Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2012. JÚNIUS 24., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Aki az anyagba önt lelket hangszerész Rácz Pál harmadik díjat kapott a pisogne-i hegedűkészítő versenyen Rácz Pál 2000-ben nyitotta műhelyét, azóta számos díjat kapott már saját készítésű hangszereiért. Többször díjazták a hangszerkészítők olimpiáján Rácz Pál hangszerkészí­tő-mester harmadszorra is díjat kapott a világ egyik leg­jelentősebb hangszerverse­nyén, Pisogne-ban. A hang­szerész hozta el a Costa Concordia fedélzetén elhunyt Fehér Sándor hegedűművész emlékdíját is. Mézes Gergely- Cremona a hegedűkészítés városa, miért Pisogne-ról ke­resztelték el ezt a díjat?- A díjátadást tartják Pi- sogne-ban, ami Cremonától csupán néhány kilométerre fekszik. Azért ez a város adta a verseny nevét, mert az otta­ni önkormányzat szponzorál­ja legerősebben a fesztivált. A megmérettetés nagy része lik a zsűrizés, sőt még a hang­szereket is az ottani hangver­senyteremben próbálják ki.- A hangszerkészítés szűk szak­ma, hogyan kerülik el, hogy a nagy cégek befolyásolják az eredményt?- Csak jelöletlen hangszerek kerülhetnek versenybe. Ha va­lamilyen jelzést találnak egy hangszeren, azt azonnal disz­kvalifikálják.- Van rangsor az egyes kategó­riák között?- A legnagyobb versengés a hiteles másolatok mezőnyében van, én is ebben indulok általá­ban. Emellett három kategória van: a barokk hangszerek má­solatai, az öregített és a modern hangszerek mezőnye.- Az idén mivel nevezett?- Egy csellót vittem, amelyet egy műkincs kategóriájú hang­szer alapján készítettem. Ezt Matteo Goffriller, a világ leg­híresebb csellókészítője alkotta Velencében 1693-ban. Gofril- lerről érdemes tudni, hogy a csellisták sokszor jobban szere­tik, mint a Stradivarit.- Van ilyen hangszer nálunk?- Igen, állami tulajdonban van, és az egyik barátom, On- czay Csaba gordonkaművész játszik rajta.- Előfordul, hogy az állam be­segít a világhírű hangszerek beszerzésébe?- Szerintem ilyen utoljá­ra az 1970-es években volt. Ezért játszhat például a Bar­tók Vonósnégyes Stradivariu- son. Azóta ilyen nincs. Pedig hangszerbe fektetni az egyik legjobb befektetés. A Bécsi Fil­harmonikusokat például egy osztrák bank szponzorálja.- Magyarországon van ilyen?- Nálunk a gazdagok szíve­sebben fektetnek festménybe, mint hangszerbe. Viszont van egy másik Stradivari is a kör­nyezetemben: Baráti Kristóf hegedűművész egy 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik a chi­cagói Stradivari Alapítvány­nak köszönhetően. Tavaly en­gem kért meg, hogy az egyik koncertje előtt szervizeljem. Miközben dolgoztam rajta, ki­próbálta az egyik hegedűmet, és azt mondta, a koncerten az én hangszeremen fog játszani. Ennél nagyobb megtiszteltetés nem érheti a hangszerészeket. A vonósok azt mondják, rögtön felismerik a Stradivari-hangot. De azon a koncerten senkinek nem tűnt fel, hogy nem azon játszik.- Amikor hiteles kópiát készít, honnan szerzi be a forrásokat?- Van egy Strad nevű újság, mely a hangszerkészítők lapja, vannak benne poszterek, mű­szaki leírások. Tőlük rendeltem egy posztert, ezen rajta voltak a sablonrajzok, a méretek. Voltak ezenkívül fotóim, szakrajzaim. Szerencsémre Onczay Csaba csellóját sokat vizsgálhattam. Tetszett is neki a végeredmény. Megrendelt egy csellót tőlem, annak a kópiáját, amelyiken 30 éve játszik.- Hogy' sikerül azokat az alap­anyagokat beszerezni, amelyeket két-háromszáz éve használtak?- Nem árt némi szaktudás. Az 1700-as években például különleges olajlakkot használ­tak, amelynek megismerhe­tők a komponensei. Az igazi Rácz Pál ARANYKOSZORÚS HEGEDŰKÉ- SZÍTŐ-MESTER 2000-ben nyitotta műhelyéta Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett. Saját készíté­sű mesterhegedűk és régi vo­nós hangszerek, vonók speciá­lis javításával és adásvételével foglalkozik. művészet ott kezdődik, hogy látszódjon rajta az eltelt 300 év.- Úgy készíti, hogy a használat­ból eredő kopások is látszód- janak?- Igen, ez a hiteles kópia lé­nyege. Ahol a művész rend­szeresen a hangszerhez ér, ott kopik a lakk, repedezik, pici golyócskákba áll össze. Ezt imitálom. De hogy miként, az műhelytitok. Ezt nem tanítják, az ember a saját kárán tanul­ja meg, kísérletezi ki a techni­kát. Hatalmas anyagismeret kell hozzá. Én korábban mu­zsikusként bejártam a világot, elleshettem az anyagba lelket, művészetet oltó mesterek mű­helytitkait.- Nem lehet ezzel a tudással visszaélni? 2000-ben millenniumi Nem­zetközi Hegedűkészítő Verseny II. díját, 2002-ben Varga Tibor Nemzetközi Kópiakészítő Ver­seny első díját nyerte el. 2010-ben második, 2011-ben és 2012-ben harmadik díjat kapott a hangszerkészítők olimpiáján, Pisogne-ban.- Hogy úgy fogalmazzak: ezt régen hamisításnak hívták. Sokan kerestek azzal pénzt, például, hogy ál-Stradivarikat készítettek. A leghíresebb kö­zülük a párizsi Jean-Baptiste Vuillaume, akinek vagy ötven ilyen hangszer tulajdonítható. Szerencsés volt, gazdag apósa révén megvásárolta Stradivari egész hagyatékát, így a szer­számok és a teljes faanyag is a birtokába került. Persze Vuil­laume emellett zseniális hege­dűkészítő is volt.- Ön hozta haza a Pisogne-ból a felborult olasz luxushajón, a Costa Concordián elhunyt Fehér Sándor hegedűművésznek oda­ítélt posztumusz díjat. Ismerték egymást?- Persze, sőt még a papáját, a nagyapját is ismertem, mind­ketten híres prímások. Sándor is nagyon ügyes volt, elvégezte a Zeneakadémiát, és már azon a hajón játszott tíz éve. Nagy­darab volt, nem ijedt meg az ár­nyékától. Miközben mindenki mentette a bőrét, ő másoknak segített. Ez az önfeláldozás Ma­gyarországon mégsem érdekel senkit. Hiába hívtam fel a szak­ma figyelmét, nem érdekelte őket. Még a roma politikusok sem tettek semmit. HÍRSÁV JAKkendő-díj prózaíróknak A pályakezdő prózaírók ki­emelkedő teljesítményét ismerik el a frissen alapított lAKkendő-díjjal, melynek célja, hogy a kötettel még nem rendelkező, 40 év alatti prózaírókat segítse pályájuk elindulásában. Az évenként odaítélendő elismerés a díja­zott pályamunka lAK-füze- tekben történő kiadásából és a szerzőnek járó kétszázezer forintos pénzjutalomból áll. Gitárfesztivál Balatonfüreden neves gitárművészek gyűl­nek össze ismét Balatonfüre­den az elkezdődött hetedik gitárfesztiválon, melyet Filo Machado brazil művész nyitott meg szombaton. El­fogadta a meghívást a világ egyik legnagyobb klasszi- kusgitár-virtuóza, az olasz Aniello Desiderio, de fellép a koreai Kju Hi Park, a lengyel Lukasz Kuropaczewski, a brazil Carlos Barbosa-Lima, illetve a horvát Zorán Dukic is. A koncertek mellett ezút­tal is lesz hangszerkiállítás, kottavásár és mesterkurzus. Clooney családi drámán dolgozik a pulitzer- és Tony-díjas színdarab, az August: Osage County filmváltozatán dolgozik George Clooney, aki producerként jegyzi a filmdrámát. A szereposztás parádés: Meryl Streep és lu- lia Roberts anyát és lányát alakítja a családi drámában. A forgatás még idén megkez­dődik, a produkció a Weins- tein Co. forgalmazásában 2013-ban kerül a mozikba. Tracy Letts írja a forgató- könyvet, a rendezői székben pedig a tervek szerint John Wells ül majd. Mucha-kiállítás nyílik Pécsen a szecesszió egyik legje­lentősebb és legérdekesebb képzőművészének tartott Alfons Mucha alkotásaiból nyílik kiállítás június 30-án a Pécsi Galériában. Az au­gusztus 26-áig látogatható tárlat a cseh művész száz alkotásával ismerteti meg az érdeklődőket. Maffiatörténet a Margitszigeten színház A női főszerepet Andrádi Zsanett alakítja Kedden startol Sopronban a VOLT Fesztivál Az idei nyár színházi durra­násának ígérkezik az Érinthe­tetlenek című maffiatörténet, mely popmusical köntösben kerül a Margitszigeti Szabad­téri Színpadra június 28-án. Andrádi Zsanett alakítja a női főszerepet, ő a produkció társ­producere is. Akinek ismerő­sen cseng az ifjú színésznő neve, emlékezhet rá például A vámpírok bálja című musi­calből, melyben Sarah-t alakí­totta. Azóta a Centrál Színház több sikeres zenés darabjának főszereplője, legutóbb a Robin Hood című zenés játékban Ma­riann szerepében láthattuk. Andrádi Zsanett a rende­zésre Simon Kornélt kérte fel, aki nem számít rutinos „öreg színházi rókának”. „A szerep- osztásban olyan nagy kérdője­lek nem voltak. lózsa Imre sze­mélye éppoly magától értetődő, mint Fehér Adrienné vagy Ma­gyar Bálinté. Mindegyiküket a maga módján tisztelem és szeretem. Fel kellett nőnöm ah­hoz, hogy döntéseket hozzak” - mondta Andrádi Zsanett. Ami pedig Simon Kornél színművészt illeti, A hangvilla titka című mesejáték színre ál­lításával debütált rendezőként, amely a mai napig a Centrál Színház egyik legsikeresebb előadása. Andrádi abban a fő­szereplő kislányt, Suzyt keltet­te életre. ■ KP Andrádi Zsanett egyben az Érinthetetlenek társproducere meglepetés Megkapta a kör­nyezetvédelmi felügyelőség en­gedélyét a jövő kedden kezdő­dő, huszadik alkalommal meg­rendezendő soproni VOLT Fesz­tivál - közölték a szervezők. Mint fogalmaztak, meglepe­tésként érte őket, hogy a regio­nális zöldhatóság szerdán „vá­ratlanul elutasító határozatot hozott” idei évre szóló, időben előterjesztett beadványukról, mivel a rendezvénynek „10 éve ugyanez a helyszíne, 2011-ben ugyanitt, ugyanezekkel a fel­tételekkel tartottak fesztivált, akkor a hivatal megadta az en­gedélyt”, a helyszínen felépülő színpadok és más objektumok elrendezésére vonatkozóan pe­dig semmilyen változás nem történt azóta. A lapértesülések szerint a rendezvény jövőre már nem tartható meg a Natura 2000 védettség alatt álló terüle­ten, idén pedig csak papírpoha­rat adhatnak a látogatóknak. A 20. VOLT Fesztivál 26-án nyitja meg kapuit. Az ötnapos programban irodalmi, képző- művészeti, környezetvédelmi, gasztronómiai és más progra­mok mellett fellép Skrillex, a Faith No More, a Snow Patrol, az Iggy & the Stooges, a Simple Plán, a Röyksopp, a Chase and Status, és egy év koncertszünet után itt lép először színpadra Ákos is. A szervezők százezer vendéget várnak Sopronba. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom