Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-13 / 163. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JÚLIUS 13., PÉNTEK Misi bácsin nem fog az idő foga heresznye Egykor más szellemben gondolkodtak, többet dolgoztak a somogyiak A Dráva miatt költöztek Elkényelmesedtek az emberek, pedig a hosszú élet titka a munka 174 kutya közül 170-et a gazdája nem oltatott be veszettség ellen ellenőrzés Sok a felelőtlen állattartó - ez az ellenőrök tapasztalata. Az állatorvosok, a közterület-felügyelők és az állatvédők öt napon át járták a házakat a kaposvári Nádasdi utcában és környékén. Azt ellenőrizték, hogy a tulajdonosok betartják-e az ebtartásra vonatkozó szabályokat. 460 házhoz kopogtattak be. Az ellenőrzött 174 kutyából 170-et nem oltat- tak be veszettség ellen. A tulajdonosokat a Somogy Megyei Állategészségügyi Igazgatóság azonnal pótlásra kötelezte. Ha ennek nem tesznek eleget, úgy megbírságolják őket. Bár Kaposvár két éve mindenkinél átvállalta a chip- peltetés költségét (9 ezer kutya egyedi azonosítása történt meg), a mostani ellenőrzés során 116 kutyában nem volt chip. A tulajdonosokat itt is azonnal felszólították a pótlásra, s ezzel egyidejűleg közigazgatási eljárás indul ellenük. Hat ingatlanon volt az állattartási rendeletben megengedett három darabnál több kutya. ■ A polgármester levélben kérdezte a kaposváriak véleményét az ebadóról. A válaszadók 81%-a egyetértett annak bevezetésével A Kutyatár Egyesület tagjai 12 kutyát szállítottak be 9 menhelyre, mert az ebek gazdái azokról lemondtak, vagy gazdátlanok voltak. Több helyen tápot biztosítottak az ebek számára, illetve tanácsokat adtak a helyes kutyatartásról. Az ellenőrzést Kaposvár polgármestere rendelte el. Azt is vizsgálták, hogy a tulajdonosok betartják-e az ebtartási szabályokat és biztonságos, zárt helyen van-e a kutya. Szita Károly javaslatára a közgyűlés múlt héten döntött az ebrendészeti hozzájárulás július elsejei bevezetésének elhalasztásáról. Az adókivetés alapjául szolgáló állami adatbázis ugyanis rendkívül hiányos, s a hatóságok csak pontos lista birtokában dolgozhatnak, hogy a fizetési kötelezettség ne csak a tisztességes kutyatulajdonosokra vonatkozzon, hanem olyanokra is, akik eddig kibújtak az ebtartási szabályok alól. ■ M. K. Nem ismerték a „nem” szót egykor a somogyiak. A he- resznyei Serbet Mihály ma is a régi világot kívánja vissza. Jeki Gabriella Ha a drávai vízitúrázókat kérdezzük, szinte mindenkinek azonnal beugrik Heresznye. A dél-somogyi település ugyanis a határfolyón végigvezető csónaktúrák egyik legszebb sza'kasza, amely bámulatos magasparttal is rendelkezik. Sokan csak úgy hívják: a magyar Grand Canyon. Születése óta él itt a héten 76 éves Serbet Mihály, de a faluban mindenki Dudás Misi bácsi néven ismeri. Az önkormányzatnál találkozom vele. Az idő vasfoga ugyanis nem fogott rajta. Ennek a titkát is elárulja...- A parasztvilágban egy nap hajnaltól estig tartott, mindent kézzel végeztünk hat kataszteri holdas földünkön - emlékszik vissza Serbet Mihály. - Ha sáros volt a föld, nem tudtunk dolgozni, de ha nem végeztünk időben, gazos lett minden, és elveszíthettük a termést, pedig az volt a mindenünk. Dudás Misi bácsi három lány után, negyedik gyermekként született. Édesapja 14 éves korára rokkant lett, így igen korán be kellett kapcsolódnia a paraszti munkákba, miközben iskolába járt. Hogy fért meg egymás mellett a kemény munka és a tanulás? Mosolyogva annyit felelt: nem tudtak sokat tanulni, de amit tudtak, azt mindennél jobban tudták. Egy nap a Dráva menti horvát barátság jegyében kultúra Még közelebb kerültek egymáshoz a Dráva menti horvátok Drávatamásiban. Sa- bacz Józsefné, a helyi horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta: a résztvevők jobban megismerhették a horvát kultúrát, új barátságok köttettek. A híres Stipan Duric színművész találkozott a háromszáz résztvevővel. ■ J. G.- Vezettem a lovat a földjeinken, a gyeplő az egyik kezemben volt, a másikban a könyvet tartottam - teszi hozzá. - így tanultam, és közben figyeltem, nehogy eltévésszémXsorokat. A hatvanas évek drávai árvízére is emlékszik. A kertek alatt volt a víz, ahol csónakázni Magyarországon a forró és száraz idő miatt az elmúlt napokban észrevehetően romlott a két héttel ezelőtt még meglehetősen jó kondícióban lévő növények állapota. A májusi-júniusi csapadékos időszakot követő meleg időjárás gyorsította a napraforgó fejlődését, így nem volt ritka, hogy a növények már bimbós lehetett, és közben a mélyedésekben megmaradtak a halak, amiket kosárba szedtek össze. Sokadszor hozza elő az „élmény” szót, többször utal arra, hogy az akkori gyerekek élénkebbek voltak. Majd viccesen hozzáfűzi: háromszor rosz- szabbak is, mint a maiak, de állapotban elérték a kétméteres magasságot. Az olajnövény nagyrészt már a virágzás stádiumában van, a sorok bezárultak. Ez a szárazságban előnyös, hiszen így mérséklődik a talaj párologása. A napraforgó növényegészségügyi helyzetét még kielégítőnek értékelik a szakemberek. A termelők többsége ez idáig heresznye árpád kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza. nevét már 1219-ben említették az oklevelekben Haraznia iuxta Drávám alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tized- jegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt. 1677-BEN SZÉCHENYI GYÖRGY kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól. ÖTVEN ESZTENDŐVEL később már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. a 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták. 1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmad része leégett. a 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott. 1910-ben 715 lakosából 87 magyar, 628 horvát volt. Másképp nézve 707 római katolikus, 6 izraelita volt. MANAPSÁG HERESZNYE OZ egyik legkedveltebb települése a Dráván vízitúrázó kenusoknak, mert lakói nagyon barátságosak, segítőkészek. valahogy máshogy élték ezt meg. Mindez talán a szegénység számlájára írható. Akkoriban ugyanis egy héten csak egyetlen egyszer került hús az asztalra, legtöbbször vasárnaponként, és a kukoricakenyérre sem mert senki fintorogva le- gyinteni. két alkalommal védekezett a gombák és rovarok - főleg le- véltetvek - ellen. A későn - Somogy megyében is javarészt a kipusztult repce helyére - vetett állományok növényvédelmére fokozott figyelmet kell fordítani. Ezeknél ugyanis jelentős mértékben megnő a pero- noszpóra megjelenésének kockázata.- Abból éltek az emberek, amit megtermeltek és el tudtak adni, aki nem tartott jószágot, az gyakran nem evett - mondja Misi bácsi. - Bár hűtőnk nem volt, mégis tartósítottuk az ételt: kondérba tettük és leöntöttük zsírral. A régi paraszti világban a gazdaasszonynak nagyon okosnak kellett lennie. Serbet Mihály édesanyja is gondoskodott családjáról, miközben keményen dolgozott. így tett szert valamennyi egykori heresznyei a tűrőképességre. Nem ismerték a „lehetetlen” és a „nem” szavakat.- A gyerekek jobban tisztelték a szüleiket, ez a szigorú neveltetésnek köszönhető, mindent megcsináltak, amit feladatul kaptak - fűzi hozzá. - Volt idő játszani is, fára másztunk, verebésztünk. De más volt a hozzáállásunk a világhoz: tudtuk: ha nem tesszük a dolgunkat, akkor nem lesz semmink. Szerinte a kulcs az, hogy az emberek rá voltak kényszerítve arra, hogy dolgozzanak, más szellemben gondolkodtak. - A mai társadalomból hiányzik a hozzáállás és az akarat - sóhajt fel szomorúan. - A gépesítés miatt elkényelmesedett a nép, a segélyezési rendszert meg kéne változtatni, talán úgy, hogy az életformához kötik azt. Serbet Mihály 70 éves koráig dolgozott: életét a földek jelentik, valaha traktorozott, ma inkább a szőlőjében tölti az idejét. Azt mondja, kötelességének érzi gondozni, és közben mozog is. Végül elárulja, hogy mi a hosszú élet titka: a munka. Tavaly áprilisban a napraforgómag telephelyi termelői ára 115-120 ezer forint volt tonnánként, június közepén 110- 115 ezerre csökkent, majd július derekán már csak 103- 106 ezer forintot adtak érte. Az utóbbi napokban viszont a termelői árak emelkedni kezdtek, jelenleg tonnánként 120-125 ezer forint körül mozognak. Romló állomány, drágul a napraforgó mezőgazdaság Idén már 617 ezer hektáron termesztenek olajos magot Munkát adnának a romák vitaanyag A kisebbség felelőssége nélkül nem megy Roma felelősség: erről beszélt csütörtöki kaposvári sajtótájékoztatóján Teleki László (MSZP) elnökségi tag, volt romaügyi államtitkár. Á párt József Attila Alapítványa által készített vitaanyag aktuális fejezetéről azt mondta: az oktatásban és a munkában helytállni, ez a romák felelőssége. Ők adni akarnak, munkaerőt és adóbefizetést, s csak ezt követően kérik a többségi társadalom támogatását a tömegesen leszakadók beilleszkedéséhez. Ezt a segítséget akár a pozitív diszkrimináció elvén is érvényesítenék. Harangozó Gábor, az MSZP somogyi elnöke kiemelte: a vitaanyagot a már megkezdődött társadalmi egyeztetések érlelik, s abból jövőre írnak választási programot. Kormány- váltásra készülnek, a 2014 utáni időszakra felelős alternatívát kínálva. A kormány Harangozó szerint szegényellenes politikát folytat, melynek döntései halmozottan hátrányosan érintik az amúgy is leszakadó ■ Ön szerint kinek a felelőssége a romák felzárkóztatása? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kisebbséget. Teleki László szerint szociális katasztrófához vezet, ha a már nemcsak a romákat érintő munkanélküliség fogságában maradnak az emberek. A roma értelmiség felemelését és munkához juttatását tartja fontosnak elsősorban. Ösztöndíjrendszert is kidolgoztak a szocialisták. A romák ne legyenek szociális segélyre utalva, ők is tisztes munkából akarnak élni, mert családot csak abból lehet tervezni. Harangozó bírálta és kényszermunkára emlékeztetőnek nevezte a közfoglalkoztatásokat. Az MSZP a szociális szövetkezetekben látja a kivezető utat ahhoz, hogy a vidék ismét munkára kapjon. ■ B. T. Igáiból Igyál. Valószínűleg egy vicces férfi írta át az Igái város határátjelző táblát Igyálra. Hát hogy őrzik ezt a települést a polgárőrök? - kérdezhetnénk, de nem tesszük, mert erről aztán nem tehetnek. Az illető, meglehet, sokat ivott, azért tette ezt, de biztosan nem a fürdő messze földön híres gyógyvizéből, hanem Igái egyre jobb boraiból
