Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-04 / 182. szám

14 SAJTÓ ES TANULÁS 2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT épülethez és a Dunához. Ezért a „dunai világörökségek” olimpiá­ja fantázianevet adták a rendez­vénynek. A fő helyszínek (nagy stadion, tornacsarnok, úszó­csarnok, olimpiai falu, médiafa­lu) a Csepel-szigeten helyezked­nének el, mivel ez a város egyik legegybefüggőbb beépítetlen te­rülete, ráadásul közel a vízhez. Legfurább megállapításunk az, hogy igencsak modern épülete­ket terveztek a szigetre 20 eme­letes toronyházakkal (de abból is mindjárt négyet). Természe­tesen ezek menő budapesti iro­daházakká válnának az olimpia után, ahogy az olimpiai faluból majdan Test leggazdagabb ’mo­dern lakóparkja lenne. Közel a Felmérések: egyelőre sokan nevetnek az ötleten mi is a nép véleménye? Igazá­ból sokan nevetnek egyet az ötleten, akik a realizmus embe­rei. De a felmérések alapján a nép 77 százaléka hisz benne, ahogy én is. Ha belegondolunk, ez lehet az új kiút az eddigi „de­mokráciánk” árnyvilágából. Ha ezt szorgalmasan felépítjük, gyűjtünk, spórolunk, összefog­nánk, és hinnénk, biztos va­gyok benne, elsöprő sikert arat­hatnánk. És a sok fejlődés után büszke lennél Te is valamire, hogy ezt igen, megcsináltuk, ez a mi hazánk, és most is meg­mutattunk valamit a világnak. Az átlagember nem gondolja, de a magyarok egyszerűen zse­nik. Lélekszámúnkkal ellentét­ben annyi a tudósunk, annyi mindent fedeztünk már fel, oly sok mindent értünk el. Nemhiá­ba vagyunk az olimpiai érmek világában nyolcadikak 160 aranyéremmel. Igen: nyolcadi­kak! És még egyszer mondom 10,8 milliónkkal tényleg nem tartozunk a magas létszámú nemzetek közé. szóval légy büszke a hazádra és szurkolj, dolgozz érte, mert egy olimpiai érem rakhat ottho­nunkra babérkoszorút! természethez, fákkal, erdőkkel integrálva, és persze a Dunával. További kiemelt terület lenne keleten a Puskás Ferenc-sta- dion környéke, ami eddig is Budapest sportközpontja volt. Északon három sziget adna helyszínt: a Margit-, a Nép- és a Hajógyári-sziget. Ez mind szép és nagyszerű, de mi is kell ahhoz, hogy ez létrejöjjön? Sok-sok pénz: csak­nem 5200 milliárd forint. Na­gyon sok. DE! KIVITELEZHE­TŐ?! A nagy döntésre igazából 2013-ban kerül sor, addig csak a tervezésre költené az állam, és egy kis előkészületre, ami nem jelent többet pár milli- árdnál. Majd ha elnyerné a pá­lyázatot Magyarország, akkor végre beindulna a munka, és az egész ország valami újnak, fejlődésnek lehetne a része. A legnagyobb probléma nem is az, hogy fel kell húzni az új épüle­teket, hanem az, hogy hogyan jutunk el idáig. Ezért kiemelten nagy szerepet játszik az infra­struktúra fejlődése. Először is Budapesten meg kellene, hogy épüljön a 4-es, az 5-ös metró (olimpiai megállóval), hét Du- na-híd, egy alagút, repülőtér-fej­lesztés, gyorsforgalmi út és az autópályákat be kellene fejezni. (M0, M6, M8). A nagyvárosok­ban pedig szintén elkezdődne a felújítás. Országszerte megújul­nának az utak, új sínpárok kilo­méterei árasztanák el a vidéket. Külsős helyszín lenne: a Balaton (vitorlázás), Szeged (evezés) és Székesfehérvár, Debrecen, Győr (futball). Amikor majd az olimpia zajlik a városban, az egész or­szág nemzetközivé válik, és az egész világ ránk figyel, milyen a fővárosunk, mit tudnak a ma­gyarok, mit hoztak létre (nem arra emlékezve, hogy mit lát­tak 2006-ban a CNN-en, mikor a nép lázadozott Pesten). Körül­belül 1,2 millió külföldi és egy­millió magyar látogatná meg a fővárost, ami hatalmas számú ember, a város kapacitásának háromszorosa. A versenyeken forgalmasabb időszakokban 550 ezer néző, átlagos napokon 350 ezer néző várható majd. Trendi. Tollal díszítheted az arcod is Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! „Olvass a napilappal és ismerd meg a körülötted élő világot!” program keretén belül jelenik meg az oldal, melyet a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete támogat Hogy mi is lesz akkor? Nem. Nem apokalipszis, sem tör­ténelmi tragédia. Budapest, lehetséges, hogy 2020 nyarán rendezheti a XXXII. nyá­ri olimpiát. Az elképzelés már régóta ott jár a sport- szervezőknek, edzőknék és a sportolóknak az agyában. Vajon hamarosan megvalósul rejtett álmuk? Lássuk mi is a nagy terv! Papp András, Barcs Széchényi Ferenc gimnázium Budapest, mint azt minden­ki tudja, elég kicsi város. Egy­millió 800 ezer lakosával és pár ezer négyzetkilométerével nem mondhatjuk rá, hogy iga­zi megapolisz. Mégis, a múltra és a Dunára épülő image egy­szerűen tökéletes. A tervezők úgy gondolták ki az épületek elhelyezését, hogy azok mind Duna-orientáltak legyenek, kö­zel egy-egy érdekes történelmi Budapest 2020: olimpiai álom megvalósítható Az egész világ ránk figyelne, érdemes lenne belevágni a nagy tervbe Trendik a tollak ma milyen ruhában ^ indulsz el? Milyen ékszert ve­szel? Nyáron jobban kibontakoz­hatsz ékszerek terén, hisz nem kell kesztyűt húzni, nem kell 3 réteg ruhával bebugyolálni ma­gad. A tollak most nagyon tren­dik. A nagy, lógós fülbevalók, a vastag, vagy épp sok karkötő is. Ha a hétköznaphoz válasz­tasz ékszert, akkor olyat ve­gyél, ami átlagban minden ruhádhoz megy. Ha bulizós ruhához veszel ékszert, akkor lehet egyedibb, különlegesebb is. Figyelj arra, hogy a keve­sebb néha több. De ha ügyesen választod ki akiegészítőket, akkor észre se lehet majd ven­ni, hogy mennyi is van rajtad. Fontos az összhang színben és formában is. A neon színek most mindenhol fellelhetőek. Személy szerint engem a frász kitör tőlük, de ha neked tet­szik, hát vegyél neon színű ékszereket. A lényeg, hogy stí­lusos legyél és ne ess túlzásba. ■ Hunyadkürti Lilka Olimpiai ötletpályázat. Sok jó elképzelés született már a budapesti olimpiai helyszínek beépítésére, de még egyik sem tudott javaslatot adni a terület teljes hasznosítására Az archeológiái múzeumban etruszk sírok is láthatók nevezetességek A Zarándokok fogadószobájának freskói a kórház életének legfontosabb pillanatait örökítik meg Siena nevezetességei közé tar­tozik a Santa Maria Assunta Ka- tedrális, amely jellegzetes csíkos mintázatáról ismert, s egy zarán­dokúinak, a via Francigenának az útvonalán is szerepel. A temp­lomba betérő zarándokoknak szükségük volt egy helyre, ahol megpihenhettek, élelemhez jut­hattak, betegségeiket kikezeltet­hették és értékeiket biztonságba helyezhették. Erre a célra a ka- tedrálissal szemben alakították ki az Ospedale Santa Maria della Scala nevű kórházat. Itt minden­ki hozzájutott a számára szük­séges szolgáltatásokhoz. Sőt az árva gyermekeket is befogadták, majd tanították, így a szegény gyerekek akár fényes karriert is befuthattak. A kórház nevét arról kapta, hogy a katedrális lépcsőjével szemben fekszik, s a lépcső megnevezése olaszul scala. Az épület az itt hagyott, itt felejtett értékekből épült föl, s napjainkban egy múzeumkomp­lexumnak ad otthont. Azonban az 1980-as évek közepéig meg­tartotta egészségügyi profilját. E kórház falai között hunyt el az olaszok nagy írója, Italo Calvino is. A múzeummá alakítás 1995- re történt meg tökéletesen. Az idelátogatók az etruszk em­lékektől sienai Szent Katalin imahelyén keresztül a Zarán­dokok fogadószobájáig nagyon sok kulturális értékkel talál­kozhatnak az egykori kórház falai között. A Zarándokok fogadószobá­jának freskói a kórház életének legfontosabb pillanatait örökítik meg az alapítástól kezdve. A te­rem egyik oldalán az alapítás, az építkezés és a felszentelés stá­diumairól mesélnek a hatalmas falfestmények. A másik oldalon a mindennapi élet egy-egy színét jelenítik meg a képek. így a bete­gek ellátásának rendszerét, a za­rándokok fogadását és az árvák neveltetésének lépéseit ismerhet­jük meg róluk. Az archeológiái múzeumban etruszk sírokat, kézművester­mékeket és egyéb emlékeket tekinthetnek meg a látogatók. Toszkánában különös jelen­tősége van az etruszk kultú­rának, hiszen az egész régió gazdag lelőhelyül szolgál e nép történetét kutatóknak. Ugyan nem a sienai a leggazdagabb gyűjtemény, de mindenképpen érdemes betérni ide is. Sienai Szent Katalin az 1300- as években élt és alkotott. Egy elszegényedett sienai nemesi család sarja. A valláshoz való különös mozgalma már gyer­mekkorában megmutatkozott, s 15 éves korától a domonkos rendhez csatlakozott. A rend tagjaként a gyógyítás, oktatás és imádkozás mellett jelentős politikai szerepet is vállalt. Egyes kortársai úgy véleked­Sokan zarándokolnak a dómhoz is tek, hogy szerepe lehetett a Szentszék Avignonból Rómába való visszaköltözésében is. A gyógyítás területén a legjelen­tősebb cselekedete a szülőváro­sában kitört pestisjárvány ide­jére datálható. Ekkor ugyanis több csodával határos gyógyu­lás is történt, melyeket mind az ő segítségének tulajdonítanak. Az ő oratóriumába is beléphe­tünk az Ospedale Santa Maria della Scala látogatása során. A fentieken kívül több fest­ményt, szobrot, domborművet, a Fonté Gaia eredeti részeit, és a restaurációja során használt gipszmintákat is ebben a mú­zeumkomplexumban őrzik. ■ Kelemen Zsófia

Next

/
Oldalképek
Tartalom