Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-10 / 160. szám

2012. JÚLIUS 10., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Államosítanák a somi lerakót is hulladékkezelés Illés Zoltán államtitkár szerint az önkormányzatok nem jó gazdák Somot is államosíthatják, pontosabban a térségi hulla­dékkezelőt, bár még elfoga­dásra vár az új hulladékgaz­dálkodási törvény. A lényeg, hogy jobb szolgáltatáshoz jusson a lakosság. Fónai Imre Egy minapi gödöllői szakmai konferencián Illés Zoltán kör­nyezet- és természetvédele­mért, valamint a vízügyekért felelős államtitkár bejelentet­te: megszűnhet a társulási tu­lajdon, az állam kezébe szán­dékozik venni a különböző mó­don megvalósult javakat, hi­szen „a pályázati pénzt is a ma­gyar állam kapta”. Som esetében a kétszáznégy település által alkotott dél-bala­toni, Sió-völgyi konzorcium volt az uniós támogatású ISPA-pá- lyázat kedvezményezettje, a társulás azóta már északi és dé­li ágra vált, a somi lerakót az új északi, a Tolna megyei cikóit a déli „vitte”. A Somogyi Hírlap kérdésére a Vidékfejlesztési Minisztéri­um Sajtóirodája megerősítette: bár még zajlik az Országgyű­lésben az új jogszabály részle­tes vitája, „Illés Zoltán államtit­kár egyetértve több országgyű­lési képviselőtársával, a hulla­dékgazdálkodási önkormány­zati társulást nem tartja alkal­masnak arra, hogy jól műkö­dő közszolgáltatást nyújtson a lakosságnak, különösen úgy, hogy egy-egy társulásnak je­lenleg is több száz önkormány­zat a tagja”. A sajtóiroda vála­szában az áll: „A magyar állam által biztosított különböző EU-s pályázati lehetőségek, projek­tek keretében szerzett létesít­mények, eszközök önkormány­zati társulási tulajdonba kerül­nek, de fenntartásuk, üzemel­tetésük, pótlásuk is a társulást kötelezi. Ha elfogadják a hul­ladékról szóló törvényt, a jog­szabályoknak megfelelően fe­lülvizsgálják a társulás szük­ségességét annak érdekében, hogy jól működő, megfizethető hulladékgazdálkodási rendszer működjön az országban.” A gödöllői tanácskozáson az államtitkár azt is nyomatékosí­totta: „kőbe vésett” pontja a ké­szülő törvénynek, hogy a köz- szolgáltatónak többségi állami vagy önkormányzati tulajdon­ban kell lenni. Erre nemcsak kormánydöntés van, hanem az uniós bizottságon is „átment”. Lerakási járulék is lesz ja­nuártól, 2016-ig egyre emelke­dő mértékű a válogatatlan sze­métre, mert Illés Zoltán szerint „tarthatatlan, hogy ma a lera­kóba kerülő hulladék hatvanki- lenc százalékban válogatatlan”. Központi árszabályozás lép életbe a hulladékkezelési köz­szolgáltatásban a Magyar Ener­A somi hulladéklerakó megépítése több milliárd forintba került gia Hivatalon keresztül, aho­gyan az államtitkár Gödöl­lőn fogalmazott, „a polgármes­ter nem hivatkozhat arra, hogy valamiből fenn kell tartani a nyugdíjasklubot is”. Megkérdeztük Balázs Árpád siófoki polgármestert, a korábbi ISPA-konzorcium, illetve az új észak-somogyi hulladékgazdál­kodási társulás elnökét, egyet- ért-e az államosítással.- Nem szorgalmazzuk, hogy az állam vegye át ezeket a rend­szereket, de nem is vagyunk el­lene, ha jobb szolgáltatást nyújt a lakosságnak - felelte Balázs Árpád polgármester, elnök. - Az önkormányzati társulások­nál lehetnek viszályok, presz­tízsharcok, ezeket is ki lehetne így küszöbölni. Felgyorsulhat a döntési folyamat, nem kell ön- kormányzati képviselő-testüle­tekre várni.- A helyhatóságok korábban arra panaszkodtak, hogy fel­adatokat kaptak, de pénzt hoz­zá nem - emlékeztetett Balázs Árpád. - Most a magyar állam magához veszi a feladatokat, s helyes, ha azokat, amelyeket hatékonyabban tud ellátni az önkormányzatoknál. A hulla­dékgazdálkodás ilyen terület lehet, hiszen nagy térségekben kell gondolkodni. A lényeg min­denképpen az szerintem, hogy a bekövetkező változással jobb szolgáltatáshoz jusson az ál­lampolgár. Barátjuk az AVE is Irigylik a somiakat az évi százforintos szemétdíjért, s még azt is a falu fizeti a nyolcadik somi sütifesztivá- lon öt település tíz csapata vett részt. a vegyes édes kategóriát az iregszemcsei Olvasókör nyerte, a fánkokét a mernyei önkor­mányzat ügyes kezű hölgyei, utóbbiak lettek az összetett győztesek is. TIZEN HARMADSZOR JÖTTEK ÖSZ- sze a Somból elszármazottak. most először adták át viszont a nagy elismertséget jelentő Som barátja elismerést: Cholnoky Péter professzornak és szintén orvos feleségének, Elek Lászlóné nyugdíjas tanító­nak, továbbá Iregi Ferenc nyug­díjas kőolajos osztályvezetőnek, Balázs Árpád siófoki polgár- mesternek és Szabó Zoltán AVE Zöldfok-vezérigazgatónak. az ave Zöldfok Zrt. vezérigazga­tója, Szabó Zoltán az elsők kö­zött kapta meg a Som község barátja kitüntetést, melyet újon­nan alapította megye névadó településének képviselő-testüle- te. A községet egyébként száz- forintos éves szemétszállítási díjáért - teljesen érthetően - so­kan irigylik.- számunkra a regionális hul­ladékkezelő központ kis túlzás­sal az „aranytojást tojó tyúk" - ezt mondta Lenkey Tibor somi polgármester. - Évente több mil­lióforint helyi adót szedünk be az AVE Zöldfoktól. Ezen túl több mint tíz helybéli embert foglal­koztat, akik emiatt nem kell, hogy segélyért álljanak sorban az önkormányzatunknál. Ami­kora lerakó helyszínéül Som lett kijelölve, belefoglaltuk a megállapodásba azt is, hogy Som község lakosai számára a szemétszállítási díj nulla forint. S bár jelképesen évi száz forint az éves díj, de ezt az összeget a település átvállalja a falu polgá­raitól, a 260 háztartástól. Kell-e tovább indokolnom Szabó Zol­tán vezérigazgató elismerését?- MEGJEGYZEM, a somi lerakó tervezett bővítéséhez (ami továb­bi adóbevételt jelenthet) azzal járultunk hozzá a magunk ré­széről, hogy három hónap alatt módosítottuk a rendezési ter­vünket - tette hozzá Lenkey Ti­bor. - Ami, figyelembe véve, hogy közel harminc szakhatósá­gon kell a hivatalos iratoat át­futtatni, lehet, hogy országos csúcs... új fogorvosi rendelő és kis­posta épül egyébként jelenleg Somban a hajdani általános is­kola átalakításával; Ságvár, Nyim és Nagyberény fogorvosi ellátása is ide tartozik. A régi rendelőt, mely volt korábban községháza, még előbb csendőr­őrs is, elbontják, a tégláiból pe­dig öltöző és vizesblokk épül a sportpályához. Mindezt az ön­kormányzatsaját brigádja építi, s nem külső építő cég bevonásá­val készül. A falu közepén az épületbontás után kinyílik a néhány éve át­adott közösségi ház előtti tér, parkosítanak majd és tervezik, hogy a község neves szülötté­nek, Iványi-Grünwald Béla fes­tőművésznek mellszobrot állí­tanak. KOMMENTÁR A Lenkey-lllés-alku még termálvizet is kért cse­rébe a térségi hulladékkezelő­ért Som, s nem a település ön- kormányzatán múlott, hogy mind ez idáig nem épült für­dő a közeli nagyberényi gyógyvízre alapozva. JÓL TAKTIKÁZOTT a kis falu, de nevesítsük: Lenkey Tibor polgármester dobta be sok évtizedes rutinját, amikora feltételekről alkudozott az il­letékesekkel. azóta is emlegetik: kemény tárgyalópartnernek bizonyult. Ennek nyomán nem fizet ma szemétdíjat a somi polgár. De vajon mi lesz holnap, tud-e majd alkudozni Lenkey Tibor az államosítás után Illés Zol­tán államtitkárral? (fi) VAS ANDRÁS Harctéri idegesség kering az interneten a videó, a rövid hajú szőke teli rüszt­tel úgy rúgja fejbe a rendőr­kutyát, hogy a jobb sorsra ér­demes eb megfordul a levegő­ben. Nagyjából ez, néhány el­kendőzött arcú hőzöngő, egy horogkeresztes ifjú és Zagy­va jobbikos képviselő mint vé­leménynyilvánító magánem­ber maradt meg a hétvégi bu­dapesti melegfelvonulás ké­peiből. A rengeteg mosoly­gó, integető, táncoló felvonuló, köztük a leszbikus-meleg-bi- szex-transznemű (LMBT) kö­zösséggel szolidaritást válla­ló emberjogi aktivista, ma­gyar és külföldi politikus, mű­vész mellett. Hosszú évek óta ugyanis végre komolyabb bal­hé nélkül ért véget a Budapest Pride - jellemző a témával kapcsolatos hazai állapotokra, hogy ez legalább akkora hír­értéknek számított, mint ami­kor a széljobb folyamatosan terrorizálta a felvonulókat. akik lehettek vagy három­ezren, többen, mint az elmúlt esztendőkben, s akár feszül­hetne a büszkeségtől a ke­bel a tomboló tolerancia lát­tán, csak éppen Nyugat-Eu- rópában félmillióan-millióan vesznek részt egy-egy ilyen meneten. A Lajtán túl ugyanis nyíltan fel meri vállalni más­ságát az LMBT-közösség, hi­szen tudja, nem kell tartania semmiféle megkülönböztetés­től. S noha a társadalom túl­nyomó többségét idehaza is teljesen hidegen hagyja a kér­dés, egyelőre nem sikerült a nagy áttörés: az esemény ün­nep-, de legalábbis fiesztajel- legét hangsúlyozni. S ez addig nem is lesz lehetséges, míg a hivatalos oldal már hónapok­kal a rendezvény előtt hiszte- rizálja a felvonulást, előbb be­tiltja, majd erősen félreérthe­tő nyilatkozatokat tesz, végül ezerszám vezényli ki a bizto­sító rendőröket, akik, mintha polgárháború lenne készülő­ben, lezárják a fél várost. ami legalább annyira homo- fób, mint néhány vélemény- nyilvánító magánember harc­téri idegessége... A legnagyobb birtokot pápai tulajdonú, barcsi cég nyerte el földhaszonbérlet Somogybán még csak négy szerződést kötöttek meg, az 55 hektáros kálmáncsai terület már elkelt \Folytatás az 1. oldalról) Az állattartáshoz kötött nyil­vános pályázatra azok a csa­ládi vállalkozók, őstermelők, egyéni vállalkozók, illetve gazdálkodó szervezetek jelent­kezhettek, akiknek lakhelye, székhelye az érintett terület­től húsz kilométeres körzeten belül van. További feltételként meghatározták, hogy az ösz- szes földterület - saját és bérelt együtt - nem lehet több 1200 hektárnál - ezzel akarták hi­vatalosan kizárni a spekulá­ció lehetőségét, s ezek a feltéte­lek nem teljesültek többek kö­zött Borsodban. Országosan az első körben hatvanezer hektár állami tulajdonú föld haszon- bérletét hirdették meg, a föld­bérlet húsz évre szól. Somogybán a lezárult pályá­zatok közül a hetes-somogy- sárdi 36,1 hektáros, jórészt le­gelőből és gazdasági épület­ből álló birtoktestet két szen­nai vállalkozó nyerte el - He­tes és Szenna 18 kilométer­re fekszik egymástól, azaz be­lül esik a húsz kilométeres ha­táron -, akik az összesen 305 aranykoronás területért éven­te 381 ezer forint bérleti díj­ra szerződtek. A területala­pú támogatás összege az idén 214 euró, azaz körülbelül 62 ezer forint hektáronként, így a 36 hektár után 2,23 mil­Somogyban jó a termőföld lió forint jár a győzteseknek. A két pusztakovácsi terület egyikénél - a kisebbnél - is ki­hirdették már a győztest: az öreglaki Nagy Gergely nyerte el a 3,2 hektáros - ebből 2,5 szán­tó - birtoktestet. Kálmáncsán az A. L. M. Mezőgazdasági, Hús­ipari és Szolgáltató Kft.-vel kö­tött szerződést az NFA: s így a Barcs-Somogytarnóca szék­hellyel bejegyzett cég nyerte el a legnagyobb meghirdetett, 55,9 hektáros somogyi birtoktestet. Az A. L. M. főtevékenysége­ként a sertéstenyésztést jelöl­te meg, ám emellett gabonafé­lék, hüvelyes növények és ola­jos magvak termesztésével, er­dészettel és erdőgazdálkodás­sal, húsfeldolgozással és -tar­tósítással, malomipari termé­kek gyártásával, gépjárműjaví­tással és -karbantartással, me­zőgazdasági termékek ügynö­ki nagykereskedelmével, gabo­na-, dohány-, vetőmag-, takar­mány- és élőállat-, hús- és hús­készítmény-nagykereskedelem­mel, hús-, húsáru és egyéb élel­miszer-kiskereskedelemmel, raktározással, tárolással, ingat­lan- bérbeadással és -üzemelte­téssel, számvitellel, könyvvizs­gálattal, adószakértéssel is fog­lalkozik. A céget ugyan Somogytarnó- cára jegyezték be, ám az 1991- ben alapított - s utoljára az idén módosították az okiratot -, jelen­leg 4,68 millió forintos törzstőkéjű kft. pápai tulajdonosokhoz köthető, akiknek információink szerint ko­moly földbirtokaik vannak a veszp­rémi város környékén, például Dó­kán. Az A L. M. egyik ügyvezető­je Móczár István, a Pápai Hús Rt egykori vezérigazgatója - a másik a barcsi Tóth Tibor -, aki egyben fi­ával, ifjabb Móczár Istvánnal és lá­nyával, Vargáné Móczár Krisztiná­val tulajdonosa is az A. L. M.-nek. Utóbbiak a 2009-ben felszámolt Hunnia Húsipari Kft-nek is tulaj­donosai voltak - az alkalmazottak egy része, köztük az üzemi tanács elnöke törvénytelen vagyonkimen- téssel, a 150 alkalmazott és család­juk ellehetetlenítésével vádolta meg őket. ■ Vas András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom