Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-01 / 127. szám
6 Nem számíthatnak nyugdíjra a rokkantak NEM JÁR öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásban részesülőknek, a rokkantsági nyugdíj helyett bevezetett ellátás ugyanis nem számít bele a szolgálati időbe, és nem fizetnek utána nyugdíjjárulékot - derül ki Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A rehabilitációs ellátás összegéből az érintett nyugdíjjárulékot fizet, így annak folyósítási ideje szolgálati időt eredményez, akik rokkantsági ellátást kapnak, azoknál nem ez a helyzet. Az innovatív szereken spórolnának A másolattal nem rendelkező, drágább orvosságok árának letörésével igyekeznek megtakarítani a Széli Kálmán Terv 2.0-ban a gyógyszerkassza számára még ez évre előírt plusz tízmilliárd forintot. Azt még az OEP vezetői sem tudták megjósolni, vajon ez a lépés elengedő lesz-e ahhoz, hogy nemcsak a megszorítást, de a büdzsé év végére várható 15 milliárd forintos hiányát is kompenzálja. Az már látható, hogy a tavalyinál eleve száz- milliárd forinttal szőkébbre tervezett, 277 milliárd forintos előirányzatnál többet kell költenie a költségvetésnek orvosságokra. Új villamostender varható Debrecenben Kosa Lajos újrapályáztat mivel A kivitelező nem tudta határidőre befejezni a debreceni 2-es villamos pályájának építését, az ön- kormányzatnak így új köz- beszerzési eljárást kell majd kiírnia - mondta Kosa Lajos polgármester. A kivitelezés határideje csütörtök éjfélkor járt le, utána lehívhatják az egymilliárd forintnál magasabb bankgaranciát és napi 10 millió forint kötbért követelnek az ATK-Debrecen konzorciumtól. Csökkent a lakossági hitelállomány az idén áprilisban a háztartások forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó törlesztők voltak a szezonálisan nem igazított adatok szerint, a hónap során összességében csökkent a lakosság hitelállománya - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások hitel- állománya tranzakciókból eredően 26,5 milliárd forinttal csökkent, a hónap végén 7,548 milliárd forintot tett ki a jegybank adatai szerint. GAZDASÁG 2012. JÚNIUS 1., PÉNTEK Gödörben a beruházások statisztika A feldolgozóipar sem tudta tompítani a visszaesést Közel 9 százalékkal csökkent éves összevetésben a beruházások volumene az első negyedévben, összhangban a szintén negatív meglepetést jelentő GDP- adattal. Csaba Ferenc Csapnivalóan gyenge beruházási adatokat tett közzé csütörtökön a KSH: az első negyedévben a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest 8,6 százalékkal, a 2011. október-decemberi időszakhoz képest pedig 4,2 százalékkal csökkent. Az építési beruházások 13,9 százalékkal, a gép- és berendezés beruházások 1,8 százalékkal estek vissza éves alapon. A 19 nemzetgazdazda- sági ágból 12-ben csökkentek, 7-ben bővültek a beruházások, a legnagyobb, 27,6 százalékos növekedést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás kategóriában regisztrálták. A legnagyobb súllyal szereplő, az összes beruházás mintegy 30 százalékát adó feldolgozóiparban éves összevetésben 0,7 százalékos volt a visszaesés. Ez az ágazat egy évvel korábban még sokkal jobban tompította a nemzetgazdasági szintű- akkor mindössze 1,1 százalékos - visszaesést, magyarázta lapunknak a Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese. A szakember rámutatott: a legerősebb bázishatás nem itt, hanem a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban érvényesült, ahol éves összevetésben közel 67 százalékos visszaesést regisztráltak, miután egy jelentős erőmű-beruházást tavaly befejeztek. A reménybeli beruházókat a befektetői bizalom jelenlegi szintje nem bátorítja, hitelezés pedig gyakorlatilag nincs. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a márciusi 6,4 után áprilisban 7,1 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés, ez a márciusi adathoz képest 0,1 százalékpontos emelkedést jelent. A belföldi értékesítésben hó/hó alapon 0,4 százalékkal, 2011 áprilisához képest pedig 7 százalékkal emelkedtek az árak, ez a két mutató márciusban rendre mínusz 0,1 százalék, az autóipar a beruházás sorban is GDP-húzóágazat marad: egy esetleges kecskeméti Merce- des-bővítés vagy egy miskolci BMW-beruházás akár trendfordító erejű is lehet. Az első negyedéves adat rosz- szabb a vártnál, és egyértelműen arra utal, hogy a következő negyedévekben sem munkahelyteremtés, sem növekedés nem lesz - mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citi elemzője. A visszaesés nem kis részben az állami támogatások csökkentésének vagy megvonásának tudható be. A népszerűsége csökkenésével szembesülő kormánynak várhatóan nem illetve 7,4 százalék volt. Éves összevetésben a legnagyobb, 22,9 százalékos drágulást a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatban regisztrálták, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek ára 9,8 százalékkal emelkedett. A gyógyszerek belföldi árai átlagosan 4 százalékkal csökkentek áprilisban, de ezt az exportárak 18,4 százalékos emelkedése bőven ellensúlyozta (az „eredő” 14,4 százalék lett). lesz más választása, mint az IMF-fel való mielőbbi megállapodás, amely a befektetői bizalom helyreállításához is hozzájárulhat - véli Gárgyán Eszter, aki szerint 2012 egészében 3 százalékkal eshet vissza a beruházások volumene. A visszaesés az első negyedéves GDP-adatok alapján várható volt. A szezonálisan és naptárhatásokkal kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság január-márciusban 1,5 százalékkal zsugorodott. A felhasználási oldalon a nettó export hozzájárulása pozitív volt, a kiskereskedelmi forgalom szerény (0,1 százalékos) emelkedéséből arra következtethetünk, hogy a háztartások fogyasztása is stagnálás közeli lehetett, a visszaesésért így döntően a beruházások okolhatók. 1996 óta háromszor fordult elő, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás negatív hozzájárulása ellenére nőtt a GDP. Ezekben az években a felhasználási oldalon általában a nettó export illetve a készletfelhalmozás volt a fő (több mint) kiegyensúlyozó tényező. A „leg- negatívabb" év 2009 volt: ekkor a beruházásokat 2,4 százalék- ponttal csökkentették, amely 6,8 százalékos csökkenés az előző évihez képest. Tb-rendszer; még mindig sok a potyautas több százezerszer gyulladt fel „az ellátásra jogosulatlan” jelzést mutató piros lámpa a kórházakban, rendelőkben, patikákban azóta, hogy 2007-ben megkezdték a táj számok ellenőrzését - tudta meg a Világ- gazdaság. Ezt a jelzést akkor adja az ellenőrző rendszer, ha az adott tb-szám mögött rendezetlen a járulékfizetés. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a beteg ne kapná meg az orvosi ellátást vagy a támogatott orvosságot, de azt igen, hogy erről az egészségbiztosítónak értesítenie kell az adóhatóságot, amelynek azután fel kell szólítania az érintettet vagy a munkáltatóját arra, hogy rendezze az elmaradt befizetéseket. Azt megbecsülni sem lehet, i vajon a tb-ellátásokat fizetés nélkül igénybe vevők hány milliárd forinttal károsítják meg a közös kasszát. Ezt még az Állami Számvevőszék szakemberei sem tudták megválaszolni, pedig most közzétett jelentésükben tüzetesen megvizsgálták, alkalmasak-e az államháztartás két hatalmas alrendszerének - az 1750 milliárd forintból gazdálkodó egészségbiztosítási, illetve a 2750 milliárdos nyugdíjbiztosítási alapnak - a nyilvántartásai annak megállapítására, kik jogosultak azok ellátásaira. ■ Lehetetlen megbecsülni, mennyivel károsítják a csalók a társadalom- biztosítási kasszát. Vizsgálódásuk alapvetően pozitív tapasztalattal zárult. Kiderült, hogy az egészség- biztosító fokozott ellenőrzései nyomán 2006-hoz képest 2010-re harmadára, 1,3 millióról 442 ezerre csökkent azok száma, akik táj számmal igen, de jogviszonnyal nem rendelkeztek. Az adóhatóság bírságai is eredményesek voltak: 2007-ről 2008-ra csaknem megduplázódott, 143 ezerről 269 ezerre nőtt az egészség- ügyi szolgáltatási járulékot fizetők száma. Jelenleg Magyarországon mindössze 3,893 millióan fizetnek egészségbiztosítási járulékot (őket hívják biztosítottaknak), azonban az egészségügyi ellátásra jogosultak száma meghaladja a 9,6 milliót. ■ H. É. Gyorsult a termelői árak emelkedése Változtatnának az új Munka Törvénykönyvén? egyeztetés A munkaerő-kölcsönzők aggódnak a foglalkoztatás feltételeinek rugalmassága miatt Egy hónappal az új Munka Törvénykönyve hatályba lépése előtt a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) folyamatos egyeztetéseket folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) a jogszabály néhány olyan pontjáról, amely hátrányosan érintené a munkaerő-kölcsönző cégeket. Lapunk információi szerint a szaktárcánál a törvény- könyv módosítása is felmerült, vizsgálják a lehetőségeket. A legfőbb problémát a szakma a határozott idejű munka- szerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani Kölcsönmunkában A megrendelők kivárnak „jelenleg a kölcsönzött munkaerőt felhasználó cégek is kivárnak, hiszen a július elsejei határidőig még átalakulhat a jogszabály ” - mondta el Szekeres Katalin. A munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó Manpower tanácsadó cég marketingigazgatója hozzátette: „a kölcsönzés sok partnerünknél nem kiváltója, hanem sokkal inkább kiegészítője a hagyományos foglalkoztatásnak. Elsősorban nem azért kedvelik jobban, mert olcsóbb, hanem mert rugalmasabb.” illetve újra lehet kötni, addig az új Munka Törvénykönyve már nem ad lehetőséget erre munkaszervezési okra történő hivatkozással. így - aggódnak a kölcsönzők - egy projekt elhúzódása esetén akár új, még nem betanított munkaerő felvételére kényszerülnének a vállalkozások. Kifogásolják azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kellene fizetni a dolgozók részére, azt, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, és hogy a csoportos létszámleépítés szabályait kellene alkalmazni a kölcsönzött dolgozók esetében is. A problémák továbbra is jelen vannak, ám már zajlik az egyeztetés a megoldásokról - nyilatkozta lapunknak Vég Ottó. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Adecco Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a szakma képviselői optimisták, mert érezhetően van fogadókészség és nyitottság a kormányzat részéről a kifogásolt pontok megoldására. „Több szcenáriót is elképzelhetőnek tartunk, ám a fő célunk az lenne, hogy megtartsuk a munkaerő-kölcsönzés esetében kedvező rugalmasságot” - mondta el lapunknak Csaposs Noémi' az SZTMSZ elnöke. ■ B. L. / I
