Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

14 UTAZAS 2012. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP Receptre is felírható a mofettakezelés augusztus 1-jétől a ma­gyar társadalombiztosítás is támogatja az úgynevezett motetta-, vagyis a szén-di- oxidos szárazfürdő-kezelést, mely Magyarország egyet­len gyógygázfürdőjében, Mátraderecskén érhető el- közölte a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője. A döntés nyomán a jövőben 85 százalékos társadalom- biztosítási támogatással vehető igénybe a mofettake­zelés, azaz „felírható recept­re”. A mellékhatások nélkül gyógyító gáz elsősorban a magas vérnyomással, illetve az érszűkületi problémák­kal küzdő betegeknek nyújt segítséget. Utasjogokról okostelefonon A REPÜLŐTEREKEN veszteglő vagy elveszett poggyászukra váró utasok - egy okostelefo­nos alkalmazásnak köszön­hetően - azonnal tájékozód­hatnak jogaikról. Az Európai Bizottság indította el azt a- légi és vasúti közlekedés­sel foglalkozó - programot, amely négy különböző mo­bilplatformon (Apple iPhone és iPad, Google Android, RÍM Blackberry és Micro­soft Windows Phone 7) is működik. Az alkalmazás 22 európai (és uniós) nyel­ven érhető el. Az új műszaki megoldással arról is tájékoz­tatást kaphatunk, kinél lehet panasszal élni ilyen ügyek­ben. Komolyabb szükség- helyzet esetén, mint amilyen például előfordult az izlandi vulkán kitörésekor 2010- ben, más utazási információ­kat és az Európai Bizottság­tól származó tanácsokat is elérhetünk telefonon. Gyorsan kaphatunk információt Madridban mindig kék az ég Spanyolország A királyi rendeletre megszületett fővárosban kellemes az élet A spanyol főváros sokáig nem szerepelt a magyar utazók érdeklődésének középpontjában. Mellőzése pedig érdemtelen, hiszen év­ezredes történelem, gazdag képzőművészeti örökség és meglepően kellemes, köny- nyen bejárható város fogad­ja az idegent. Piros Christa Az útikönyvek rendre azt hang­súlyozzák, hogy az ország mér­tani közepén fekvő főváros nem a történelem évszázadai során alakult ki, hanem királyi ren­deletre született. Ám ez nem egészen igaz: 1561-ben, amikor II. Fülöp Toledóból 71 km-rel keletebbre tetette át székhelyét, Madrid már 10 ezer lakosú, több mint ötszáz éves mezőváros J volt, melyet egy arab emír alapi- 1 tott. Igaz, a fényes Toledóhoz ké­pest még évszázadokkal később is parányi volt, nem számított „igazi” városnak. Erről neve is tanúskodik: még ma is villának (azaz nagy falunak), és nem du­dádnak (városnak) hívják. lelentősége azonban rohamo­san nőtt: miután királyi szék­hellyé vált, három évszázadon át akkora világbirodalom fő­városának mondhatta magát, „ahol soha nem ment le a Nap” (V. Károly, a német-római csá­szárrá koronázott spanyol ural­kodó jellemezte így a spanyol gyarmatbirodalmat). Ma „csupán” Spanyolország fővárosa, ám az egykori gyar­matokról igen sok dél-ameri­kai, sőt indián bevándorló is színesíti a madridi utcaképet. Lakosainak száma 3,5 millió. Elő- és bolygóvárosai nincse­nek, hiszen a fennsíkon sza­badon terjeszkedhet a város. Jellemzők a széles sugárutak, ám a belváros őrzi a középkori utcaszerkezetet: keskeny, em­berléptékű utcák, terek és há­zak teszik barátságossá Mad­rid központját. Angolos han­gulatú pubok, tipikus spanyol bodegák, borozgatni-csipegetni invitáló tapabárok, párizsi han­gulatú bisztrók csalogatják be­ütésre a ráérőket. A keskeny, hosszú, dombra futó utcák és kandeláberekkel szegélyezett lépcsősorok a francia fővárost A Plaza de Cibeles talán Madrid legszebb tere: gyönyörű szökőkútjai, szobrai és épületei a spanyol főváros szimbólumává tették juttatják eszünkbe. Igaz, a spa­nyolok ezt épp fordítva monda­nák: Párizsban járva Madrid­ban érzik magukat. A belváros központja a Puer- ta dél Sol, a Nap kapuja, mely elé még a tér szót sem teszik ki. Nevét onnan kapta, hogy a 13. században egy keletre néző ka­pu állt rajta, amelynek íve alatt a felkelő napot lehetett megpil­lantani. És ez akkoriban nagy szó volt, hiszen a kora közép­korban a szűk utcákból egyál­talán nem látszott az égitest. A furcsa, körcikk alakú térről ma 10 út indul a szélrózsa minden irányába. Ide fut be a legtöbb busz, itt keresztezi egymást három metróvonal, itt rakták le a 0-s kilométerkövet. A tér sohasem nyugszik: ez Madrid örökké nyüzsgő, lüktető szíve. Kóstolja meg a tapát! SPANYOL TALÁLMÁNY a tapabár, ahol a bor és a hozzá kínált bor­korcsolya, azaz tapa azonos fon­tosságú. A tapák között tortilla (burgonyás omlett), pizzaszelet, majonézes saláta, hideg sós tor- tácska, halfalatok szerepelnek. Áruk a mennyiséghez képest igen drága, akár 8 euró is lehet. érdemes a központtól távolabbi kisvendéglőket, a bodegákat fel­Egészen más hangulatot sugároz a csak nevében fő­tér, a Plaza Mayor. Építésekor, 1494-ben még a városkapun kívül helyezkedett el ez a ha­talmas, négyszögletes piactér. Jelentősége ötven évvel később nőtt meg, amikor kereskedel­mi központtá vált. Az árkádok alatt vándorkereskedők árul­ták a posztót, selymet és a fű­szereket, majd a hentesek és iparosok is itt nyitottak boltot. A tér mai, gyönyörű paloták­kal körülvett, teljesen zárt for­mája a 17. század elején ala­kult ki. A paloták legszebbike a freskókkal díszített Pékek háza, melyet a turisták több­sége mint városházát fényké­pezi le. Erkélyeiről egykoron a király és családja szemlélte az eseményeket. Itt tartották az keresni (a Puerta dél Sóitól nyu­gati irányba), ahol ízletes helyi fogásokat kaphatunk - eléggé drágán. A legolcsóbbak a kínai vendéglők, ahol 6,50 euróért a magyarországinál sokkal fino­mabb, négyfogásos menüt ad­nak. fontos: az ebédidő általában 1-től 5-ig tart, vacsorát 8 és 9 óra előtt sehol sem kapunk! eretnekégetéseket, a nyilvános kivégzéseket, a bikaviadalokat és a lovagi tornákat, a szentté avatásokat és a népünnepélye­ket. Ez volt az ország legna­gyobb színpada és nézőtere több tízezer nézővel. Ma békés és nyugodt a tér, csak szabad­téri koncertek alkalmával telik meg. A hűs, árkádok alatti apró boltok, de a több száz éves kis­kocsmák állandóan zsúfoltak. Madrid a széles sugárutak és a szökőkutak városa is. A nyá­ron nem ritka 40 fokos hőséget fasorok, parkok, és rengeteg kút próbálja enyhíteni. A spanyolok azonban igazából nem itt pihe­nik ki a fáradalmakat, hanem otthon hódolnak az egész medi­terrán térségben szokásos szi­esztának. Egytől 5-ig kihaltak az utcák, bezárnak az üzletek és piacok, becsukódnak a zsa- lugáterek. Az élet este 7 után kezdődik: ilyenkor elegánsan felöltözött idős hölgyek és urak kezdik meg egészségügyi sétá­jukat, a fiatalok a játékterme­ket, az üzletközpontokat szán­ják meg. Lassacskán megtelnek az éttermek, kávéházak tera­szai is, és ki sem ürülnek haj­nalig, hiszen a vacsoraidő csak tíz után kezdődik. És ugyan ki gondolna lefekvésre egy ilyen izgalmas, mindig másféle arcát mutató, lüktető nagyvárosban? Egynapos kirándulások Madridból TOLEDO • az egykori császári szék­helyre a mór, a keresztény és a zsidó kultúra is rá­nyomta bélyegét. Fél évszá­zadon át egy világbiroda­lomfővárosa volt, ma pe­dig emlékeiből él. • távolság: 71 km - a bu­szok óránként indulnak Madridból a Mendez Álva- ro állomásról. SEGOVIA • római kori vízvezeték, egy monumentális erődít­mény, az Alcazar, impo­záns székesegyház és számtalan templom: ez Se- govia. A város - csak úgy, mint Toledo - a világörök­ség része. • távolság: 87 km - a bu­szok a Paseo de la Florida állomásról indulnak. EL ESCORIAL • A félsziget egyik leghíre­sebb építményét II. Fülöp rendeletére emelték, aki ebben az erődítmény jelle­gű palotaegyüttesben la­kott élete végéig. • távolság: 50 km - a vona­tok az Atocha pályaudvar­ról indulnak. Vacsorázunk, borozunk, beszélgetünk tájak a tévében Hetente megismerkedhetünk Magyarország egy-egy borvidékével Mit utálunk legjobban a repülőút alatt? Borvacsora - tájak, ízek, törté­netek címmel egyre sikeresebb az ml - most már nem is any- nyira új - gasztronómiai mű­sora. Borászok, sztárséfek és ismert személyiségek részvé­telével könnyed vacsora kereté­ben mutatják be Magyarország 22 borvidékének jellegzetes bo­rait, gasztronómiai kultúráját. A decemberig hetente je­lentkező műsort Nagy Sándor vezeti, alkalmanként három vendéget invitálva vacsorával és borozással egybekötött ba­ráti beszélgetésre. Az ételeket az adott műsor témájául vá­lasztott borrégióból származó termékekből készíti el Laczi Tamás és Kovács Gergő séf, a hozzájuk illő borokat pedig a területet képviselő egy-egy is­mert borász választja. A Mát­rai borvidékről például Lu- dányi József, a Balaton-felvi- dékről Istvándy Tamás, Pan­nonhalmáról pedig Babarczi Zsuzsanna lesz a műsor ven­dége. A borszakértőkön és -ter­melőkön kívül két, a főzéshez is értő ismert személyiséget is meghívnak, akik személyes élményeikkel, a gasztronómi­ához, az adott borrégióhoz fű­ződő történeteikkel színesítik a vacsorát. A műsor minden adása az ép­pen termő magyar élelmisze- J rek - zöldségek és gyümölcsök 1 - köré szerveződik. ■ A magyar borvidékek kapnak hírverést a tévés műsorokkal a nyaralás sokszor kellemet­len meglepetéseket is tartogat. Az utazás maga az egyik legké­nyesebb pont: zaj, részeg vagy horkoló útitársak, sivalkodó kisgyerekek ellehetetleníthetik a pihenést. Az európai légi utasok hatvan szá­zaléka utálja, ha a szomszédos ütésen ülő nekiáll hossza­san nyújtózkodni - állítja a Lastminute.com ku­tatása. A kutatást idén tavasz- szal végezték 6193 különféle nemzetiségű utas bevonásával. Közel ugyanennyien viselik ne­hezen a gyerekzsivajt a repülés alatt, 53 százalékuk pedig a ré­szeg vagy csak kapatos utasok­tól akad ki. 38 százalékuk val­lotta be, hogy idegesíti, amikor mások hangosan beszélnek, 29 százalékukat a nagyon han­gos zene bőszíti fel, és ugyan­ennyi embert bosszant, amikor valaki hangosan eszik. A kibírhatatlan utasok listáján a horkolók a he­tedikek. A meg­kérdezettek egynegyede nem bírja elviselni, amikor útitár­sai megtapsolják a landolást. 18 százalékuk nem kedveli a szószátyár utasokat, de csu­pán 8 százalékuk nem kedveli a flörtölőket. ■ ■ Kibírhatatlan a szomszéd hosszas nyújtózkodása. I l 1 HÍRSÁV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom