Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-23 / 171. szám

6 GAZDASAG 2012. Veszélyben a Bayer legnépszerűbb gyógyszere? Mindenki mindenki ellen turizmus Ágazatok, régiók, városok harcolnak egymással a forrásokért Nőtt; P szállt r árbev és mi cs^ egy amerikai egészségügyi szaklap tanulmánya szerint a jelenleg leginkább használt bé­ta-interferon gyógyszerek hosz- szabb távon nem feltétlenül las­sítják le a szklerózis multiplex (SM) elmélyülését. A részletes adatokból az tűnik ki, hogy a biotechnológiai gyógyszerek nem mutatnak szignifikáns javulást a hagyományos terá­piákhoz képest. Ugyanakkor a gyártók elmondták, hogy eddig a hatóságok hatékonynak talál­ták a gyógyszereket, és valós bizonyíték nincs ennek ellen­kezőjére. Három gyártó van a piacon: a Biogen, a Merk és a Bayer, de kicsi a valószínűsége, hogy a hír veszélyeztetné a cé­gek értékesítéseit. A Bayer leg­nagyobb, 1,1 milliárd euró ár­bevételű gyógyszere az SM ke­zelésére szolgál. Ugyanakkor a cég egy rák elleni készítménye szép sikereket ér el a klinikai kísérletek során az USA-ban. így nem meglepő, hogy az ár­folyam rekordszint közelében tartózkodik. ■ Miró József Kazah olajmezőbe vásárol be a Mól A mól megállapodást kötött a kazah JSC Kazmunaigas Explo- ration and Production társaság­gal egy 49 százalékos részese­dés megvásárlásáról a Karpovs- ky mezőben. A kutatási terület közel van a Fedeorovsky mező­höz, amelyben a Mól 27,5 száza­lékos tulajdonnal rendelkezik, így a szinergiákat ki lehet ak­názni. A mező potenciális kész­lete 240 millió hordó olajegyen­értékre rúg. A Mól jelenleg 1,4 milliárd hordó várható kitermel­hető szénhidrogén-tartalékkal rendelkezik. így az akvizíció mintegy 10 százalékkal növeli ezt a készletállományt. Ugyan a Mól nem közölte a vételárat, de a 49 százalék tulajdonrészre mintegy 50 millió dollár vétel­árat prognosztizálunk. Ha pedig így van, akkor mintegy 0,5 dol­lárért vásárolt egy hordó olaj­egyenértéket. Vagyis a tranz­akció akár pár száz forinttal is növelheti a Mol-részvények értékét. ■ M. J. A Várkert bazár a 8,5 milliárd forintos felújítás után a főváros egyik kiemelt látványossága lesz Nagy lesz a tolakodás a turizmusfejlesztésre jutó EU-s és állami pénzekért. Egységes koncepció nélkül inkább az „aki kapja, marja” elv érvényesülhet. Vég Márton A 2013-as költségvetésben még­is nevesítve szerepel a besze­dett idegenforgalmi adó min­den forintja után járó 1,5 forin­tos állami támogatás. Ez azért fontos, mert a büdzsé eredeti szövegéből kimaradt ez a tétel, ami pedig a számítások sze­rint mintegy 9,5 milliárd forint támogatást jelent az érintett önkormányzatoknak. „Az iga­zi siker persze az lenne, ha a készülő turizmustörvényben benne maradna az a paragra­fus, miszerint ezt a támogatást turizmusfejlesztésre, illetve -marketingre kell költeniük az önkormányzatoknak” - közölte a Magyar Turisztikai Deszti- náció Menedzsment Szövetség. A költségvetésben 12 milliárd 341 millió forint áll a Turiszti­kai Célelőirányzat rubrikában, ebből 6 milliárd jut a Forma-1 támogatására, a fennmaradó több mint 6 milliárd pedig jó esetben teljes egészében a Ma­gyar Turizmus Zrt. működési és marketingköltségeit fedezi. Országmarketingen kívül fejlesztésekre is jut pénz, hi­szen az Új Széchenyi Terv pá­lyázatain keresztül több mint 87 milliárdos támogatással va­lósulhatnak meg turisztikai be­ruházások. Az ország minden régiójából várja a pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség augusztus 31-éig. A forrá­sokért hatalmas verseny vár­ható például a gyógyfürdővel rendelkező települések - Zala- karos, Hajdúszoboszló, Gyula, Hévíz - között. Makó például már nyertesnek érezheti ma­a főváros és a Balaton után a Nyugat-Dunántúl Magyaror­szág harmadik legerősebb ide­genforgalmi régiója, városai kö­zött azonban nincs nyoma az összefogásnak. Sopron például nem sokkal azután, hogy Győr lehagyta a vendégéjszakák szá­mában, külön kampányt indí­tott a Magyar Turizmus Zrt. se­gítségével. Mosonmagyaróvár is beszállhat a versenybe, mert 1,5 milliárd forintos beruházással gát, hiszen az idén tavasszal befejeződött közel 3,2 milliárd forintos fürdőfejlesztést másfél milliárddal támogatta az Euró­pai Regionális Fejlesztési Alap. Sorba állnak majd a pénze­kért a balatoni települések is. „Még most sem tökéletes az ösz- szefogás. A piacvédelem szem­pontjából is fontos lenne, hogy minél több helyi vállalkozó tár­suljon be a TDM-ekbe” - mond­ta Hoffmann Henrik, a Balaton Regionális TDM szövetség elnö­ke. A TDM-ek civil turisztikai önkormányzatokként működ­nek, összefogják a helyi vállal­kozásokat. Szerinte egységesí­teni kell a Balaton régiót, átfogó megnyílik a FUTURA Élmény­központ, ahová évi 80 ezer láto­gatót, köztük sok külföldit vár­nak. „Egy kisváros nagy dobá­sa” - így jellemezte a többségé­ben uniós támogatásból megva­lósuló kiállítást Nagy István polgármester. Hozzátette: régóta tervben volt egy olyan attrakció, ami a hátán cipelhetné a város turizmusát, és elősegítené, hogy a Szigetköz a Nyugat-Dunántúl kiemelt desztinációja legyen. turisztikai koncepció mellett marketing- és költségtervre van szükség, mert úgy haté­konyabb lobbiszervezetként működhetnének. Hogy még bőven van hová fejlődni, azt jól mutatja, hogy a 179 települést magába foglaló régióban csak 21 TDM szervezet működik. „Siófok, Fonyód vagy Keszthely sem képes egy kategóriába ke- i rülni, például, a horvát tenger- j parttal. Márpedig a nagyobb j turisztikai egységekkel kelle­ne versenyezni a vendégekért, nem egymással” - mondta. A forrásokért folytatott ver­senyben a Balaton legnagyobb riválisa Budapest. „Az egysé­ges üzenet megteremtése azon­ban nem könnyű folyamat egy egységesség híján működő vá­rosban, így Bécs és Prága na­gyon elhúzott tőlünk" - fogal­mazott Molnár József, a Buda- j pesti TDM igazgatója. Bizonyos fejlesztésekre azonban akad | forrás, így például a kormány által nemzetgazdaságilag is kiemeltté nyilvánított, 8,5 milliárd forint értékű - teljes mértékben uniós forrásokból megvalósuló - beruházással a Várbazár és környéke lehet a főváros új turisztikai ékessé­ge 2014-től. Nyugat-Dunántúl: helycserés támadás FELMÉRÉ dák szob szágon a a múlt ét így is est szinten \ dák és É (mszés; A túri val fogla saság lej szerint j országo; dák bru 46,1 mii 8,3 száz az előző lékkai h 44.5 mi Budaj napban szobaár forint vt százaiéi 1,6 száz latonon bán a s; szobaál forintot 8,9 száí de 1,3 s a 2008. ■ A 31 Búd szol a 27 Nem bán né között között vult a a száll galma REVP. adhati árbev Az i orszá Leng’ és Sz! orszá REV1 neki a cse mut< száll 42.5 műt A 31 \ lodí neti RE’ hel má Tovább csökkent a Nokia árbevétele Ismét égbe szökhetnek az élelmiszerárak aszály Több évtizede nem látott szárazság sújtja a fő terményexportőrnek számító Ej Feszüli ► Fa Alg Simon alatt ] ternyi 1,8 he sítetté ha nei mint e rog Gí tér má padék ra tavi átlago: el az e - N< tározó csa is Azt sz Pr PÁLV7 Somog; pályáza sárlási Erről a: Intézet désünki zésre ál rét mint nyerték nem fele sült tám Vai PUSZI a nokia közzétette negyedéves gyorsjelentését, melynek ha­tására jelentősen emelkedett a részvények árfolyama. Az értékesítés az okos- és a hagyo­mányos mobiltelefonok piacán egyaránt esett, az árbevétel év/ év alapon 19 százalékkal csök­kent. A cég ismét negatív műkö­dési eredményt mutatott fel. Az emelkedést az indokolta, hogy egyértelművé vált: a vállalat jelentős készpénzállománnyal rendelkezik, ami a szabadal­maival együtt vonzó felvásárlá­si célponttá teheti. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Rekordszintre emelkedtek a múlt hét végére a gabona­árak az Egyesült Államokban a fél évszázada nem tapasztalt aszály miatt. Pozitív fordulat nem várható, a washingtoni kormányzat szerint a szárazság akár októberig is kitarthat, így világszerte fokozódhatnak az élelmiszerárak emelkedésétől való félelmek, ugyanis a búza, a kukorica, a szója esetében az USA számít a legnagyobb ex­portőrnek. A búzapiaci ár ala­kulása jelenleg nagyon erősen emlékeztet a 2010-es nyáréra, amikor Oroszországban ha­talmas tűz pusztított a termő­földeken, és ezután az ország exporttilalmat vezetett be. Elszáradt kukoricák a termőföldeken: kihat a világpiacra Válsághelyzet itthon is NYILVÁNÍTSA KATASZTRÓFA súj­totta övezetté Magyarországot a kormány - kéri a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Felhívják a figyelmet: a hőség és a szárazság rendkívüli hely­zetet idézett elő. A MOSZ mint­egy 200 milliárd forintra becsü­li az eddigi kárt. emiatt kéri a MOSZ, hogy az állam töltse fel a kárenyhítési alapot, emellett kamattámoga­tott hitelkonstrukciók elindítá­sát, állami takarmányalap kiala­kítását, a hatósági díjak felfüg­gesztését és azEU-támogatások előre hozott kifizetését kérik. b a g C f c t 1 i ►Folyta A tettese mető als fel a síró) 1800-as i 1900-as kát temet - A síri kezetre te rító, mély súlyozta mint való előre kész A hitki egyéneim tatású lehi közeli kö; juthat, an< kellene át //íf

Next

/
Oldalképek
Tartalom