Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-03 / 181. szám

4 2012. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK Egyszer leszidta az égető kölyköket negyvenhárom év Következetesség és példamutatás: ne jöjjön a pályára, aki nem szereti a gyerekeket Negyvenhárom év a katedrán. Igali Gyuláné pedagógus első iskolájának a falujába pertróleumlámpá /al érkezett, s a fény mindvégig elkísérte a pályán Vasdiplomáját vette át a hé­ten Igali Gyuláné pedagógus Taszáron. Panni néni emlék­szik, negyvenhárom év alatt egyszer szidott le nagyon diákot. Szerinte nincs rossz gyerek, csak túl eleven. De ma nem kezdené újra. Balassa T. Hatvanöt éve diplomázott, s ne­hezen szakított az iskolával. Amikor nyugdíjasként hívták, mert egy napközis csoportnak nem volt nevelője, mégis ké­rette magát. Úgy érzi, gyerek­kel csak addig szabad foglal­kozni, amíg ez nem válik ne­hezére a pedagógusnak. Ami­kor harmadszor beszéltek a szí­vére, „hogy nézheted el, hogy árván van egy csoport”, kötél­nek állt. De ma nem kezdené újra, annak ellenére sem, hogy a kisiskolánál nem is olyan ré­gen megkönnyezte, amikor ki­csiket látott. Meséli, néhány éve Kaposhomokon egykori ta­nítványok jöttek össze, s szé- gyellte, hogy nem ismerte meg a „nebulókat”, akik persze kis­sé megőszültek és megember- esedtek, kigömbölyödtek. Ta­nítványai között van olyan pe­dagógus, aki tanította már két unokája közül a nagyobbikat. Régen kezdődött. 1947-ben végzett, és 1948. március 2-án került állásba Horvátkúton. Na­gyon örült, hogy egyátlalán si­került állást kapnia a megyei tanács oktatási osztályától. Édesapjával utazott. Marcali­ból lovaskocsival, aminek örült, mert a lovakat imádja, a ló azóta is nagy mániája. Édesapja meg­kérdezte, vegyen-e neki petró­leumlámpát.- Vett, és mint kiderült, ezt nagyon jól tette, mert nem volt villany a faluban, de víz is csak a kútból - meséli Igali Gyulá­né. - Furcsa volt az első nap. Amikor a gyerekek fél kettő­kor már nagyon fészkelődtek, és megkérdeztem, mi zavarja őket, elmondták, ilyenkor már régen ebédelni szoktak otthon. Megpróbálta megvalósítani a főiskolán tanultakat, de ki­derült, ez nem fog menni. Kü­lönösen nem az 1-8. összevont osztályban, ahová hetvennyolc gyerek járt.- Fejest ugrattak velem a mélyvízbe, és én majd beleful­ladtam - mosolyog a tanárnő. Sokat, sokaknak tanított, de ő is tanult a 43 évből. A történe­lemoktatást a kommunista, rá- kosista-kádárista elvárásokhoz képest kiszélesítette, szeren­csére, történelem-szakfelügye- letet sosem kapott. Neveléstudományból is bevé­sett az élet számára fontos mon­datokat.- Ha az ember a gyereke­ket nem szereti, sose jöjjön a pedagóguspályára tanácsol­ja, mert szerinte rossz gyerek nincs, csak túl eleven. Egyszer azért alaposan összeszidott két kópét. Ez már Kap rshomokon történt.- lőtt a Cserepes néni, ak­kor a takarító volt, hogy ég a téesz szalmakazla: hát ezek a kölykök ott dohányé ztak, és fel­gyújtották. Leszidtc m őket, hi­szen akár a fél falu leéghetett volna! És hát apjuk-; ínyjuk igen fáradtságos munkáját tették tönkre... 1950-ben kérte magát Kapos­vár közelébe édesan yja beteges­kedése miatt. A kaposvári Pető­fiben üresedés volt. A tanévnyi­tón mégis változás történt: a ta­nácshoz került előadónak, s a „világon a legrondább dolgot”, a szakfelügyeletet kellett volna csinálnia, ami nagyon nem volt ínyére való. Három ember száz iskolára. Később kiderült, a já­rási tanács oktatási osztályve­zetője cselezte ki: a leendő férje. Sokáig vacillált, s miután egya­zon osztályon nem dolgozhatott házaspár, ismét iskolába került, Kaposhomokra. 1964-ben Ta­száron, ide került a homoki fel­ső tagozat, építkeztek, hogy ne legyenek a szolgálati lakás bi­zonytalanságának kitéve. Nap­közis vezető és gazdasági veze­tő lett egyben; a férje „utasítá­sára”, aki követte a korábbi pél­dát, és taszári igazgatóként a fe­lesége főnöke lett. Igali Tamás, Panni néni egyik gyermeke máig emlék­szik szülei taszári beszélgetése­ire. Sokat szakmáztak otthon.- Sosem lehetett rosszkor za­varni őket - meséli Igali Tamás -, nem emlékszem, hogy olyan későn tudtak volna a szülők be­kopogtatni hozzájuk, hogy ne hívták volna be őket, és ne be­szélgettek volna velük a gye­rekekről. És még egy dologról soha nem volt szó: arról, hogy ilyen kevés pénzért nem érde­mes pedagógusnak lenni. Ilyet sose hallottam tőlük, hivatás­ként élték meg a pályát. Ami­ben a következetesség és a pél­damutatás volt a két rendíthe­tetlen sarokpontjuk... Tamás ezzel együtt megszen­vedte az első két osztályt, ami­kor Panni néni tanította. A ki­vételezés árnyéka sem vetül­hetett rájuk, az édesanya olyan fegyelmet követelt a fiától. Aki fellélegzett a harmadikban... Panni néni el sem képzel­heti, mihez kezdett volna egy­kor az iskolai erőszak fogalmá­val. Nem érti. De azt gondolja, hogy a szülők leterheltsége mi­att rendkívül kevés idejük van a gyerekekre, akik odafigyelés nélkül merülnek el a számító­gépek különös világában. Igali Gyuláné díszes Vasdip­lomáját az önkormányzat, s Utasi Tamás képviselő közre­működésével adták át a minap. Dübörgő vattacukrok a ladi falunap színpadán Léleképítés Babócsán, Krisztus szellemében Koós János és miskolciak vendégeskedtek Kötcsén koncert Dübörögtek a vatta­cukrok Ladon, ahol az időjárás % is kedvezett a falunapi közös­ségnek. De nem egy édesszá- júaknak való, különleges cuk­rászprodukcióról van szó, ha­nem egy zenei formációról. A Dübörgő vattacukrokat a szi­getvári zeneiskola diákjai alapí­tották és az 1950-es, 60-as évek zenéjét játsszák. Pirosné Tamás Krisztina pol­gármester elmondta: kezdés­nek foci utcabajnokságot ren­deztek, majd kulturális prog­ramok sokasága várta a láto­gatókat. Mazsorettek, fúvósok, gyermekműsorok, Forgách Gá­bor humorista, Szekeres Adri­enn és utcabál volt az idei reper­toár kínálata. Nem csoda, hogy telt ház volt. ■ ]. G. tanítás Krisztus tanításáról, il­letve gyógyításáról szóló evan­géliummal megszólítani a fia­talokat a hit évében - ezen volt a hangsúly a babócsai minist- ráns-hittanos táborban, mond­ta Roca Dániel Celestin plébá­nos. A gyerekek Háromfán, He- resznyén és Csokonyavisontán vízközeiben igyekeztek feltöl­tődni. A nagyok kerékpárral tették meg az utat, míg a kicsi­ket a Drávához lovaskocsi vitte le. Egyik este babc csai család­nál jöttek össze szalonnasütés­re. A mindennapi szentségimá- dás, szentmise, zso ozsma és az egyszer tartott keiesztúti ájta- tosság szolgálta a elki tölteke- zést. Ráadásul megnézték a „A végtelen hit” és a „Bátorság em­berei” című filmek ít. ■ G. A. falunap Koós lános volt a sztár­vendége a jó hangulatú kötcsei falunapnak, melyen Ördöngős Jankóval a gyerekeket szóra­koztatták. A tavasztól őszig kötcsei Gyurcsány Ferenc pedig mesz- sziről érkezett vendégeit vitte a rendezvényre. A Demokrati­kus Koalíció vezetője ugyan­is vendégül látta kötcsei nya­ralójában azt a miskolci csalá­dot, akiknél három napot töltött még az év elején, hogy megis­merje, hogy miként élnek az Avason az „egyszerű emberek”. A miskolci Marincsák család is megnézte a kötcsei komolyze­nei és operettkoncertet, s ter­mészetesen megkóstolta a bor­házban a Búzás pince legkivá­lóbb nedűit. ■ F. I. Csikysek nélkül, de egykori kaposváriakkal a jelöltek között színikritikusok díja Mohácsi János két darabbal is érdekelt a szeptemberi díjkiosztón, tanítványa a tehetségek között A idén 32. alkalommal adja át az előző színházi évad legkiemel­kedőbb teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját a Színházi Kritikusok Céhe. A tizenöt kate­gória mindegyikében három-há­rom jelölt verseng, a győztesek kilétére a szeptemberi, Nemzeti Színházban rendezett díjátadón derül fény. A gálaműsor főszerep­lői egykori kaposváriak: rende­zője a korábbi csikys színész és igazgató, Znamenák István, mű­sorvezetői pedig a tavaly Kapos­váron a Nagymama szerepében maradandót alkotó közönség­kedvenc Nemzet Színésze, Mol­nár Piroska, illetve a Jászai-dí- jas Kocsis Pál, aki még az elmúlt évadban is a Csiky Gergely Szín­házban játszott, ám jövőre már Miskolcon láthatja a nagyérde­mű, miután Rátóti Zoltán direk­tor nem hosszabbította meg szer­ződését. Kocsis Pál amúgy tavaly is részt vehetett a gálán: a leg­jobb férfi mellékszereplő kategó­riában kapott jelölést. Az elmúlt évad produkciói alapján a Csiky Gergely Színház nem képviseltetheti magát - a kritikusok kilencven előadásra, száztizenhárom színészre, har­minchat díszlet- vagy jelmezter­vezőre, huszonhét zeneszerzőre, valamint harminckét pályakez­dőre adták le voksaikat -, ám a jelöltek között így is találni Ka­posvárhoz erősen köthető-kötő- dő művészeket. Lábodi Ádám a Cseh Tamás-esten is bizonyította tehetségét A legjobb zenés vagy szóra­koztató előadás kát 3gória darab­jelöltjei közül kettő a korábbi ka­posvári rendező Mohácsi János nevéhez fűződik: székesfehér­vári A csárdáskirálynő avagy 1916, illetve a Radnóti Színház­ban színpadra viti Bolha a fül­be rendezése is a egjobbak kö­zé került. Molnár Piroska nem­csak műsorvezetőként lesz ér­dekelt a gálán, his ;en a Nemze­tiben bemutatott A tanítónő cí­mű produkcióban nyújtott ala­kításáért jelölést kapott a leg­jobb női mellékszereplő kategó­riában - ugyanitt < rdekelt az Ör­kény Színházban játszott Peer Gynttel Kerekes í va is, akit az ősszel A régi nyál bán láthattak a kaposvári nézők; s a kapos­vári születésű művész egy má­sik örkényes darabban, a Mi tör­tént, miután Nóra elhagyta a fér­jét, avagy a társaságok támasza­ival a legjobb női főszereplők kö­zött is jelölést kapott. Vidovszky György az elmúlt évadban A Pál utcai fiúkat vitte színre a Csikyben, ám a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások kö­zé a Bárkában rendezett East Balkánnal került. Kovács Már­ton Mohácsi János állandó zene­szerzőiéként megannyi kiváló muzsikával örvendeztette meg régebben a kaposvári publiku­mot, ezúttal a rendező Szombat­helyen bemutatott Szentivánéji álomjához írt zenéje került a ka­tegória legjobbjai közé. A legígé­retesebb pályakezdők között is találunk a somogyi megyeszék­helyhez kötődőt: Lábodi Ádám az idén diplomázott a Kapos­vári Egyetem színművész sza­kán Mohácsi János osztályában - többek között részese lehetett az osztály Egyesült Államokban is sikert arató Cseh Tamás-est­jének, illetve a tavaly a 2011 öt­ven legjobb hazai előadása közé került, az osztályfőnök által ren­dezett Vízkereszt, avagy elmen­tek ti a jó... című produkciónak -, utolsó egyetemi évét a szé­kesfehérvári színházban töltöt­te, s az ítészeket meg is győzte A csárdáskirálynő avagy 1916- ban mutatottakkal. ■ Vas A. 4 i 1 k MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom