Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-16 / 192. szám
2012. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK 15 OLVASÓINK ÍRJÁK- - V í « •*' -SS í. * * ?t . ' ‘ - v „>» ' < v: .Naajirg, ■ ■ . ■ ^ ' v >> •. v; ú,.*-■ / -V-: Hová tűnt az igény az esküvőre? párkapcsolat Sajnos nem tanítják az iskolában a matematika mellett az életre nevelést Sokan önhibájukon kívül nem látják meg a mélyebb összefüggéseket, ezért sem sikerül tartóssá tenni párkapcsolatukat, boldogságuké t Olvasom a Somogy Hírlapban megjelent „Rengeteg a szerelemgyerek” című cikket és vegyes érzésekkel konstatálom az abban feltüntetett statisztikákat. Reklámnak is vehetném a házasságot ellenzők szemszögéből. Elszomorítónak tartom a tendenciát. Hová tűnt a vágy a stabil, Isten és emberek előtt bátran megvallott szövetség megkötésének igényére? Nem a nagy felhajtással megrendezett költséges esküvők jelentik az igazi boldogság ígéretét! Azok az „igen”-ek a külsőségeknél sokkal mélyebb értékek pecsétjei. Megalázó és fájó, hogy a házasságot sokan a „papírforma” szintjére süllyesztik. Lehet egy esküvőt szerényen, visszafogott eleganciával is megünnepelni, az őszinte szívek örömével, az érintett családok megismerésének, az összefogás erősítésének jeleként is. Hová lettek az egymásért vállalt tartós felelősség kritériumai? A házasság persze nehézségeket is hoz magával, megpróbáltatásokat, olykor kudarcokat. Az összecsi- szolódás nem könnyű feladat, de mint minden emberi közösségben, itt is tudni kell egymást tiszteletben tartva, a szabad akarattal rendelkező egyéniséget soha el nem nyomva, hanem kölcsönösen önként vállalt lemondással is a kiteljesedés felé vezetni. Nézzük a sportolókat éppen a londoni olimpián, micsoda akaraterővel, kitartással lemondással, hűséggel érik el kitűzött céljaikat. Miért gondolnánk, hogy a házasságban - egy férfi és egy nőa minap a piacról kilépve a húzós bevásárlókocsival megálltam pár percre, hogy kicsit kiszusszanjam magam. Alig álltam meg, amikor a szembeni parkoló sávban álló egyik autóból kiszállt egy fiatalember, és átjött hozzám kedvesen érdeklődve: Rosszul tetszik lenni? Jöjjön, hazaviszem. Bevallom, szövetségében - csak addig érdemes együtt maradni, amíg az „mézes”, amíg az a torzított önzésünket kielégíti? Miért nem tanítják az életre nevelés szempontjait olyan szinten, hogy azt a fiatal hasznosíthassa a magánéletében és a társas kapcsolataiban? A számolás, írás-olvasás stb. ismereteket kötelező elsajátítani a gyerekeknek, de a legfontosabb egész életére kiható életvezetést kitől, hogyan nem éreztem valami fényesen magam, ez a rendkívül változékony időjárás, ez a fojtogató hőség engem is kikészített.A fiatalembernek fogalma sem lehetett arról, hogy hol lakom. Előfordulhatott volna, hogy a város túlsó végén. Ő segíteni akart. Nem azt mondta, hogy ha a közelben lakom, hazavisz. Ez még tudják meg? Az nem tanítható? Majd magától rájön? Kudarcok árán? Igen? Nem véletlenül van oly sok csellengő, az élete értelmét nem ismerő, de nem is kereső közömbös, megbicsaklott úton járó szánalmas fiatal. Aki nem tudja, de nem is érdekli az, hogy pl. ne tegyen olyat mással, amit magának sem kívánna, hogy tegyenek vele. Minimum lenne ezt betartani! szebbé tette a szándékát. Örömmel elfogadtam a segítségét, jól is esett, de ennél sokszorosan többnek tartom magát a gesztust. Útközben telefonon visz- szaszólt a piacon vásárló édesanyjának, hogy rövidesen visz- szaér. Ekkor már tudta, hogy a közelben lakom, nem megyünk messzire, gabi néni, Kaposvár Messzire nyúló témába fogtam, elnézést, hogy tollat ragadtam s ha naivnak, megmo- solyogtatónak címkézne bárki, csak annyit árulok el magamról, hogy mögöttem már 52 éves boldog házasság kiérlelt tapasztala áll. Feltételezem, hogy sokan önhibájukon kívül nem látják meg a mélyebb összefüggéseket. Távol áll tőlem az ítélkezés, csupán az aggódás, a jövő iránti féltő tisztelet áll. nagyon köszönöm, hogy Mária emléke felbukkant! Istenem, mennyire becsültük Őt! Mekkora kincse e hazának a sok „értékember”, muzeológusok, fafaragók, erdészek, halőrök között. Sajnos az új „másfél millió lépésben” nincs ember! Köszönöm a szerkesztőségnek, hogy Csepinszky Máriára Egyébként aki c fogékonyak a házasság értéke nek megismerésére, jó szívvel. íjánlom a Szent Imre-templomba 1 augusztus 16-18. között Ví rga Laci atya, városunk által is kitüntetett plébánosának előad ísait. Ő szokásához híven éven ce más-más aktuális témában s: ületésnapja alkalmából megajándékozza híveit, az érdeklődőlet közérdeklődésre érdemes go ndolataival. HODICS KÁROUNÉ, KAPOSVÁR emlékeztetik az olvasókat! Köszönöm, hogy az igazi emberek példabesorolást 1 apnak és nem csak futtában, k ipkodva emlegetik őket! Mári a a sok-sok évvel ezelőtti orszí gjárásunk során olyan értéke > gondolatokat adott, amelyek n anapság is érvényesek. Ne feledjük sem őt, sem ezeket! sz vbadqs tamás Juhtúrós grillcsirke HOZZÁVALÓK: 10 dkgjuhtúró, 80 dkg-os grillcsirke, 10 dkg füstölt szalonna, 15 dkg vöröshagyma, 1 dl tejföl, 1 dl száraz fehérbor, 3 szem egész bors, 3 szerecsendió- virág, 5 dkg zsemlemorzsa, só, 3 dkg vaj. a megmosott csirkét kettévágjuk, és megtűzdeljük vékony csíkokra vágott füstölt szalonnával. Egy lábast kibélelünk vékony szalonnaszeletekkel, megrakjuk a felkarikázott vöröshagymával, majd beletesszük a csirkét, tűzdelt oldalával felfelé. A tejfölt és a túrót meglocsoljuk a borral, szerecsendió-virággal, borssal és szükség esetén sózzuk, majd jól összedolgozzuk. A masszát a csirkére kenjük, majd megszórjuk zsemlemorzsával és vajdarabkákkal. Közepesen forró sütőben aranysárgára sütjük. Burgonyapürével tálaljuk. Jó étvágyat hozzá! HALMOS TIBORNÉ, GAMÁS Túrós mazsolás 30 dkg lisztet 1 csomag sütőporral elkeverünk, azután összegyúrjuk 15 dkg zsírral, 2 egész tojással, 5 dkg cukorral és annyi tejföllel, hogy jól kidolgozható legyen. Az erősen kidolgozott tésztát kisujjnyi vastagra nyújtjuk és vajazott tepsibe téve egyenletesen elnyomkodjuk. Rákenjük a következő édes túrós tölteléket fél kg túrót 8 dkg vajjal, 1 csomag vaníliáscukorral, 2 tojás sárgájával, 20 dkg cukorral, 10 dkg mazsolával és a 2 tojás kemény habjával keverünk. Kristálycukorral szórjuk be ,és forró sütőben sütjük. KOVÁCS GÉZÁNÉ, KAPOSVÁR Rakott kifli hozzávalók: 5 db kifli vagy házi fonott kalács, föl liter v. 6 dl forralt tej, ízlés szerint kevés cukor, 1 van. cukor, 25 dkg túró, 1 cs. mazsola v. meggybefőtt, 1,5 v. 2 doboz tejföl, olaj rétegenként 2 ek A kiflit a tejjel leforrázzuk (a tészta fölszívja), egy lábast v. tepsit 1-2 ek. olajjal megkenünk, egyharmad kiflit elosztunk, mindenhova jusson, a kiflikre kerül a túró, mazsola, tejföl egyharmada, 2 ek. olaj. A 2. sor ismét kifli elosztva, a tetejére a túró, mazsola, tejföl, olaj (ez a hintelék másik fele!) A 3. sor kifli, túró, olaj. Az előmelegített sütőbe tesszük az anyagot, amíg a tetején a tejföl nagyon kicsit színesedni kezd (fölmelegítjük). Azonnal fogyasztható. CSOBOD ANNA, BUZSÁK Hazavitt az autójával a piacról jótett Ismeretlenül is segített rajtam a fiatalember Köszönet, mert nem felejtik el Csepinszky Máriát! Bocsánatot kell kérnie a cigányságnak a magyar néptől romasors Nem az a hibás, aki fölveszi, hanem aki adja a segélyt. Adnának inkább munkát és könyveket! Míg élek szeretnék alkotni és dicsőséget hozni hazámra, Magyarországra! Szeretném, hogy himnuszunkat a világban mindenhol ismerjék, és tudják, hogy hol élünk. Senkit ne szégyelljek, ha himnuszunk hallgatása közben könnyek jönnek a szemébe! Addig is bocsánatot kell kérni a magyar néptől. Mert szégyenbe hoztuk Magyarországot. Én műbútorasztalos vagyok, olyan ember, aki szereti a munkáját. Többféle rangos kitüntetésben részesültem, s szeretnék nyugodtan, békességben élni és dolgozni. Ennek azonban ma Magyarországon nagyon sok akadálya van számomra is, mint ahogy a nagyon sok más becsületes, szorgalmas, az életéért és a hazáért felelősséget érző magyar ember számára. Ami most történik, az szégyen, mert az emberek nagy része szegénységben, létbizonytalanságban él. Sokan érzik úgy, hogy már nem urai a saját életüknek, hogy már nem tudják jó irányba terelni azt. Roma vagyok. A származásomat nem tagadom meg, de azt akarom, hogy az emberi magatartásom és a munkáim után ítéljenek meg! Szeretnék a tisztességes cigány emberek nevében mindenkitől elnézést kérni- ,azért, amit a többiek csinálnak, vagy éppen nem csinálnak. Röstellem magamat, szégyent hoztak ránk. De nem ilyen a cigányság egésze! Sok tisztességes van köztünk, emberek, akik nem tehetnek arról, hogy a jellemtelen kisebbség megaláztatást hoz a többségre. Ma életmentő lenne az emberek összefogása, egymás segítése. Ehelyett mindenünnen a buj- togatás hangjai hallatszanak. Cigány származásom miatt jól ismerem a faji előítéletet - sajnos mondtak már vissza megrendelést a származásom miatt. A lecsúszott cigányok helyzetének további romlása a bűnözés még nagyobb terjedését hozhatja maga után. Ördögi kör ez, s ha nem nyúlnak bele segítő szándékkal, akár végzetes lehet. De valódi problémamegoldásnak nyomát se látom. Mint minden népcsoportban, így a cigányok között is sok becsületes, dolgozni akaró ember van. Ők a gyerekeiket is ennek a szellemében nevelnék, és így is teszik, amennyire a lehetőségeik engedik. Őket segíteni kellene, minden erővel. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nekünk, cigányoknak kell elsősorban alkalmazkodnunk a magyar társadalomhoz, nem pedig a többségnek mihozzánk. Nekünk ke 11 idomulni az ország, a befogadó magyar társadalom törvényeihez, hogy büszkén és tiszta leli nsmerettel állíthassuk magunkról, hogy mi is magyar állai tpolgárok vagyunk! Ne segélyt osztogassanak nekünk, hanen i könyveket! Tanuljunk szaknát és kaphassunk munkát, hoj y mi is tisztességes emberek le lessünk, hogy ne a lopáson és est láson járjon az eszünk. Ismétlem munkát adjanak, ne segélyekei! Mert igazságtalan és erkölcstelen, hogy sok becsületesen dóig >zó ember, köztük olyan nyugd jasok is, akik ezt az országot ú ra felépítették az első és a máso ük világháború, majd az 1956-os forradalom után, kevesebb pénzt kapnak mint a segélyből élők. De kérdem én: miért mennének el dolgozni a cigányok, ha munka nélkül több pénzhez juthatnak? Megkockáztatom, hogy nem az az igazi bűnös, aki munka nélkül, szégyentelenül fölveszi a segélyeket, hanem aki ilyen körülményeket hozott létre. Sokan írnak tanulmányokat, hogy mit miképp kellene megoldani, de a helyes út szerintem csak az lehet, ha szakmát adunk a cigánygyerekek kezébe. S a kétkezi szakembereket jobban becsüljék meg ebben az országban! ROSTÁS ÁRPÁD MŰBÚTORASZTALOS, MARCALI-KAPOSVÁR ■ Jobban meg kellene becsülni a kétkezi munkásokat! Sí Olvasóink receptjei
