Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-03 / 154. szám

2012. JULIUS 3., KEDD GAZDASAG 5 Nem drágultak idén a légkondicionálók hőhullám Van elég klímaberendezés az üzletekben, de kevesen vannak olyanok, akik fel is szerelik Gyengén indult idén a klímapiac, de a múlt hónap­ban akár 20-30 százalék­kal is nőhetett a forgalom a tavaly júniusihoz képest. Demeter Kálmán A hirtelen jött és tartósnak ígérkező forróság miatt ugyan megugrik a klímaberende­zések forgalma, a vásárlók azonban sok esetben csak a hőhullám után tudják felsze­reltetni a készüléket, hiszen ilyenkor nehéz szerelőt talál­ni. A kereslet hektikusságára jellemző, hogy április végéig még jóval a bázis alatt volt az § értékesítési szint - összegezte 5 lapunknak a teljes piacra te- | kintve Kozák Tamás, a Pana- 5 sonic hűtő-fűtő készülékek re- £ gionális értékesítési vezetője. Amint elmondta, a magyar pi­acon 15 százalék lehet a legfel­ső kategóriájú inverteres hű­tő-fűtő berendezések aránya, amelyek ára 200 ezer forint fölött kezdődik. A forgalom 85 százalékán nagyjából fele-fele arányban osztoznak az 50-70 ezer forintos „belépő” model­lek, valamint a középkategóri­ás, de azért korszerű, alacsony energiaigényű, 100-150 ezer forintos inverteres gyártmá­nyok. Kozák Tamás szerint ebből a szempontból a magyar leginkább a horvátországi HM8136 ■íTOuWJkj-í) Nagy kánikula idején megrohamozzák a vásárlók a légkondicionáló berendezéseket árusító boltokat piachoz hasonló. Romániához képest nálunk több minőségi készülék talál gazdára, azon­ban jelentős az elmaradásunk Szlovéniához képest. Tegyük hozzá: egyre csökken a mobil klímák aránya, ugyanakkor a kültéri egységgel rendel­kező split klímák megvétele után beltéri egységenként az 50000-90000 forintos felsze­relési költséggel is számolnia kell a vevőnek. Az elmúlt években Kína többnyire japán tervek alapján készített és nagy mennyi­ségben olcsón piacra dobott légkondicionálóival már meg­szerezte a lakossági berende­zések világpiacának nagyob­bik részét, és az iparág meg­kerülhetetlen tényezőjévé vált. Várkonyi Nándor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozá­sok Szövetségének főtitkára szerint ezek jó része nem in­verteres, hanem annál harma­dával is többet fogyasztó, úgy­nevezett on-off készülék, me­lyeknek gyakran bizonytalan az alkatrészellátásuk és a szervizhátterük. A Panasonic regionális értékesítési vezetője pedig hozzátette: a japán és ko­reai gyártók jelentős európai raktárbázissal rendelkeznek, így rugalmasan reagálhatnak az időjárás változásaira, míg a kínai direkt import esetén akár az importőr nyakán is maradhat a készlet. Kereskedői tapasztalatok szerint általában két hét egy­befüggő kánikula dobja föl a keresletet, tavaly azonban nem volt ilyen időszak. Az el­múlt két évben - részben a vál­tozékony időjárás, részben a vásárlóerő csökkenése miatt - a lakossági vásárlások erősen visszaestek, és a lakóparképí­tések leállítását is megsíny­lette a szakma: a beruházók nagy és biztos ügyfélkörnek számítottak korábban. Ebben a helyzetben termé­szetesen nem emelkedtek az árak tavaly óta, sőt amint a Baumax barkácslánc ügy­vezető igazgatója, Simonyi Legionellafertőzések hazánkban nincsen olyan érvényes előírás, ami a leg­ionellafertőzések megelőzé­se érdekében állítana köve­telményeket az épületgépé­szeti berendezések létesíté­séhez és üzemeltetéséhez - idézi a Hűtő- és Klíma- technikai Vállalkozások Szövetségének honlapja Szánthó Zoltán, a BME Épü­letgépészeti Tanszékének docense tanulmányát. Ma­gyarországon is több eset­ben okoztak legionellózist a klímaberendezések, mert sok irodaház üzemeltetője évekig nem tisztíttatja a be­rendezéseket, pedig abban elszaporodhatnak a tüdő- gyulladást okozó Legionella pneumophila baktériumok. András elmondta, a kínálati piacon 2-3 százalékos árcsök­kenésről beszélhetünk az áfa­emelkedés ellenére is. A hirtelen jött meleg hatá­sára a Baumaxnál elsősorban az azonnali megoldást nyújtó ventilátorok forgalma ugrott meg, amelyből már most tize­dével több fogyott, mint a ta­valy augusztus végéig tartó időszakban. Másrészt a mobil klímákból már most annyit adtak el, mint a tavalyi teljes szezonban. Simor: Értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes „A törvénymódosítás, amely a jegybankra tranzakciós ille­téket vetne ki, értelmezhetet­len, veszélyes és jogellenes” - hangoztatta tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Simor András közölte: ha az MNB továbbterhelné a tranz­akciós illetéket, akkor a jelen­leginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb kamatot (4,5 szá­zalék) fizetne a kereskedelmi bankoknak a betétek után. Ki­fejtette: ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntarta­ni az MNB az új adó mellett, akkor 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot. Simor tegnap a Magyar Bankszövetség vezetőivel ta­lálkozott. A bankszövetség el­nöke kijelentette, hogy a ban­kok 15-20 milliárd forintot for­dítottak a fejlesztésre ahhoz, hogy július 1-jével négy órán belül teljesüljenek az elekt­ronikusan benyújtott banki átutalások a korábbi egy nap helyett. Patai Mihály szerint a napközbeni átutalás egyben olyan előre hozott beruházás­nak tekinthető, amelyet nem kell majd elvégezni az euró be­vezetésekor. ■ A kkv-knál optimistábbak a mezőgazdászok a mezőgazdasági vállalkozá­sok mind saját helyzetüket tekintve, mind a magyar gaz­daság egészét illetően jóval optimistábbak a többi kis- és középvállalkozáshoz képest - áll K&H Bank felmérésében. A mezőgazdasági cégek eredmé­nyességét főként a vállalkozás pénzügyei, valamint a törvényi szabályozás befolyásolja legin­kább. Az uniós források jelen­tősége az agrárcégek számára minden más szektorhoz képest egyértelműen nagyobb, hiszen az agrárium jövedelmei között a normatív EU-támogatások na­gyon komoly tényezővé váltak. A mezőgazdászok elsősor­ban saját rövid távú teljesítmé­nyüket ítélik meg lényegesen pozitívabban a kkv-átlaghoz képest, hiszen míg a kkv-k negyede visszaesésre számít, addig az agrárcégek esetében ez csupán 6 százalék, sőt több mint ötödük kifejezetten javu­lást vár a következő negyed­évre. A hazai agrárium tavalyi teljesítménye kiemelkedően jó volt, és ez meglátszott a 2011- es GDP-növekedésen is. Bár az idei agrárteljesítmény ettől elmarad, összességében a me­zőgazdaság kilátásai idén is jó­nak bizonyulnak. ■ B. L. KULLlJm Egyeztetés az új földtörvényről a vidékfejlesztési minisz­ter az új földtörvény terve­zetéről egyeztetésre hívta mára az ellenzéki pártokat. Fazekas Sándor a norma­szöveg véglegesítése előtt akarta megismerni a frakci­ók álláspontját. Másfél százalék nem ment felülvizsgálatra A megváltozott munkaké­pességűek számára nyújtott támogatásra és ellátásra jogosult, csaknem 200 ezer ember közül 3 ezren nem je­lentkeztek egészségügyi fe­lülvizsgálatra - közölte teg­nap Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgató­ja. Az eddig elvégzett felül­vizsgálatok eredményeként a korábbi ellátottak 12 szá­zaléka nem lesz jogosult a jövőben az ellátásra. Megkétszerezné a GDP-t Matolcsy a keleti és nyugati külke­reskedelmi kapcsolatok ki­egyensúlyozása olyan törté­nelmi esély, melyet a válság nyitott meg - mondta tegnap a nemzetgazdasági minisz­ter a külpiaci értekezleten. Matolcsy György szerint er­re azért van szükség, hogy 2025-2030-ra Magyarország meg tudja kétszerezni, vagy­is mintegy 200 milliárd euróra tudja növelni bruttó hazai termékét. A I 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom