Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-25 / 199. szám

14 SAJTÓ ES TANULÁS 2012. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT Mindent a lábnak! sokan azt mondják, az ápoltsághoz hozzátartozik a szép, tiszta, rendezett köröm kézen és lábon. Nyáron lábaink és körmeink is ki vannak téve a kíváncsi szemeknek. Elkerül­hetjük a rosszmájú tekinteteket, ha hetente egyszer időt szente­lünk lábainkra: vízben áztatjuk félórán át (tehetünk bele fürdő­sót is), majd szárazra töröljük. A sarkunkról és a talpunkról el­távolítjuk a bőrkeményedéseket. A körömágyunkat megszaba­dítjuk az elhalt bőrdaraboktól. Körmeink alól kikaparjuk a piszkot, formára reszeljük, sar­kait kivágjuk. Lepolírozzuk a felületét és lefújjuk a port róla. Ha lakkozunk, alapozó lakkot is használjunk. Azért hasznos, mert a körömlakk így nem szí­nezi el körmeinket. Kifestjük két réteggel, és fixáljuk szárító lakkal. A körömágyat speciális olajjal kenjük be. Lefekvés előtt krémezzük be talpunkat, csök­kentve a bőrkeményedés kiala­kulását. ■ Hunyadkürti Lilka Igazi rajongó a lírai találkozón költészet Tisztelegteg egymás alkotómunkája előtt a kortárs költők a műsorban Kényeztesd a lábadat is! Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! „Olvass a napilappal és ismerd meg a körülötted élő világot!” program keretén belül jelenik meg az oldal, melyet a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete támogat Egyik barátom mutatta meg az eseményt nekem, a vers­rajongónak. Azonnal utána­olvastam, és örömmel nyug­táztam: én is mehetek. Pordány-Horváth Petra Toldi-Munkácsy gimnázium A Fővárosi Művelődési Köz­pontban rendezték. Mikor le­szálltam a villamosról, egy szocreál stílusú, lebontásra váró épület állt előttem. Gon­doltam, az előtte kiplakátolt terv jól néz ki, a cél nemes, hát bemegyek. Bent nagy meglepe­tésemre nagyon sok ember volt már, főleg idősebbek. Az udvar­nak titulált betonos dohányzó- Helyen fiatalok fociztak. Meg­örültem, hiszen addig erősen alulmúltam az átlagéletkort. Megismerkedtem velük, mint kiderült, ők voltak a Kávé Szü­net együttes, akik később zse­niális produkciót mutattak be több ízben. Az udvaron ácso- rogva hallottam a megfelelő leírást az épületre és a hangu­latra: „Mintha egy általános iskolai versmondóversenyen lennék!” Eljött a kezdés ideje, ezt egy kedves férfihang is a tudtunkra adta stílusos kezdés­sel József Atillát idézve, misze­rint: „Kedves vendégeink, tisz­ta szívvel köszöntjük önöket...!” Bent már alig volt hely, így én is a „fellépő” cédulával ellátott székre ültem, remélve, hogy egy hírességet sem szorítottam ki, hiszen utólag még udvariasan pótszékeknek nevezett sámlikat is hoztak. Az első fellépő Hajdú Steve volt, aki itt sem hazudtolta meg magát, hiszen egy humoros verssel állt elő. Őt követve jöttek a műsorvezetők, akik kicsit meg­tréfálták a nézőket. Kiss János, a Magyar Versmondók Körének alapító elnöke tartott egy rövid­ke beszédet arról, milyen is volt ez a 20 év. A Kávé Szünet volt az összekötő zenekar, és a műsor ál­taluk több részre tagolódott. Szá­momra a fellépők közül Geren­dás Péter volt a legzseniálisabb, aki egy csodás gitárprodukció­val kísérte a versét. Számos fel­lépő volt még, mindenképp meg kell jegyezzem Rékai Nándort, Huzella Pétert, Tenczler Tímeát és Pregitzer Fruzsinát. Voltak velünk írók is, köztük hazánk egyik leghíresebb kortárs költő­varró Dániellel készíthetett interjút a fonyódi diák. A fiatal költő őszintén elárulta, volt idő, amikor a hírnevet hajkurászta...- mit jelent Neked a költé­szet?- személy szerint azt szere­tem a költészetben, hogy na­gyon sokszínű, hogy nincse­nek követendő szabályok benne, hogy nem így vagy úgy kell verset írni, hanem sokféle lehetőség van, hang és stílus szerint, hogy nem jobb az egyik a másiknál. Persze kritikusok szokták ír­ni, hogy ez ilyen vagy olyan, én olyankor kicsit megharag­szom, hiszen állítják, hogy a jó versben van rejtély, meg benne van a kulcs is, de sze­je, Varró Dániel. Vele készítettem egy rövid interjút a szünetben, miután szó szerint letámadtam pár kérdés erejéig, hiszen rajon­gok érte, és ráadásul érettségi tételem is. Dani nagyon rendes volt és közvetlen, azonnal a ren­delkezésemre állt. A második felvonásban a köl­rintem egyáltalán nem erről szól a vers, és nem feltétle­nül vannak ezek meg benne. Ezt a szabadságot meg sok­féleséget kedvelem. Azt hi­szem, ezért is van, hogy ne­kem saját hangom nincs is, hanem szeretek lubickolni a stílusok között.- mi ösztönzött az írásra? Sa­ját magad szórakoztatása vagy más?- igazából három dolog volt, az egyik az volt, hogy 12 éve­sen kezdtem el verseket írni, hiszen a nővérem is írt, és gondoltam, ha neki megy, /te­tőké volt a főszerep. A műsor hosszú volt, a végére a néhány száz főből el is mentek jócskán. Hallottam véleményeket, misze­rint unalmas volt a vége, vagy éppen csodálatos. Megkérdez­tem Popovics Györgyöt is, a Kávé Szünet frontemberét, ő mit gon­dol erről. Azt mondta: „Örülünk, kém mért ne menne?! A má­sodik indok az volt, hogy volt egy balesetem, amikor agyráz­kódással a kórházban feküd­tem, és hát a tv-t már untam, és elkezdtem írogatni. A har­madik indok az volt, hogy az iskolában pont akkor tanul­tuk Arany Jánost, Petőfi Sán­dort, és ugye azt tanultuk, hogy mindegyik fiatalon, egy-egy költeménnyel került be a köztudatba, így én is megírtam első eposzom, a Nyuszikát, majd a Nyuszika szerelmét és a Nyuszika esté­jét, tehát egy ilyen eposztriló­hogy ismét meghívást kaptunk a versfesztiválra. Élő legendákkal léphettünk színpadra. Jó volt lát­ni és hallani, hogy kortárs költő­ink egymás verseit olvassák fel, ezzel tisztelegnek a másik mun­kássága előtt. Fontos, hogy verse­ket olvassunk és ezzel is ápoljuk a nyelvünket. Mi is próbáljuk giával kezdődött, és akkor még abszolút a hírnevet hajku- rásztam.- kiknek szánod a verseidet?- általában ha verset írok, a saját magam szórakoztatására írom, és ezért is nehéz belegon­dolni, kinek is szól. Például az első könyvem egy komoly ver­seskötet felnőtteknek, mégis mindenki rámondta, hogy gye­rekkönyv, és posztinfantilisnek tituláltak érte. Aztán írtam egy gyerekkötetet, amit meg felnőt­tesnek tituláltak vagy legfeljebb a sznob óvodások lehet a cél­csoport... Bonyolult. eljuttatni az igét a fiataloknak a Trendhagyó Irodalomóránk­kal, hogy ne csak kötelező jel­leggel olvassanak és tanulja­nak verseket. Szerintem is szuper volt, de ehhez elengedhetetlen az, hogy tudjuk értékelni a verseket, ahogy kell, és ott, ahol kell. Több fonyódi diák is kutathatott már az akadémiai központban tudás Vegyészek és vegyészmérnökök segítették a fiatalok munkáját a kémiai kutatóintézetben szervezett táborban Az iskolaújság szerkesztőségé­nek képviseletében Dallos Kata és Schranc Álmos meglátogatta a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontját. A köz­pont minden évben helyet ad az akadémia által finanszírozott ké­miatábornak, melyben a diákok egy-egy kutatómunkába kap­csolódhatnak, vagy új kutatást kezdhetnek az intézet vegyészei, vegyészmérnökei segítségével. Öt napot kutathatnak, naponta csaknem nyolc órát. A végén egy kis összefoglalóban bemutatják a kutatás eredményeit 10-15 per­ces előadásban a központ vezető­ségének és kutatóinak. A táborban iskolánk két di­ákja is járt már. Horváth Enikő két egymást követő évben is és Schranc Álmos. Álmos így nyi­latkozott a táborról: „Fantasz­tikus! Óriási lehetőséget nyújt azoknak, akik szeretik a kémiát és a biológiát. Pályázattal lehet bekerülni, és az általunk válasz­tott három téma közül kapjuk az egyiket. A témák egy része inkább csak kémiai vagy bioké­miai, laboratóriumi kutatómun­ka: általában szintézisek és kész anyagok vizsgálata folyik, míg vannak kicsit „fizikusabb” be­állítottságú témák, melyeknél az energia-előállítás folyamataiban fellépő problémák megoldásait kutathatják a diákok. Vannak a biológiához közelebb álló témák is, melyben állatok és növények Az MTA kémiai kutatóintézetének egyik laboratóriuma és a munkatársai vegyszerekre, gyógyszerekre történő reagálását vizsgálják. Én a biomolekuláris intézetben kutathattam egy szerveslabor­ban: porfirinvázat állítottunk elő, és növényvédő szerek hatá­sait vizsgáltuk haszon- és gyom­növényeken. A tábor vezetője, Lendvayné Győrik Gabi néni, a központ egyik kutatója minden délutánra szervezett érdekes, de fárasztó programot, így éjjelente nem nagyon foglalkoztunk az­zal, hogy miként szökjünk át a szomszéd szobába beszélgetni. A tábor alatt számos érdekessé­get láttunk, egy kicsit kutatónak, szakmabélinek érezhettük ma­gunkat. Nagyon jó volt a csapat, könnyen összeszokott a társaság, bár az ország különböző pont­jaiból jöttünk, mégis valami úgy kötött össze minket, mintha min­dig is ismertük volna egymást.” A táborba bejutni nem köny- nyű, mivel az egész országból 25 diák lehet olyan szeren­csés, hogy eltölt egy hetet az akadémia kutatóközpontjá­ban. Büszkék lehetünk a részt vevő két diákra és felkészítő tanárukra, Feketéné Győré Szilvia tanárnőre. Reméljük, az elkövetkező években is megrendezik a tábort, és si­kerül több diáktársunknak is bejutnia. Fonyódi Mátyás Király Gimnázium iskolaújságának szerkesztői 1 hHSEBHÖQ Varró Dániel: szeretek lubickolni a stílusok között, szeretem, hogy nincsenek kötelező szabályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom