ami­kor összekapott asszonyával. Felesége a vita hevében fel­kapta a fejszét a disznóól ablak- párkányáról, ám férje előbb ki­verte a kezéből, majd ököllel és a felkapott szerszámmal össze­verte élete párját, akit agyzú- zódással és törésekkel szállítot­tak kórházba a mentők, ám vé­gül vérmérgezésben elhunyt. A segítség kiérkezte előtt azon­ban begőzölt férje még az általa áthívott szomszédokat is meg­támadta, lelocsolta őket benzin­nel, s fel akarta gyújtani őket.- Bűnös vagyok, de a felesé­gem még inkább, ha nem kap­ja fel a fejszét, s vágja meg vele a kezem, most nem állok itt. De amint megláttam a vért, valami szürkeség telepedett rám - val­lotta a vízvári kőműves. Hoz­zátette, sosem bántotta koráb­ban asszonyát, tán ez is volt a baj, ha néhányszor felpofozta volna, nem fajul idáig az a ve­szekedés... Arra nem emléke­zett, miért akarta felgyújtani a segítségül áthívott szomszédo­kat, s okot erre a sértett házas­pár sem talált.- Bekopogott, hogy hívjunk mentőt, mert agyonütötte a Klá­rit - emlékezett a páros férfitag­ja. - Először azt hittük, hülyés­kedik, de erősködött. Amikor át­mentünk, egy vödör vizet ön­tött ránk, majd a benzint, aztán gyufát hozott, de azt kivertem a kezéből. Végül újságokból fák­lyát csinált, meggyújtotta, s az­zal hadonászott.A vádlott a tár­gyaláson kevéssé adekvát vála­szokat adott a kérdésekre, így nem lepődött meg senki, hogy a védő és az ügyész is újabb el­meszakértői vizsgálatot kért róla - a bíró elnapolta a tárgya­lást. ■ Vas A. Olyan, mint egy erdélyi vá­ros belvárosa, csak sokkal tisztább, mondja Kaposvárról a hargitai Korondról érkezett Molnos Sándor. Vas András A kalapot csak 30 fok felett vet­te le a fejéről, a 60 fokos vegyes­pálinkáról a legnagyobb hőség­ben sem mondott le. Nyíltságá­val, s gyönyörű beszédével - amiről azt mondja, a Korond- tól öt kilométerre Farkaslakán sokkal szebben mondják az em­berek - kirítt a kaposvári méz­fesztiválon kipakoló árusok közül, mindenkihez volt ked- ves-élcelődő szava, aki megállt a standjánál.- Ezt mind a múlt télen csi­náltuk - mutatott a rengeteg kerámiára. - Az asszony faze­kascsalád sarja, én csak benő­sültem, de azért néhány dolgot megtanultam. De a hatéves le­génykém is sokat tud már. Az is kiderül, hogy bár Ko- rondon az elmúlt években meg­csappant a fazekasok száma, a gyerekek azért mind megtanul­ják az alapokat. Novembertől márciusig szinte megállás nél­kül készítik a poharakat, korsó­kat, csuprokat, vázákat, köcsö­göket, tálakat, hogy amint kita­vaszodik, Molnos Sándor elin­duljon Magyarországra. Egy Szi- getszentmiklósra áttelepült föl­dijénél rakja le az árukészletet, s hétvégénként különféle fesztivá­lok, vásárok felé veszi az irányt. Kaposvárra először a Festők Vá­rosa idején érkezett, ám annyi­ra megtetszett neki a város, s olyan jól ment az üzlet, hogy a mézfesztiválra is letelepült. Korond hírnevét öregbítette Kaposváron. Molnos Sándornak mindenkihez volt egy jó szava, aki érdeklődött a portékái iránt a mézfesztiválon Harmincnégy év egy könyvben: a tárgyak készítésének folyamata a legszebb a fazekasságban lenyűgöző világ tárul elénk, amint leérünk Falusiné Térjék Éva, fazekas népi iparművész szentélyébe. Kész csodák és be­fejezésre váró művek sokasága fogad.- előszedtem a régi rajzokat, több tucat van belőlük. - kezdi készülő könyvének történetét.- '78-tól, az első darabtól kez­dem. Ehhez kellenek a rajzok, régi fotók. Rövid történet tenné kerekké az egészet, hogy az em­ber hogy kínlódta végig ezt a sok évet. Csíkvár Józsi bácsi mondta annak idején, miért nem az első béna darabtól kezd­Falusiné Térjék Éva a szentélyében jük. Pedig azok sem voltak any- nyira bénák... A kézművestermékek nem élik reneszánszukat, de minden év­ben számos lehetőség van, hogy előtérbe kerüljenek. - Mindig új és új és új dolgokat kell keresni.- tette hozzá. - A Mesterségek Ünnepén 25. alkalommal voltam kint, és van, aki megkérdezi: „Mi újat hozott?”Mozgalmas nyár volt az idei, volt, hogy több mint kétszázan voltak a kézművesna­pokon. Reméljük, továbbviszik a hírünket. Nyertünk új eszközö­ket pályázaton, például ház­számtáblákat tudunk csinálni. Vannak még újdonságok ebben a szakmában is. mindig is érdekelt, a fazekasok saját mintákkal dolgoznak vagy szabályok kötik őket?Terjék Évá­tól megtudtam a választ: megha­tározott a stílus és nagyon kell tartani. De minden embernek más a keze, így belekerül a saját stílusa. Egy kívülálló nem tudja megkülönböztetni, de én igen. Azt is mondta: nem lehet elég ko­rán kezdeni az utánpótlás neve­lését. Felnőttkorban jön rá az ember, hogy igazából a készítés folyamatának varázsától szép ez a műfaj. Csepregi Veronika Legyen végre „bombabiztos” a Balaton medre! javaslat Az állam a tulajdonos, segítsen a déli part átvizsgálásában, mert a településeknek nincs pénzük Hatmillió forintos árajánla­tot kapott Balatonszemes, egy szakcég ennyi pénzért végez­né el a település partjai előtt a Balaton mederfenekének át­vizsgálását lőszerek, harci eszközök után kutatva.- Ezen a nyáron számos eset­ben találtak a fürdőzők fel nem robbant gránátot, vagy egyéb hasonló harci eszközt a Bala­ton vizében, s egyrészt nem ártana megelőzni a nagyobb bajt, másrészt jó volna elmon­dani, hogy a Balaton med­re teljességgel mentes az effé­le veszélyes fémtárgyaktól - mondta lapunknak Takács Jó­zsef balatonszemesi polgár- mester. - Településünk part­jai előtt is felrobbantottak egy ilyen eszközt a nyár folyamán a tűzszerészek. Egy szakcégtől kértünk árajánlatot, mely Ba­latonszemes területén 3,3 ki­lométer hosszan és a parttól 150 méteres távolságban vizs­gálná át a medert fémek, lősze­rek, harci eszközök után kutat­va. Az elszállításról és a meg­semmisítéséről is gondoskod­nának tűzszerészek bevoná­sával. Nettó hatmillió forin­tot kérnek. Az önkormányzat­nak ennyi pénze nincsen erre, viszont ha már egyszer a me­der állami tulajdon, nem árta­na pályázati pénzt, állami tá­mogatást hozzátenni a helyi pénzekhez, s teljes körűen el­végezni a vizsgálatot és mente­sítést ha másutt nem, legalább a déli parton. Már ha valóban fontos a Balaton, a turizmus... ■ Fónai Imre Szerződéses katonának jelentkeztek Egy darab Csernobil Vörsön, a pusztulás képeiből kiállítás A katasztrófát megörökítő fotókat mutatják be az ország első tűzoltómúzeumában somogyból hat szerződéses katona vonult be a szentendrei kiképzőközpontba, ahol három hónapot töltenek el. Lövészet és alaki kiképzés: részben ezzel foglalkoznak a fiatalok, akik később Kaposváron, Tatán és Székesfehérváron szolgálnak.- Várjuk az önkéntes tarta­lékosokat és a szerződéses ka­tonákat - mondta szerdán Hor­váth Jenő őrnagy, a kaposvári Toborzó- és Érdekvédelmi Köz­pont parancsnoka. - Somogy­bán akárcsak korábban, most is nagy népszerűségnek örvend a katonai hivatás. Idén 60 szerző­déses vonult be megyénkben, s folyamatosan jönnek az újabb jelentkezők. ■ Harsányi M. Budapesten már sikert ara­tott. A csernobili katasztrófa kö­vetkezményeit bemutató, Szel­lemország fővárosa, Pripjaty cí­mű fotókiállítás látható Vörsön. A Katasztrófavédelem Közpon­ti Múzeumának vörsi kiállító- helye - amely 30 éve alakult és az ország első vidéki tűzoltó­múzeumaként működött - kü­lönleges kiállítással lepte meg a Kis-Balaton fővárosába láto­gatókat. Horváth Jenő megyei ka­tasztrófavédelmi igazgató el­mondta: Várai Mihály fotómű­vész és Nyilas Gergő újságíró örökítette meg a hajdan ele­ven, ötvenezres város kiürült utcáit, épületeit, a már örökké Szellemország fővárosa, Pripjaty. A katasztrófa következményei fotókon tartó pusztulását, a természet térhódítását. Az egykori isko­la tantermeiben sietve ott ha­gyott könyveket, az óvodában a gazdátlan játékmacit, a ra- dioaktívan sugárzó játéktan­kot, az örökké felavatás előtt álló vidámparkot, a tapétától és értékeitől fosztott lakótele­pi lakások magányát. ■ A természet visszaköltö­zött a kataszrófasújtotta területre- A Katasztrófavédelem Köz­ponti Múzeum vezetésének cél­ja, hogy a tűzoltóság története mellett a katasztrófavédelem munkáját is bemutassa. Ezért döntöttek úgy, hogy a csernobi­li katasztrófát megörökítő anya­got a vidéki kiállítóhelyek közül először Vörsön állítják ki - foly­tatta Horváth Jenő. Az anyag bemutatásakor a fotós és az új­ságíró felelevenítette azokat a napokat, amelyeket a lezárt te­rületen töltöttek, megemléke­zett a katasztrófa felszámolásá­ban életüket vesztett vagy meg­sérült áldozatokról, az esemény mai napig is tartó hatásairól. Párhuzamot vontak a fukusi- mai atomerőműben történt ka­tasztrófával, amely sok hason­lóságot mutat Csernobiléval. A kiállítás november 30-ig lá­togatható a múzeum nyitvatar­tási idejében. ■ Vigmond Erika Törvényszék: újabb szakértői vizsgálatot kértek a vízvári gyilkosról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom