Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-17 / 166. szám

2012. JÚLIUS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Leonardói önarckép a tinik kedvence szász-kúria A nagyközönség is bepillanthat a világhírű festő várdai otthonába, és páratlan kincsekre lel Vas András A kúria kincsei. Szászné Hajdú Katalin szívesen végigvezeti a látogatókat a meghitt folyosókon, termeken, amelyekben férje munkái láthatók Sosem kellett kenyéren és vízen élni Jelentést írtak a világhírű Szászról A kinti trópusi forróság után kifejezetten kellemes a klí­ma: a hajdani Somssich-Matu- lay-, majd Szász-kúria falai da­colnak a hőséggel. Anno, ami­kor a festőóriás megvásárolta a várdai kastélyt, kevesen hit­ték, megmenti a patinás épü­letet, s valóban ígéreteihez hű­en eredeti állapotában újítja fel, s még a kastély körüli parkba is életet lehel. A házat pedig már életében valóságos múzeum­nak rendezte be, saját festmé­nyei, szőttesei, kerámiái, nyo­matai mellett az antik iránti ra­jongásának megannyi megnyil­vánulása kapott helyet a falak között. Az amúgy levegős előteret például egy hatalmas, 17. száza­di, diófa berakásos tölgyfaszek­rény uralja: hajdan egy püspöki palota díszének készült, s Vár- dára kerülésekor igencsak meg­szenvedtek a szállítómunká­sok,"-mire mai helyére állítot-' ták.-i A koronát, mely több mint másfél mázsa, nyolcán emelték a helyére - meséli Szászné Haj­dú Katalin, a festő özvegye, aki tavaly ősszel nyitotta meg a mű­vész halála óta zárt kastély ka­puit az érdeklődők előtt, s ve­zeti körbe a mind gyakoribb, Szász Endre életére-otthoná- ra-művészetére kíváncsi láto­gatócsoportokat az egykori kö­zös otthonban. - Gyönyörű a dí­szítése, a tizenkét apostol mel­lett a négy évszakot szimboli­záló alakok is művészien meg­munkáltak: utóbbiakat a férjem is gyakran választotta témául. S ez hamarosan ki is derül, hiszen máris az egykori műte­rembe vezető folyosón találjuk magunkat, ahol gondosan válo­gatott festmények mutatják be Szász Endre életútját a maros­vásárhelyi gimnáziumi évektől a budapesti főiskolás korszakon át az amerikai-kanadai eszten­dőkig, majd a hazatérés utáni évekig. Az egyik képről egy te­hetséges tinédzser tanulmány­rajza köszön vissza, aztán a há­ború pillanatai, majd az ismert és befutott festő különféle kor­szakai: rajzok, nyomatok, fest­mények, sőt, ruha- és ékszer­tervek - utóbbiakat már nem tudta megvalósítani, így ez a feladat asszonyára maradt.- Ez egy fiatalkori önarcképe - mutatja Szászné Hajdú Kata­lin, s egy pillanatra hátrahőkö­lünk, ugyanis egy Leonardo Di- Caprióra megszólalásig hason­lító ifjú néz vissza ránk. - Nem szerette ezt a képet, túlságosan jóképű volt, s ez zavarta - teszi hozzá az asszony, majd kinyitja a műterem ajtaját. Ám mielőtt belépnénk, a folyosó végére té­ved a tekintetünk, ahol a falon 1 Kányádi Sándor verse olvasha­tó, melyet Szász Endréhez írt. A műterem akár önálló kis múzeumként is megállná HA KENYÉREN és vízen kellene élni, akkor is én magyarnak születtem, és magyar maradok. De nekem sosem kellett kenyé­ren és vízen élni Magyarorszá­gon, és itt sem. Eléggé megál­dott az isten egy pár fajta tehet­séggel, hogy a talpamon tudtam maradni. Hogyha ez valakinek fáj, ezen én nem tudok segíteni, és ezt a fájdalmat még csak ér­tékelni sem tudom, mert eléggé a helyét, porcelánok, falisző­nyegek, a festő állványa, raj­ta a megkeményedett, kikevert színekkel, az egyik polc pedig roskadozik a könyvektől. Omar Khajjám Rubáijátjából vagy fél tucat kiadást találunk, mind­egyiket a művész illusztrálta, sőt, tulajdonképpen a nagy át­törés is részben a könyveknek köszönhető. Boldog pár alantas indulatok irányítják. Magyar szóval mi úgy hívjuk, hogy irigység, de nem értem, hogy miért irigyelnek, mert itt, aki dolgozik, és az egész vilá­gon, aki dolgozik, az megél a munkájából, és én nagyon szorgalmasan dolgozom. Min­dig a munkámért kaptam azt, ami nekem járt. (Interjúrészlet Szász Endrével 1975-ből) Szász Endrét ugyanis 1950- ben koholt vádak - fegyverrej­tegetés - alapján tíz év börtönre ítélték, s bár egy év múlva sza­badult, ajánlatos volt neki vala­mi politikailag semleges témát keresnie. így egy ideig könyvil­lusztrátorként kereste kenyerét: több száz mű díszítése fűződik a nevéhez, s ezekkel a tollrajzok- kal és rézkarcokkal vált széles Festett kerámiák a világ elismerését nehezen dolgozta föl a hazai kultúrve- zetés. Figyelték: „A külügyminisztérium kéré­se alapján tájékozódtunk a Művelődésügyi Minisztérium­ban Szász Endre torontói festő­művész személyével kapcsolat­ban. A kapott információ szerint Szász tehetséges festő és grafi­kus, második éve tartózkodik körben ismertté. Ekkor alakítot­ta ki stílusteremtő vonalrajzait, s készítette sajátos, puha felüle­teket létrehozó, hidegtű-techni- kával készült rézkarcait, és ala­kult ki egyedi művészeti stílu­sa, a jellegzetes Szász Endre- kompozíció, elvont, erősen stili­zált alakokkal, amelyek fő motí­vuma a művészi fantázia szülte, szemben álló, hosszú nyakú és Illusztrált könyvek Kanadában, s ezalatt rendkívül jó hírnévre tett szert, nemcsak Kanadában, de az USA-ban és Mexikóban is. több százra tehető azoknak a képeknek a száma, amelyeket megfestett, különböző galériá­kon keresztül kiállított, és az itteni körülményekhez képest nagyon magas áron értékesí­tett. ” (1972-es jelentés Szász Endréről) váltó, keskeny arcú félalak. Előbb idehaza, majd külhon­ban ismerték el munkásságát; utóbbi merész lépésre sarkall­ta: 1971-ben, ugyan érvényes útlevéllel, de elhagyta az or­szágot. Kanadában, Torontó­ban, majd Kaliforniában, Los Angelesben telepedett le, s ha­mar a helyi galériák kedvencé­vé vált. Jellegzetes szőttes Ha üresen állna a park közepén a ház, akkor is be­húzna a kíváncsiság, hiszen mégiscsak egy világhírű festő lakott itt, ám a tavaly ősszel a nagyközönség szá­mára is megnyitott, várdai Szász-kúria gyűjteményét sok megyei múzeum is meg­irigyelné. ■ y ff/lj?o S/n Vior a So gf r/f wisüMö d /'ifC 7?Af2 PHd- g- 7» 7n71 ? tSiTTtisf-f ,- Rengeteg újságcikk szüle­tett róla - mutatja büszkén öz­vegye -, többször is azt írják róla, hogy jobb, mint Picasso. Ő magát Dalinál tartotta tehet­ségesebbnek, csak úgy vélte, neki jobb a marketingje. Ezért aztán amikor Amerikában egy­szer alá kellett írnia egy szerző­dést, a felét kérte, mint amit Da­li kapna. Először legyintettek rá, aztán némi információgyűj­tés után mégis megadták neki. A tengerentúli diadalmene­tet idehaza nehezen tudta fel­dolgozni a központi kultúrve- zetés, művészetét giccsgya- núsként emlegették, s igazá­ból csak végleges hazatelepülé­se után fogadták be a hivatalos művészetirányítók. Nem úgy a művészvilág: Kányádi Sán­dorral például haláláig szoros barátság kötötte össze.- Talán mert igencsak ko­moly érzéke volt az íráshoz is - magyarázta Szászné Hajdú Katalin. - Apja orvosnak szán­ta, a magyartanára viszont író­nak képzelte el. Aztán ezek­ből - mutatja a marosvásárhe­lyi gimnazista évek alatt szüle­tett naplókat - kiderül, kezdet­től festőnek készült. Ezek után nem meglepő, hogy a Csíkszeredái fiúnak már tizenöt évesen saját kiállítása volt, s hogy ötvenéves korára el­érte a világhír. S vele az anyagi biztonság, melynek bizonyíté­kait a kúria halijában, ebédlőjé­ben és könyvtárában láthatjuk. Elképesztő gyűjtemény sorako­zik a polcokon, falakon, bútoro­kon, decensen keveredve a kü­lönféle Szász-relikviákkal, s az özvegy kedvenc festményeivel.- Ez az egyik legújabb szer­zeményem - mutatja a Hideg­háború után című szürrealis­ta képet, melyről csak hosszas vizsgálat után tudta eldönteni, valóban a férje keze munkáját dicséri. - Rengeteg a hamisít­vány, folyamatosan jönnek vá­sárlók, nézzem meg, mit vet­tek, s bizony sokszor ki kell, hogy ábrándítsam őket. Mivel Bandi elképesztően sokat dol­gozott, sok festménye maradt fenn, s így a hamisítók a nagy számok alapján könnyebben szedik rá a laikusokat. S még ha az ecsetkezelését, a színei kikeverését nem is tudják pon­tosan leutánozni, aki bizonyo­san eredeti Szász Endre-képe- ket szeretne látni, itt, a várdai kastélyban biztosan nem fog csalódni... Mindig, mindenütt magyar 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom