Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-22 / 145. szám
2012. JÚNIUS 22., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Többet tesznek félre a pénztártagok megtakarítás Az első negyedévben 70 százalékkal többet fizettek be, mint tavaly ______ 20 08. jan. 1. 2012. márc. 31. FORRÁS: PSZÁF Magánpénzek az önkéntesbe? - van rá parlamenti képviselői javaslat Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága folyamatosan fogy, a maradók viszont egyre többet takarítanak meg. A pénztárak száma is csökken, a piaci szereplők veszteségesek. Hermán Bernadett Az önkéntes kasszák lehetőségeit a PSZÁF legutóbbi kockázati jelentése szerint főleg a cafetériaszabályok és az adózási előírások határozzák meg. Ezek pedig az elmúlt években folyamatosan hátrányosan változtak, mind a munkáltatói befizetések, mind a munka- vállalói tagdíjak kedvezménye csökkent. Ami viszont biztató jel ezeknél az intézményeknél, hogy míg korábban a tagság meglehetősen passzív volt, és a tagdíjak döntő többségét a munkáltató fizette be cafeté- ria keretében, ez a tendencia folyamatosan csökken. A korábbi kétharmad/egyharmad arány fokozatosan tolódik el a tagok egyéni befizetéseinek javára, az idei első negyedévben a tagság már csaknem ugyanakkora összeggel járult hozzá a tagdíjához, mint a munkáltatója. A tagok saját befizetéseinek összege az idei első negyedévben megközelítette a 8,4 milliárd forintot, ez 70 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek köszönhető, hogy bár a munkáltatók az idén visszalépő mintegy 24 ezer magán-nyugdíjpénztári tag is dönthet úgy, hogy a hozamgarantált tőke fölötti ösz- szeget (reálhozam) és az esetleges tagdíjkiegészítését az önkéntes pénztári számlájára utalja majd. Az adómentességet a felvett összeg után ők is megkapják, ha pedig önkéntes nyugdíjpénztárba kérték a kifizetést, 20 százalékos sze- mélyijövedelemadó-kedvez- ményre is jogosultak. A PARLAMENT előtt lévő tör- vénymódosítások szerint a magánkasszákban maradtak is megkaphatják majd adómentesen a reálhozamot, a tagdíjkiegészítéseket, valamint adókedvezményt is kaphatna majd, ha valamilyen úton - például a pénztár felvagy végelszámolása miatt - visszakerül az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe. Sőt Scheiring Gábor LMP-s képviselőnek egy olyan javaslata is van, amely megengedné, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépni nem kívánó magánnyugdíjpénztár-ta- gok kasszájuk megszűnése esetén önkéntes nyugdíjpénztárukba vihessék át a teljes megtakarítást. az idén még a tavalyinál is szűkmarkúbbak voltak, a befizetett tagdíjak összege az idei első negyedévben magasabb lett a tavalyinál, meghaladta a 17 milliárd forintot. Az idén 19. évébe lépő önkéntes nyugdíjpénztári rendszerben a kifizetés is egyre több, az első negyedévben mintegy 22 milliárd forintot vettek fel a tagok, ennek a zömét egy ösz- szegben, járadékot csak elvétve kérnek. A felvett megtakarítások fele viszont még mindig nem nyugdíjas korban történik, sokan jóval korábban, a tízéves várakozási idő letelte után kiveszik a pénzüket akkor is, ha ez magas adóterhekkel járhat. Egyedül a hozamot vehetnék ki adómentesen a minimum tízéves várakozás után a tagok, a hozam pedig a PSZÁF adatai szerint az idén is szépen gyarapodott. Az első negyedévben 32,4 milliárd forintnyi nyereség keletkezett a portfoliókon, ami csaknem 4 százalékos hozamnak felel meg három hónap leforgása alatt. Míg azonban a hozamok terén jól állnak az önkéntes pénztárak, a működési eredmények náluk is rosszak, ha nem is annyira, mint a magánnyugdíjpénztáraknál. Az önkéntes szektor is veszteséges működési szinten, tavaly 1,15 milliárd forintnyi deficitet szedtek, össze a piaci szereplők, az idén az első negyedévben 214 millió forint volt a mínuszuk. Mindenkinek lépni kell nyugdíjügyben nyugdíjgondok A magyar lakosság kezdi felismerni az öngondoskodás szükségességét A magyar lakosságot egyre jobban aggasztja, hogy miből él majd meg időskorában, ám egyelőre nem sokat tesz saját boldogulása érdekében. A többség egyetért azzal, hogy reformok kellenek, arra viszont nincs felkészülve, hogy öngondoskodással biztosítsa időskori megélhetését. Pedig a pénzügyi szolgáltatók különböző konstrukciói már lehetőséget adnak arra, hogy havi pár ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással is jelentősen segíthessük későbbi megélhetésünket. Mára teljesen világossá vált, hogy a magyar - immár csak kétpilléres - nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában hosz- szú távon nem tartható fenn. Ennek több oka van: az egyik, hogy az aktív réteg aránya fokozatosan csökken a népességen belül, a nyugdíjasoké pedig növekszik. Emellett az átlagos élettartam növekedésével fokozatosan emelkedik a nyugdíjban töltött átlagos időszak hossza is, amely az egy főre eső ellátási igényt növeli. Erre a folyamatra egyrészt az állami ellátórendszer reformjával lehet reagálni, így például lehet növelni a járulékokat, emelni a nyugdíjkorhatárt, csökkenteni a járadékokat, illetve támogatni a nyugdíjas évek alatt történő munkavégzést. Be kell látni ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések önmagukban nem elégségesek az egyre mélyülő ellentmondások kezeléséhez, vagyis a mostani állapot már maguktól az érintettektől - vagyis a leendő nyugdíjasoktól - is aktív cselekvést kíván. A jó hír az, hogy a magyar lakosság a jelek szerint kezdi felismerni az öngondoskodás, a nyugdíjas évekre való előtakarékoskodás szükségességét. Az AEGON megbízásából végzett kilenc országot érintő nemzetközi kutatás adatai szerint a magyar válaszadók 76 százaléka fontosnak látja a minél több forrásból származó nyugdíjat, emellett már 71 százaléka vélekedik úgy, hogy fontos a tervszerű felkészülés a nyugdíjas évekre. Szintén biztató eredménye a kutatásnak, hogy bár egyelőre a magyarok igen kis része képes érdemben megtakarítani kifejezetten a nyugdíjas éveire, 44 százalékuk tervezi, hogy elkezd félretenni. Biztató eredménye a kutatásnak az is, hogy a magyarok túlnyomó többsége szerint szükség van a nyugdíjrendszer valamilyen irányú reformjára, vagyis a lakosság többsége várhatóan nem ellenezne ilyen irányú lépéseket. A megkérdezettek valamivel több, mint a fele például úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjellátás fenntarthatósága érdekében növelni kell az adókat, és ezzel párhuzamosan csökkenteni a nyugdíjkifizetések mértékét, és csak 5 százalék látja úgy, hogy a rendszer változtatás nélkül is működőképes marad. Figyelemre méltó viszont, hogy a magyarok mereven elutasí- tóak a nyugdíjkorhatár emelésével szemben: 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb ilyen jellegű lépést. Ezzel együtt a magyar lakosság igen pesszimistának mond-, ható a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásait illetően. Az AEGON kutatása szerint a magyarok 55 százalékának komoly kétségei vannak a majdani nyugellátással kapcsolatban, 31 százalékuk pedig „nagyon pesz- szimistának” vallja magát, és csupán a megkérdezettek egy százaléka látja úgy, hogy a jövő nyugdíjasai jobban élnek majd, mint a jelenlegiek. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 83 százaléka vélekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszíteni fog értékéből, 78 százalékuk pedig úgy látja, hogy tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ez a pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik: a magyar lakosság igen jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja elegendő lesz-e a mindennapi megélhetésre: különösen pesz- szimisták a nők és a középkorúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonulásuk ideje. A nagyfokú pesszimizmus ugyanakkor az eddig megtett lépésekben nem tükröződik, vagyis az érintettek a súlyos aggodalmaik ellenére igen keveset tesznek, illetve tudnak tenni a majdani nyugdíjukért. Az AEGON kutatása szerint ugyanis a megkérdezettek 37 százalékának nincs vagy igen kicsi mértékű a saját nyugdíjcélú megtakarítása. Nagyon jól felkészültnek a megtakarítások szempontjából viszont csak a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a németek 14 vagy az amerikaiak 11,5 százalékával. A felelősség kérdésében szintén igen rosszul állnak a magyarok: több mint 18 százalékuk egyáltalán nem vagy inkább nem érzi magát ZATYKÓ PÉTER A szerző az AEGON Magyarország Zrt. vezérigazgatója felelősnek a nyugdíjas éveiben keletkező jövedelméért. Mindezek alapján még mindig igen jelentős az a réteg Magyar- országon, amely kizárólag az állami nyugdíjpillérre támaszkodhat időskorában, ami - és ezt nem nehéz belátni - hosszú távon katasztrófahelyzethez vezethet. így létfontosságú, hogy öngondoskodással tudják majd biztosítani időskori megélhetésüket. Ezt a felismerést persze a pénzügyi szolgáltatóknak is támogatniuk kell például azzal, hogy vonzó, a mostani bizonytalan helyzetben is reális alternatívát jelentő konstrukciókkal jelennek meg a piacon, és az ön- gondoskodás szükségességére minden rendelkezésre álló eszközzel felhívják az érintettek figyelmét. A probléma ugyanis közös, és a megoldása is mindenkinek alapvető érdeke. A szakoldal megjelenését az AEGON Magyarország támogatta ^EGON Szükséges-e saját megtakarítás a kellő mértékű nyugdíjhoz? (magyar válaszadók véleménye a kérdésről, százalék) Egyáltalán nem ért egyet i----------------------- Inkább nem ért egyet Nem tudja--------------------------Semleges Teljesen egyetért ^ _______________Inkább egyetért VG-GRAFIKA FORRÁS: AEGON RETIREMENT READINESS SURVEY
