Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-19 / 168. szám

2012. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 3 Újra a hegybíróké a végső szó bortörvény A szőlő kivágását és telepítését is ismét helyben engedélyezhetik Konyári János: A történelem, a kultúra és a bor mindig is összetartoztak Konyári János: visszakapja rangját a bor Visszakapják a hegybírók a kivágás és a telepítés enge­délyezési jogát, jelentősen megnő tehát a szerepük a szőlőtermesztésről és bor- gazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán. Fónai Imre Ezek a jogok ugyanis átke­rülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Azt várják az intézkedéstől, hogy felgyor­sulhat az ágazaton belüli ad­minisztráció, mert a szüksé­ges döntéseket helyben hoz­hatják meg.- Néhány évnyi átmenet után kerülnek vissza hozzánk ezek a jogosítványok, eddig sem értettük, hogy miért kel­lett átadnunk ezeket az adat­bázisunkkal együtt a mező- gazdasági hivatalnak, hiszen a legjobban a hegybíró ismeri a saját területét - reagált a vál­tozás hírére Kovács Klára kő­röshegyi hegybíró. Ők egyéb­ként már korábban értesül­hettek a küszöbön álló jogsza­bály-módosításról, hiszen kép­zéseket is tartottak nekik a té­mában. A kőröshegyi hegyközség­hez huszonkét település tar­tozik. Éppen szerdán jár­tak egyébként Kőröshegyen a borút-minősítők. A község szőlőhegye mindig híres bor­termő vidék volt, a múlt héten immár második alkalommal választották meg Somogy bo­rának Podmaniczky János ne­dűjét, ezúttal a 2011-es rajnai rizlingjét. A balatonföldvári gazda kőröshegyi termőterü­leten készíti borait, melyet a falu önkormányzata már négy ízben választott zászlós borá­nak. Kovács Klára hegybíró a bortörvény módosítása kap­csán azt is pozitívumként emelte ki, hogy online-kap­csolata lesz a hegyközségek­nek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. A Vidékfejlesztési Minisz­térium a jelenleginél részlete­sebb szabályozást készített a nem művelt szőlőültetvények helyzetének rendezésére. A módosítással a műveletlen ültetvényeken újra lehet gaz­dálkodni. Az elhagyott ültet­vényeknél a szabályozás csak a legvégső esetben engedélye­zi a kivágást, így elkerülhető, hogy szőlőterületeink tovább csökkenjenek. A jogszabály szerint, ha a gazdálkodó az ül­tetvényét két éven keresztül nem műveli, és nem reagál a felszólításokra, akkor a hegy­bíró meghirdeti művelésre az ültetvényt. A bortörvény módosításával a borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasz­nálása is változik. A magyar szeszesital előállítók a jó mi­nőségű borseprő felvásárlásá­val és felhasználásával euró­pai versenytáraikhoz hason­lóan készíthetek borpárlatot, amire eddig nem volt lehetősé­gük. A jelentős bormennyisé­get tartalmazó borseprő cent- rifugálásával vagy szűrésével nyert borból megfelelő minő­ségben borpárlat készíthető. ► Folytatás az 1. oldalról egry József balatoni képei, naplemente a Budavári Palota panorámateraszáról és a Ko­nyári Pincészet legkiválóbb ne­dűi, ezt kínálta szerdán a Ma­gyar Nemzeti Galéria, élőzenei aláfestéssel. konyári János alkalmazta elő­ször Magyarországon a barrik- hordós érlelést, s azt is elsőként bizonyította be, hogy a Dél-Ba- latonnál is lehet kékszőlőből csúcsborokat készíteni. Kishe­gyi birtokuk ékköve az 1757-ben épült téglaboltozatos pince, a kishegyi szőlészet 800 éves múltra tekint vissza. Konyári János fia, Dániel 2010-ben az Év fiatal borásza lett.- a szőlőben mégnem okozott visszafordíthatatlan károkat az aszály; még nagyon szép termés is lehet - válaszolta kérdésünk­re Konyári János, hogy egy hó-' nappal a szüret kezdete előtt milyenek a kilátások a leilei hegyről. - Áz nagyobb gond, hogy csapadékszegény volt a tél is, a tavasz is, így a talaj mély­rétegeiben is szárazság van. Csapadékhiánytól szenvednek a tőkék ► Folytatás az 1. oldalról A BALATONBOGLÁRI borvidék Új borra váró pincéi még nem ürültek ki, és a bogiári hegybí­ró szerint bizony nagy baj is volna, ha már üresek lenné­nek a hordók.- AZ IDEI TERMÉSBŐL Új bor csak karácsony táján lesz, ad­dig is ki kell tartani - magya­rázta Pálfi László, balatonbog- lári hegybíró. - S hiszen még csak a nyár közepén tartunk, ami azt jelenti, hogy a feszti­válszezon is most van, azaz ilyenkor fogynak a legjobban a tavalyi borok. Az értékesítés­sel szerencsére nincsenek gon­dok, lesz tehát helye az idei termésnek is. s hogy milyen árat adnak idén a szőlőért? A balatonbog- lári hegybíró szerint erre még korai lenne válaszolni, hiszen az csak közvetlenül a szüret előtt dől el, hogy a borvidék gazdáitól a termés jelentős ré­szét átvevő Törley tud-e, kí­ván-e többletpénzt adni a hosz- szú távú szerződésben foglalt átvételi árhoz képest. - A meg­állapodásban foglaltakat biz­tosan betartják, ezzel aligha lehet gond, s a kereslet hatá­rozza majd meg, adnak-e töb­bet annál. Ha kevés lesz a ter­més országosan, akkor nyil­ván kénytelenek lesznek emel­ni, ha nem akarják, hogy más­nak adják el a termelők. A leg­fontosabb egyébként számukra a pezsgő-alapanyagnak szánt szőlő. Vasúton is vizsgálódtak a katasztrófavédők átszervezés Somogybán háromszáz szakembert érintett a változás, tizenöt munkakör szűnt meg A száraz időszakban gyakrab­ban ütött ki tűz Somogybán, a tűzoltókat július elejéig 1349 esetben riasztották - hangzott el a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság szerdai sajtótá­jékoztatóján. Nagy átalakuláson ment át a katasztrófavédelem, mond­ta Horváth Jenő ezredes, a so­mogyi igazgatóság igazgatója. Somogybán több mint 300 em­bert érintett az átalakulás: 15-en távoztak a szervezettől, nekik megszűnt a munkakörük. Új szakterület az iparbizton­ság, ahol 24 vasúti- és 28 köz­úti vizsgálatot szerveztek me­gyénkben. A veszélyes áruk szállítási szabályainak meg­sértése miatt a vasúton két el­járást kezdeményeztek, a köz­úton 16-ot. Nagy energiát for­dítottak a tűzvédelmi hatósá­gi vizsgálatokra is: zenés-tán­cos szórakozóhelyek mellett a polgári célú reptereket is felke­resték a szakemberek. S a napi munka is igencsak sok felada­tot rótt a somogyi egységekre.- Július elsejéig 847 tűzhöz, 377 műszaki mentéshez vonul­tak ki a kollégáim: ezen kívül 106 téves jelzést és 19 szándé­kosan megtévesztő jelzést is kaptunk - összegzett Horváth Jenő ezredes. - A korábbi idő­szakhoz képest 14 százalék­kal nőtt az esetek száma. Eb­ben döntő szerepe volt a száraz, aszályos időjárásnak, amikor lényegesen több volt az avartűz. A Somogyi Hírlap kérdésé­re, miszerint milyen gépjármű­fejlesztés várható a következő időszakban, az ezredes jelezte: egyelőre nem írtak ki központi pályázatot, ám a megyén belül mindenhol rendelkezésre áll­nak a munkához szükséges jár­művek. Úgy tűnik, rövidesen jó állapotú, felújított gépjármű­fecskendőket kapnak a somo­gyi egységek. ■ Harsányi Miklós Nyaralni itthon is jó! a Balaton és az Adria ver­senyben áll. Győzelemre - legalábbis a magyar turis­ták esetében - a Balaton szá­míthat. Valamikor attól tartot­tunk, hogy az autópálya meg­nyitja az utat a tenger felé. Ma már tudjuk, hogy az árak inkább meghatározzák az ér­deklődést, mint az autópá­lya. Ismerősöm, aki minden esztendőben átússza a pore- csi öblöt most igyekezett visz- sza a Balaton-átúszásra. Nem azért hogy a Révfülöp-Bala- tonboglár távot is teljesítse, hanem azért, mert drága a Horvát tengerpart. Az ár egy­re nagyobb szerepet játszik a döntésben. Aki olcsóbb kí­nálatot ad, ráadásul ez a mi­nőséggel is társul, biztos le­het abban, hogy vendéget ta­lál. A Balatonon lényegesen nem drágul semmi. Drágulás­nak legföljebb azt lehet nevez­ni, hogy az emberek rövidebb időre rándulnak ki a tópartra. A Balaton nem azért drága, mert emelkedtek az árak, ha­nem azért, mert kevesebb az elkölthető pénz. azt mondják, minden har­madik család tervezi azt, hogy a nyáron rövidebb-hosz- szabb ideig elmegy nyaral­ni. A hosszabb idő kevesek­nek jut, a rövidebb egyre töb­beknek. A családi kassza a bi­zakodó prognózisok eUenére egyre gyorsabban ürül ki, és a fogyasztói kosárból azt dob­juk ki, ami a legkevésbé fáj. A nyaralás az egyik ilyen, pe­dig nagy szükség volna rá. Az emberek túlhajszoltak, és ez meglátszik nemcsak a hét­köznapokon, hanem a pihe­nőnapokon is. Aki teheti, leg­alább egy rövid kikapcsoló­dásra elutazik. Van, aki ott­hon ül, vállalva az emúlt he­tekhez hasonló meleget, aki nem, az valamennyit kisza­kít az idejéből. A Balaton egy­re népszerűbb, és ez megint csak jót tesz a magyar gazda­ságnak. A Balaton egyre nép­szerűbb, és ez jót tesz az em­bereknek is. Az, hogy itthon nyaralunk mindenkinek jó! Se munkabér, se igazoló papír, elhelyezkedni sem tudnak mosodai szennyes Két és félhavi fizetésükre várnak a marcali dolgozók, de nem találják a bezárt üzem vezérkarát ► Folytatás az 1. oldalról- Hónapok óta vagyunk pénz nélkül, a bankok napi szinten hívogatnak, már kikapcsolás előtt van a gáz, a villany ott­hon - érkezett az újabb panasz a dolgozóktól: több mint tizen­öten vázolták problémáikat. Elmondásuk szerint a moso­dában egyébként összesen hu­szonnyolcán dolgoztak.- A szerződésünkben az állt, hogy minden hónap harmin- cadikáig megkapjuk a fizeté­sünket, de például a februá­ri bérünk húsvétkor még nem volt a számlánkon, az áprilisi fizetésünk második felét jú­nius 20-án kaptuk meg kész­pénzben - tette hozzá Nyers Jánosné.- Itt van nálam a felmondási levél - mutatta Gaál Zsoltné. - Ebben az áll: időarányos mun­kabére, felmentési időre járó átlagkeresete az utolsó mun­kában töltött napon esedékes, a munkaviszony megszűnésé­ről szóló igazolást, egyéb ira­tait az utolsó munkában töltött napon postázzuk.- Hát hol van? - tette fel a kér­dést Gaál Zsoltné.- Az ismert számon a tele- g font nem veszik fel, olyan cí- § met adtak meg, ahonnét az 2 ajánlottan elküldött levél visz- 7 szajött, a mosodába nem tu- s dunk bemenni, mert zárva Se pénz, se posztó. Nem találják a cégvezetőket sem van. Úgy tudjuk, csődeljárás indult ellenük - folytatta Ba­rabás Ágnes. ■ A marcali önkormányzat mást nem tehet, egyszeri szociális segéllyel támo­gatja meg azokat a mun­kavállalókat, akiknek sú­lyos megélhetési gondo­kat okozott a cég A dolgozók azt is felvetették: még az internetes honlapon sem szerepel telefonszám a Cégköz­löny szerint 2011 augusztus 7-én alapított mosodánál. A nekik kül­dött levélen is csak levelezési cím áll. A nehézségeknek mindig vannak okai. Leginkább gazda­sági. Az is érthető, hogy a problé­mákról nem szívesen beszélnek, viszont az értheteüen, hogy egy olyan cégnél, ami a piacból él, eny- nyire korlátozott az elérhetőség. A mosodai dolgozók már számos fórumot megjártak, hogy valami segítséget kapja­nak helyzetük megoldásához. Vampel Zsuzsanna arról tájé­koztatott, hogy legutóbb Sütő László marcali polgármester soron kívül fogadta őket. A városvezetőtől megtud­tuk: egyelőre, azoknak, akik­nek megélhetési problémáik vannak az elmaradt járandó­ság miatt, egyszeri, átmene­ti szociális segélyt nyújtanak. ■ Vigmond Erika KERCZA IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom