Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-21 / 170. szám

2012. JÚLIUS 21., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 Enyhül a szigor a közlekedésben somogy Júliusig több mint tizennégyezer járművezetőt büntettek meg az utakon ► Folytatás az 1. oldalról A közlekedési büntetések kap­csán szinte bármihez nyúlnak a döntéshozók, abból kisebb-na- gyobb botrány kerekedik, han­goztatják a szakértők. Tóth Já­nos nyugalmazott rendőr ezre­des rámutatott: a szabálysértés súlya, veszélyességi foka alapján kellene differenciálni a bírságot. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint túl ma­gas a büntetési összeg, azon cso­dálkozott, hogy ezt ilyen sokáig elviselte a társadalom.- Megérett a helyzet a válto­zásra, olyan gyakorlatot honosí­tottak meg, amely hosszabb tá­von tarthatatlan - fejtette ki Bö- röczi Csaba, a Magyar Autósis­kolák Szövetségének somogyi vezetője. - Nyugati színvonalú a bírság, viszont keletiek a bérek. A legszegényebb réteget sújt­ja a szigorú számonkérés. Már az enyhébb szabálysértésért ki­szabott 30 ezer forintos bírság is romba dönti a családi költség- vetést. Alapvetően rugalmatlan a büntetési tarifarendszer, szá­mos eleme életszerűtlen, szem­be megy a hazai viszonyokkal. Épp ezért lépni kell. Háromszázezer forintról vár­hatóan 60 ezer forintra csökken­tenék a vasúti átjárón való tiltott áthajtás bírságát. Tapasztalatok szerint ez a szabálysértés kizá­rólag ott büntethető, ahol tény­leg jár a vasút. Vélhetően a ke­rékpárosokat is érinti a változás. Esetükben a véralkoholszinttől differenciálják majd a büntetést: így később 0,5 és 0,8 ezrelék kö­zött csak akkor büntetik a brin- gásokat, ha veszélyhelyzetet te­remtenek, illetve ha főúton köz­lekednek. Kovács Kázmér, az autóklub jogi vezetője - aki Bíró Márk, a Fidesz-frakció közleke­dési szabályok és szankciók át­alakításáért felelős politikusá­val ismertette a terveket - azt nyilatkozta: jelenleg az is több tízezer forintos bírságot kaphat, aki az egyik tanyáról a másikra egy földúton közlekedik egy-két pohár sör után. A javaslatok szerint betilta­nák a lézerblokkolót, de a radar­detektort nem. S nem lesz bün­tethető az egészségügyi doboz hiánya, csak akkor, ha kellene a felszerelés, de nincs.- Ha már elkezdték az átalakí­tást, nem szabad megállni az öt­letelés szintjén - állította az au­tósiskolák szövetségének somo­gyi munkatársa. - Minél több olyan ponton kell átalakítani a tarifarendszert, amely okkal bántja az autóstársadalom igaz­ságérzetét. Érdemes lenne felül­vizsgálni a sárga jelzésen áthaj- tókra vonatkozó számonkérést is. Az ország egyes településein több tízezres bírsággal sújtják emiatt a járművezetőket. A meg­oldás egyszerű: büntetés helyett villogó zöld jelzéssel érdemes el­látni a közlekedési lámpákat. Milyen hatása lesz az enyhí­tésnek a közlekedésben? Szalai Közúti ellenőrzés. Úgy tűnik, nincs oka aggodalomra annak, aki betartja a közlekedlési szabályokat Csökkentek a balesetek Somogybán ► Folytatás az 1. oldalról A NEM OBJEKTÍV FELELŐSSÉG alapján indított közigazgatási eljárások nagy részét a bizton­sági öv használatának elmu­lasztása miatt kezdeményezték: 286 személyt vontak felelősség­re, 4,9, millió forint közigazga­tási bírságot kaptak. Sokan azért fizettek, mert vezetés köz­ben telefonáltak, a leállításos sebességmérésen is több gyors- hajtőt kiszűrtek. E két kategóri­ában 334 járművezetőt bírsá­goltak meg, összesen 12,7 millió forintra. Karsay Kornél hangsú­lyozta: Somogybán a rendszeres közlekedési ellenőrzéseknek kö­szönhetően az elmúlt években csökkent a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma. Zoltán kaposvári közlekedési pszichológus szerint pozitív vál­tozásról van szó. Az embereket nem kiskorúsítják a túlzóan szi­gorú szabályokkal, jónak tartja, hogy a közlekedőket partner­ként kezelik. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a másik oldalon - azaz a járművezetőkben - tu­datosodjon: a normális élethez a szabályokat be kell tartam, a változásokkal nem szabad visz- szaélni. ■ Harsányi Miklós Új kezekbe kerül Nagyatád távhőszolgáltatása szolgáltatás Tizenöt éves sikeres együttműködést zár le idén nyáron a Dalkia Energia Zrt. A távhő-szolgáltatási szer­ződés lejártával tizenöt éves együttműködést zár le a Dal­kia Energia Zrt. és Nagyatád Város Önkormányzata. Az energiaszolgáltató 1997 óta üzemeltette a dél-somo­gyi város távfűtési rendsze­rét és biztosította a hőenergi­át az önkormányzat számos közintézménye és kétszáz- negyven lakás számára. Az el­múlt másfél évtizedben a Dal­kia összesen több mint bruttó százhuszonötmillió forint ér­tékű fejlesztést hajtott végre a város távhőrendszerén. A lakossági fogyasztók ter­heinek csökkentése, és a va­lóban versenyképes távhő­szolgáltatás megteremtésére a Dalkia Energia Zrt. szakem­berei már az együttműködés első éveiben elvégezték a táv­fűtéses lakások radiátorainak egyedileg szabályozhatóvá és mérhetővé tételét. ■ Jelentős fejlesztéseket va­lósított meg a cég a dél-so­mogyi városban Emellett a csővezetékek há­rom ütemben lezajlott cseré­jével mérsékelték a hőveszte­séget, beépítették a termálvíz használatából fakadó korró­zió megelőzésére szolgáló be­rendezéseket, valamint foko­zatosan új kazánokat állítot­tak üzembe.- Nagyatád esetében a leg­nagyobb kihívást a gázzal fű­tött rendszerek és a termálvi­zes megoldások összhangba hozása jelentette. Habár a föld­hő biztosította energia integ­rálása jelentősen csökkenthe­ti a földgázköltségeket, a víz­ben oldott ásványi sók és szeny- nyeződések korróziós hatásai­ra fel kell készíteni a csöveket, szivattyúkat - foglalta össze a nagyatádi együttműködés leg­nagyobb műszaki kihívását Asztalos Andrea, a Dalkia Ener­gia Zrt. kommunikációs vezetője. ■ Augusztusban adják át a távhorendszert az új hő­szolgáltatónak A vezetékrendszer megfele­lő karbantartás mellett komo­lyabb fennakadás nélkül képes volt a tizenöt év alatt hasznosí­tani a termálvíz hőenergiáját. Nagyatádon ez a lehetőség kö­rülbelül húsz százalékkal ke­vesebb földgáz elégetését te­szi szükségessé ahhoz képest, mintha a teljes hőmennyiséget gázból állítanák elő. A Dalkia Energia Zrt. augusz­tus 1-jétől adja át a távhőrendszer működtetését a város új szolgál­tatójának, addig lezajlik a mű­szaki berendezések átadás-átvé­tele, a jegyzőkönyvek összeállí­tása. A városvezetés rugalmas­ságának köszönhetően várha­tóan a város jelenleg még Dal­kia felé fennálló tartozásait is hamarosan rendezi az önkor­mányzat. A felújítás elkészült, most élet­tel kívánják megtölteni Igáiban a megújult Arany János Művelő­dési Házat. Ennek érdekében az ünnepélyes átadáson kérdőíven kérték a helybeliek véleményét, milyen foglalkozásokon, prog­ramokon vennének szívesen részt a megújult épületben.- 2008 szeptemberében adtuk be a pályázatot az épület felújí­tására, majd 2009-ben nyertük el az Integrált Közösségi Szolgál­tató Tér (IKSZT) címet - mond­ta ünnepi köszöntőjében Obbás Gyula igali polgármester. - Ez­zel jogot szereztünk a művelő­dési ház épületének felújítására, berendezésére, amely a beruhá­zás megvalósulása után közös­Avató Igáiban. A helyi művészeti együttes műsora a művelődési házban ségi tér is lett. Az építési mun­kák költsége 23,5 millió forint volt, az eszközöket 5,2 millió fo­rint értékben szereztük be. Mű­ködési költségként pedig az el­következő három évben még hat és félmillió forintot tudunk le­hívni. A beruházáshoz 100 szá­zalékos pályázati támogatást nyertünk, az áfát, 7,7 millió fo­rintot kellett önrészként bevál­lalni az önkormányzatunknak. A fejlesztés során kialakítot­tak a művelődési házban közös­ségi teret olvasósarokkal, tele- házzal, egy tárgyalósarokkal, s helyet kapott az épületben egy irodahelyiség, egy teakonyha és egy ifjúsági klub is. ■ Márkus Kata Élettel töltik meg a művelődési házat felújítás Megszépült, és új funkciókat kapott az igali Arany János-központ JEGYZET CZENE ATTILA Nekem Tihany marad a jelkép 1055-BEN alapították a ti­hanyi apátságot, az épület a felkelő naphoz igazodik. Oly jellegzetes kettős tor­nya a messzi látótávolsá­gon belül lakókat arra ösz­tönzi, hogy nézzenek föl az égbe. Nem csak belső te­re gyűjt össze embereket, a bencés szerzetesek szelle­mi muníciója messzire ki­sugárzik. Tihany e hónaptól függet­len, leválasztották a pan­nonhalmi főapátságról. Korzenszky Richárd perjel erről azt mondta: nem több a bevétel és a kiadás, de na­gyobb a felelősség. somogy megyét Tihannyal nem csupán a szántódi rév köti össze. A tihanyi ben­cések Somogyból nem vit­tek el semmit a miseboru­kon kívül, ugyanakkor év­századokon át hoztak tu­dást a mezőgazdasággal, szőlővel foglalkozóknak, írásbeliséget az arra kíván­csiaknak, példamutatást mindenkinek a fegyelme­zettebb élethez. Az idők fo­lyamán a legelső katolikus szerzetesrendnek többször is a nulláról kellett újjáépí­teni közösségét, s ez min­dig szerűit. AHOGY a Balaton északi partjának legjellegzetesebb építménye a tihanyi apát­ság, úgy a déli parté ép­pen vele szemben a kőrös­hegyi viadukt. Ami ugye a 21. század teremtése, és több mint negyvenmilli- árd forintba került egy sze­gény és tovább szegénye­dő országban (sokan állít­ják: meg lehetett volna épí­teni töredék pénzen olyan „magasra”, hogy alatta egy kamion átférjen a Kaposvár felé vezető úton), s az egé­szet körbelengte a korrup­ció. Az M7-es sztráda Nagy­kanizsára visz, az apát­ság pályája más, az ember a templommal messzebb, a végtelenbe vágyik. Tihany volt eddig a jelkép, s maradjon is az Tihany. Ketszazmilliardos kar erte a mezőgazdaságot nyilvánítsa katasztrófa súj­totta övezetté a legjobban súj­tott térségeket a Vidékfejleszté­si Minisztérium: ezt kéri a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A perzselő hőség és a koráb­bi hetek aszályos időjárása mi­att számos helyen minimálisra csökkent a gabona termésátla­ga, seregnyi kistérségben már a kukorica is súlyosan károso­dott. Az érdekvédelmi szervezet országosan közel 200 milliárd forintra becsüli a veszteséget.- Az állam töltse fel a kár­enyhítési alapot, hozzák elő­re az uniós támogatások kifi­zetését, s indítson el kamattá­mogatásos hitelkonstrukciót a kormány: részben erre tett ja­vaslatot a MOSZ. Exner Zoltán, a megyei területi agrárkama­ra elnöke egyetért a felvetés­sel. A gazdálkodók megsegíté­sére gyors, határozott lépése­ket vár el, ez különösen indo­kolt Somogybán. Szinte teljesen elfogyott a víz a földekből, az 500 hektárnyi kukorica nagyjából 80 százalé­ka kisebb-nagyobb mértékben károsodott, összegzett Czefer- ner József, a nagybajomi agrár zrt. elnöke. Több tízmillió fo­rintra becsülik a kiesést, már a szarvasmarhák takarmányozá­sára szánt kukorica jelentős ré­sze is veszélybe került. ■ Harsányi M. I 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom