Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

2012. JÚLIUS 22., VASÁRNAP INTERJÚ 7 Horváth gergely Növekvő pályán a hazai turizmus, mutatói túlhaladták a válság előtti szintet. A gyenge forint kedvez a határmenti és bevásárlóturizmusnak, a budapesti városlátogatások pedig a Malév-csőd ellenére sem vesztettek népszerűségükből. HÚZÓÁGAZAT AZ IDEGENFORGALOM Rekordévet zárt tavaly a turizmus hazánkban, és az idei évre is hasonlóak a kilátások. Külföldről is többen jönnek, és a magyarok is szívesebben pihennek itthon, mint eddig. Horváth Gergellyel a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk. Fábos Erika- Ha nyaralásról van szó, a Ba­latont vagy inkább valamelyik tengerpartot választja?- Egyértelműen a Balatont- mondta Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezér- igazgatója. - Gyerekkorom nya­rait Balatonfüreden töltöttem a család nyaralójában az uno­katestvéreimmel, úgyhogy a nosztalgia is meg az is benne van, hogy jól ismerem a partot, főleg az északit, de már a délit is. Egy-egy hétvégére Zamár- diba is elmegyünk és Balaton- füred mellett Révfülöpön is töltünk időt. Az igazi, úgyne­vezett családi nyaralás viszont idén is Balatonfüreden lesz.- Aktívan vagy nagyon pihené­sen?- Aktívan. Szeretünk jön- ni-menni és nagyobbakat is kirándulunk. Nyáron főleg víz­parton, télen pedig a sípályán kapcsolódunk ki aktívan.- A Balatonnál lehet aktívan pi­henni, van lehetőség rá, mond­juk ha nincs strandidő?- Egyre inkább. Programok­ból is tucatjával lehet válogatni, de olyan fejlesztések is voltak az elmúlt években, amelyek nem a szálláshelyekhez kötőd­tek. A Balatonnak kétségkívül hátránya, hogy az időjárásnak jobban ki van téve, mint mond­juk a horvát tengerpart, de ezt a balatoni szolgáltatók felis­merték.- Szóval akkor a Balaton már versenyképes a tengerrel.- Össze szokták hasonlítani ezt a két „terméket”, de nem érdemes. A Balaton az nem tenger, viszont a szolgáltatá­sok rengeteget fejlődtek, kiváló szálláshelyeket lehet már ta­lálni akár szállodában, akár új apartmanokban, nem drágább, mint a tenger, és kisgyerekes családok is nyugodtan felkeres­hetik, mert vannak igazi gyer­mekbarát sekély vizű strandok, és nem kell 8-10 órát autóban tölteni az utazással. Be kell lát­ni, hogy síterepünk és tenger­partunk nincs, felesleges is lenne a próbálkozás, hogy eb­ben a kategóriában versenyez­ni próbáljunk.- Mégis sokan inkább a tengert választják.- Kevesebben, mint koráb­ban. A nyári főszezoni úti cé­lokról szóló kutatásunkból az derül ki, hogy Horvátország az elmúlt évekkel ellentétben már nem az első, csak az ötö­dik legnépszerűbb úti cél a magyar lakosság körében. Megelőzi a Balaton, Észak-Ma- gyarország, az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl. Az elmúlt évben egyébként mérhetően is népszerűbbek lettek a belföldi célpontok. Ennek örülünk, an­nak már kevésbé, hogy a bel­földi tartózkodások döntő része a négycsillagos wellness-szál- lodákra koncentrálódik. Sze­retnénk elérni, hogy az olcsóbb panziókat és apartmanokat is felfedezzék a hazai vendégek.- Az, hogy nőtt a belföldi turiz­mus, azt jelenti, hogy több a ha­zai vendég, mint a külföldi?- Igen, de a külföldiek még mindig több vendégéjszakát töl­tenek el nálunk, bár már köze­lítjük az 50 százalékos arányt, ami a 90-es években még csak 20 százalékos volt. Összessé­gében külföldön még mindig többet, több mint 380 milliárd forintot költenek el a magyar turisták évente, idehaza pedig 240 milliárdot.- A környező országokban jobb az arány?- Valamivel jobb, de nehéz arányaiban hasonlítgatni ezt, mert mondjuk Franciaország­ban 80 százalék a belföldi turizmus aránya, ám ott ten­gerpartért és síelni sem kell elmenni „otthonról”, nálunk vi­szont igen.- Amikor nyaralni, pihenni megy vagy utaznak a családdal, honnan tájékozódik?- Döntően az internetről, ahogy manapság a többség. Észak-Amerikában készült egy felmérés, amelyből kiderült, hogy a turisztikai információ- szerzés ott már száz száza­lékban internetalapú. A tu­rizmus ráadásul már nem is a web2.0-es, hanem a web3.0 korszakban jár, ami azt je­lenti, hogy nem elsősorban a szolgáltatók építik és hatá­rozzák meg a saját márkáikat, hanem a fogyasztók, a turis­ták. A világ leglátogatottabb turisztikai honlapja például a tripadvisor.com, ami egy olyan oldal, ahol az utazók vé­leményezik és minősítik a kü­lönböző szolgáltatásokat, de a bloggerek, a közösségi olda­lak is mind erősen képesek befolyásolni ma már a döntést, hova utazzunk és ott milyen szolgáltatást vegyünk igénybe.- Amit a magyar turisztikai lehetőségekről talál az interne­ten, azzal elégedett?- Stratégiai cél, hogy az őszre készüljön el az a két internetes felület, amelyek egységes for­mába öntik a hazai kínálatot a külföldi és a belföldi vendé­geknek. Hatalmas adatbázis van a birtokunkban, 28 ezer különböző turisztikai szolgálta­tásról rendelkezünk információ­val, de jelenleg igencsak szétap­rózva. Két éve még 150 különbö­ző honlapon lehetett hozzáférni ezekhez. Ebből lesz őszre kettő.- A Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai szerint 2011- ben a kereskedelmi szállás­helyet igénybe vevő vendégek száma 7,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,4%-kal nőtt 2010-hez viszo­nyítva. Ez azt jelenti, hogy a tu­rizmus kiheverte a válságot?- A turizmus az egyetlen olyan ágazat, ahol az is si­került, hogy túlszárnyalták a válság előtti eredményeket Névjegy: HORVÁTH GERGELY 1979-BEN SZÜLETETT Pápán. a Manchester Metropolitan University Tourism and Hotel Management angol nyelvű képzését végezte el. a pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Ka­rán szerzett diplomát. pályafutását diákként a Ba­latonnál kezdte, majd az Egye­sült Államokban folytatta, ha­zatérése után a Danubiusnál helyezkedett el: a margitszige­ti Thermal és a Grand Hotel értékesítésében tevékenyke­dett, majd értékesítési igazga­tó lett. 2007- TŐL a Danubius Hotels Zrt. központjában dolgozott tanácsadóként. 2008- tól a budavári Hilton Bu­dapest értékesítési igazgatója volt, közben elvégezte a Nem­zetközi Hilton Akadémiát. 2010 júliusa óta a Magyar Tu­rizmus Zrt. vezérigazgatója. CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős, egy gyermek édesapja. hobbi: aktív pihenés. a tavalyi adatok. Ezek a szá­mok ugyanis a 2007-ben mért adatokhoz képest 2,4 száza­lékos emelkedést jelentenek. A tavalyi rekordév volt, de idén az első öt hónapban még ahhoz képest is emelkedés látható. Ta­valy a magyar turizmus 1115,7 milliárd forintos bevételt gene­rált, ezzel a második-harmadik legnagyobb bevételt produkálja iparági összehasonlításban. De ez világtendencia: tavaly 980 millió utazó volt a világban, idénre pedig azt jelzik előre, hogy az utazók száma átlépi az egymilliárdot. A turizmus növekvő pályán van, folyamato­san változik. A magyarországi eredmények azt jelzik, hogy re­agálni tudtunk a változásokra.- Ez mit jelent, máshonnan jönnek a turisták, máshova sze­retnek utazni, vagy a szokásaik változtak meg?- Elsősorban a válság, a gaz­dasági környezet befolyásolta az utazási szokásokat. A fapa­dos légitársaságok megjelenése is alapvető változásokat hozott Európában, a válság hatására pedig inkább rövidebb távolsá­gokra, rövidebb időre utaznak az emberek, de többször. Ennek köszönhetően azokat a célponto­kat keresik jobban, amelyek 1-3 óra alatt repülővel elérhetők, és a szomszédos országok szerepe is felértékelődött, ez a mi sze­rencsénk is. Az arab országok hihetetlen aktivitása is sok min­dent megváltoztatott. Azt jelzik előre, hogy 2020-ra Egyiptom és az arab térség a világ egyik meghatározó küldőterülete lesz. Erről Magyarországnak sem szabad lemaradnia.- Valahol olvastam, hogy a né­met vendégéjszakák száma 1990 óta 60 százalékkal csök­kent. Hogyan lehet ezt pótolni?- Még mindig Németország az első számú küldőpiac Ma­gyarország számára, de míg a Balatonért autóval akár 10-12 órát is zötykölődhet egy német turista, addig a környező orszá­gok tengerpartjai fapados já­ratokkal 1-2 órán belül olcsón megközelíthetőek. Ugyanakkor ugrásszerűen nőtt a cseh és szlovák turisták által eltöltött vendégéjszakák. száma, külö­nösen Győr-Moson-Sopron me­gye és Bükfürdő környékén. De Ausztriából, Romániából, Len­gyelországból is sokkal többen jönnek, és az orosz turisták száma is jelentősen nőtt egy év alatt. Szlovéniából, Szerbiából és Horvátországból szintén két számjegyű a növekedés, ezek pótolják részben a kiesést.- A Malév csődje sem ártott az ágazatnak?- A számunkra turisztikai szempontból fontos legtöbb piac esetében jobban állunk, mint korábban. így például az angol, az olasz vagy a fran­cia összeköttetések tervezett kapacitása az idei szezonra 10- 20 százalékkal nagyobb, mint tavaly, Németország esetében nagyjából ugyanazon a szinten áll. Ráadásul a társaságok igen komoly marketingtevékenysé­get is kifejtenek az új járatok érdekében, ami nekünk ugyan­csak jól jön. Problémás terület Skandinávia és Oroszország, ahonnan ma még valamivel ne­hézkesebb az idejutás.- Ezek szerint a turizmus szem­pontjából nincs is szükség nem­zeti légitársaságra?- Rövid távon sem aggódtam és hosszú távon sem vagyok borúlátó, de azt látni kell: a légi­ipar igen gyorsan és érzékenyen reagál minden piaci változásra. A Malév körül kialakult helyzet­re már aznap délutánra a nagy légitársaságok is érdemben reagáltak. Ez viszont azt jelenti, hogy ha úgy alakul a piaci hely­zet, ugyanilyen gyorsan el is mehetnek, ami kicsit aggasztó.- Többféle próbálkozás volt az elmúlt években: tehetséges magyarok, aztán Tony Curtis, vi­zek országa, fogászati turizmus. Mégis mi az, amivel hosszú távon a legjobban el lehet adni a magyar célpontokat?- Magyarországnak sajnos nincs egységes turisztikai or­szágképe. Ami biztosan vonzó lehet hosszú távon, az az egész­ségturizmus, a Balaton, Buda­pest és a konferenciaturizmus. Az arculatformáláshoz tarto­zó alapvető üzenet pedig az, hogy nálunk sokkal többet kap a vendég, mint gondolná, és ez minden szegmensre igaz. A há­tizsákosoknak a Sziget Feszti­vállal, az A38-cal vagy a rom­kocsmákkal. Ugyanakkor aki luxusra vágyik, az is megtalál­ja a számítását. Tavaly elláto­gatott Magyarországra Varun Sharma, akinek a Travel Chan- nelen fut hatalmas sikerrel a luxusutakról szóló sorozata. Hat éve minden évben meghív­ták, de csak most jött el, mert azt mondta: eddig nem volt felkészült Magyarország, és a helyzet mostanra érett meg: lettek Michelin-csillagos étter­meink és európai kitüntetést nyert vidéki szállodáink. * r » *

Next

/
Oldalképek
Tartalom