Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-16 / 192. szám

2012. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 7 Matuzsálemi korú gépekkel gyógyítanak egészségügy Elavult röntgenek, lélegeztetők, inkubátorok - nem újult meg az eszközpark az utóbbi időben Negyven-hatvan éves gépe­ket is kénytelenek használni ma a magyar egészségügy­ben, ahol egyre elavultabbak a nagy értékű orvosi eszkö­zök. A gép-műszer kataszter adatai ugyan nem feltétlenül megbízhatóak, azért radioló­gus és aneszteziológus társa­ságok vezetői is megerősítet­ték: a hazai egészségügyben sajnos egyáltalán nem ritkák a matuzsálemi korú gépek. Haiman Éva Az elmúlt évek fejlesztései elle­nére sem csökkent, ellenkező­leg, emelkedett a Magyarorszá­gon használt orvosi gépek, mű­szerek átlagéletkora. Különösen aggasztó a helyzet a súlyos, élet- veszélyes állapotú betegeknél használt altató- és lélegeztető­gépek, betegfigyelő monitorok, inkubátorok tekintetében - de­rül ki az orvosi gép-műszer ka­taszterből, amely jelenleg mint­egy 143 ezer, 50 ezer forintnál drágább tételt tartalmaz. Míg tíz évvel ezelőtt átlagban 11 évesek voltak, ma már nagy­korúak a műtőkben használt altatógépek. A nyilvántartá­sok szerint ráadásul 1953-ban gyártott, vagyis csaknem 60 éves altatógéppel is kénytele­nek még dolgozni egyes helye­ken az aneszteziológusok. Adatok önbevallással bár több jogszabály is előírja az egészségügyi szolgáltatók számára a kötelező gép-műszer jelentést, az intézmények ennek csak részben és ad hoc módon tesznek eleget - közölték érdek­lődésünkre a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szer­vezetfejlesztési Intézetnél (GYEMSZI). Ezért hamarosan jogszabály-módosítást kezdemé­nyeznek, hogy az adatszolgálta­tás rendszeres legyen, vagy szankcionálhatók legyenek a szolgáltatók. Jelenleg 226 inté­zet szolgáltat adatot, többségük állami intézmény, de kisebb számban magánszolgáltatók is jelen vannak. Nem sokkal jobb a helyzet a lélegeztetőgépekkel: ezek átlag­ban öt évet öregedtek az elmúlt tíz évben, ami azt jelenti, hogy a legújabb és a legrégibb gépe­ket is számba véve többnyire 15 éves respirátorokat használnak az egészségügyi intézmények. A betegmegfigyelő monito­rok átlagéletkora tíz év alatt csaknem megduplázódott: 2002-ben hét év volt, ma tizen­három. Ráadásul ezek között is vannak olyanok, amelyek annak ellenére mutatják még mindig az életjeleket, hogy már több mint negyven éve hasz­nálják őket. A koraszülöttek vagy beteg újszülöttek túlélését biztosító inkubátorok többsége is elké­pesztően elavult. Tíz év alatt nyolcról tizenöt évre emelke­dett az átlagéletkoruk, a legöre­gebb darabokat még 1964-ben gyártották. Bár többnyire nem a súlyos, életveszélyes állapotú betegek­nél használják, mégis az ellátás alapeszközeinek számítanak a röntgengépek, amelyek az altatógépekkel, azonos ütem­ben öregedtek el az elmúlt tíz évben. Jelenleg az átlagéletkor már itt is 18 év, szemben a tíz évvel ezelőtti 11 évvel. A legré­gebbi, még használatban lévő röntgengépek 1959-ben készül­tek. Az aneszteziológiai, intenzív terápiás gépeket optimális eset­ben legfeljebb tíz évig lenne szabad használni - legalábbis ez a szakmai ajánlás. Bogár La­jos országos szakfelügyelő fő­orvos azonban azt mondja, en­nek az elvárásnak az intézmé­nyek sajnos nem tudnak eleget tenni, a legutóbbi „fiatalítás” is már hat éve volt. 2006-ban, a Rácz Jenő vezette szaktárca több mint 8 milliárd forintot fordított altató- és lélegeztető­gépek, betegőrző monitorok és defibrillátorok beszerzésére. Ebből a géppark nagyjából egy- harmadát tudták lecserélni, és bizony ezek az „új” berendezé­sek is elmúltak ma már 6 éve­sek. Ennek ellenére Bogár La­jos hangsúlyozza: a betegeket semmilyen hátrány nem érheti amiatt, hogy régi gépekkel al­tatják vagy őrzik őket. „A mű­hibaperek miatt az intézmé­nyeknek jól felfogott érdekük, hogy csak olyan eszközökkel dolgozzanak, amelyek haszná­latát a szakszervizek engedé­lyezik.” A Magyar Radiológusok Tár­saságának főtitkára is a beteg­biztonságot hangsúlyozta: „az, hogy egy röntgengép akár 18 éve működik, nem jelenti azt, hogy akár a betegek, akár az egészségügyi személyzet szá­mára veszélyes lenne vele dol­gozni - hangsúlyozta Morvay Zita. Mint mondta, az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi a gé­pek állapotát, méri a gépek ál­tal kibocsátott sugárterhelést. A szakember megerősítette, hogy a hagyományos röntgen­gépek cseréje halad talán a leglassabban a radiológia te­rületén, de ennek leginkább az az oka, hogy az intézményi fejlesztések az olyan modern képalkotó eszközök beszer­zését preferálták, mint a CT és az MR. Nem véletlen, hogy az utóbbiak esetében a szak­ma nem is javasolja, hogy az egészségbiztosító tízévesnél öregebb berendezésekkel vég­zett vizsgálatokat finanszíroz­zon. Ennek ellenére persze, a kórházak anyagi helyzete miatt, ma éppúgy van már en­nél az életkornál idősebb CT és MR, ahogyan az ultrahang-be­rendezések között is előfordul­nak 12 évnél is régebben hasz­nálatban lévők, holott ezeknél is ez lenne a szakmai maxi­mum életkor. Morvay Zita azt mondta, a röntgenberendezé­sek megújítását felgyorsíthat­ja, hogy ezeknél is megjelent az utóbbi években a digitális technológia. Lassan hat az iparra a Mercedes-pirula idén júniusban az előzetes adatoknak megfelelően 0,6 százalékkal nőtt a hazai ipa­ri termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A bő­vülésben - hasonlóan a koráb­bi hónapokéhoz - elsősorban a járműgyártás és az élelmiszer- ipar eladásainak növekedése játszott szerepet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adataiból. A munkanaphatástól megtisz­tított mutató megegyezik a kiigazítatlan indexszel. Éves összevetésben a szerény növe­kedés a februári 0,8 százalék után a legjobb kiigazítatlan adat ebben az évben. A terme­lés ugyanakkor az év első hat hónapjában 0,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. További problémát jelent, hogy előző hónaphoz képest a szezonálisan és mun­kanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent. Bár az élelmiszeripar mel­lett a járműgyártás bővülése húzta felfelé az adatokat, egye­lőre a Mercedes-gyár termelése még nem áll azon a fokon, hogy az érdemben tudjon látszani a termelési mutatókon. Tóth Gergely, a Buda-Cash Bróker­ház makroelemzője szerint bár a hatás a vártnál mérsékeltebb, reményt ad arra, hogy az ipar elkerüli a recessziót, és a követ­kező hónapokban tovább nőhet a járműipari termelés volume­ne, így ez a bruttó hazai termék alakulására is kedvezően hat majd. ■ Egyelőre csak remény­kednek az elemzők, hogy az ipar elkerüli a recessziót. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője szerint biztató, hogy az exportértékesítés éves növekedési üteme 6,2 százalék­ra gyorsult a májusi 1,6 száza­lékról. A kecskeméti Mercedes- gyárban júliusban indult a má­sodik műszakos termelés, ami újabb lökést ad majd az ipari termelésnek - véli, hozzátéve: a kőolaj-feldolgozás kibocsátásá­ban a 37 százalékos visszaesés vélhetően egyszeri hatás, mely a kőolaj-finomítók nyári kar­bantartásával függ össze. A Nemzetgazdasági Minisz­térium a következő időszakra nézve kedvezőnek nevezi, hogy az összes rendelésállomány 21,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A tárca rámutat: a feldolgozó- ipari ágazatok összes új rende­lésállománya elsősorban az új exportrendelések 2,6 százalé­kos bővülésének köszönhetően 1,6 százalékkal nőtt. ■ VG hirdftTs Lakhatási támogatás a munkalehetőség miatt költözőknek újabb, a foglalkoztatást növel­ni szándékozó tervet közölt a kormányzat a már ismert munkahelyvédelmi akcióterv után. Ennek lényege, hogy aki legalább három hónapja keres állást, és a lakóhelyétől több mint száz kilométerre talál munkát, másfél éven át legfeljebb „minimálbérnyi”- jelenleg havi 93 ezer forin­tos - lakhatási támogatást kap lakásbérlésre és közüzemi díjakra. Az össztámogatás legfeljebb 60 százaléka mehet bérle­ti díjra, 40 százaléka pedig a közüzemi díjakra. A folyósí­tás másfél éves időtartamából az első fél évben a bérleti díj és a közüzemi díjak, a máso­dik hat hónapban kizárólag a bérleti díj, a harmadik fél évben pedig kizárólag a köz­üzemi díj támogatható. Ahhoz, hogy a támogatást megkapja valaki, sok felté­telnek meg kell felelnie, és a pénzt sem költheti akármi­re. A pénz akkor jár, ha az új munkahelyen a nettó fizetése nem több, mint a minimálbér kétszerese (jelenleg 186 ezer forint), a munkavégzés helyén nincs saját lakása az illetőnek, és utolsó munkahelye nem abban a városban volt, ahová éppen költözik. További felté­tel, hogy a támogatott életkora a nyugdíjkorhatár alatt legyen, az új, szerződéssel igazolt munkája minimum heti 20 órás legyen, és rendszeres jö­vedelmet kapjon érte. ■ VG # I i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom