Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-22 / 145. szám

2012. JÚNIUS 22., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Többet tesznek félre a pénztártagok megtakarítás Az első negyedévben 70 százalékkal többet fizettek be, mint tavaly ______ 20 08. jan. 1. 2012. márc. 31. FORRÁS: PSZÁF Magánpénzek az önkéntesbe? - van rá parlamenti képviselői javaslat Az önkéntes nyugdíjpénz­tárak tagsága folyamatosan fogy, a maradók viszont egy­re többet takarítanak meg. A pénztárak száma is csök­ken, a piaci szereplők veszte­ségesek. Hermán Bernadett Az önkéntes kasszák lehető­ségeit a PSZÁF legutóbbi koc­kázati jelentése szerint főleg a cafetériaszabályok és az adó­zási előírások határozzák meg. Ezek pedig az elmúlt években folyamatosan hátrányosan vál­toztak, mind a munkáltatói befizetések, mind a munka- vállalói tagdíjak kedvezménye csökkent. Ami viszont biztató jel ezeknél az intézmények­nél, hogy míg korábban a tag­ság meglehetősen passzív volt, és a tagdíjak döntő többségét a munkáltató fizette be cafeté- ria keretében, ez a tendencia fo­lyamatosan csökken. A korábbi kétharmad/egyharmad arány fokozatosan tolódik el a tagok egyéni befizetéseinek javára, az idei első negyedévben a tag­ság már csaknem ugyanakko­ra összeggel járult hozzá a tag­díjához, mint a munkáltatója. A tagok saját befizetéseinek összege az idei első negyedév­ben megközelítette a 8,4 milli­árd forintot, ez 70 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek köszönhe­tő, hogy bár a munkáltatók az idén visszalépő mintegy 24 ezer magán-nyugdíjpénztári tag is dönthet úgy, hogy a ho­zamgarantált tőke fölötti ösz- szeget (reálhozam) és az eset­leges tagdíjkiegészítését az önkéntes pénztári számlájára utalja majd. Az adómentessé­get a felvett összeg után ők is megkapják, ha pedig önkén­tes nyugdíjpénztárba kérték a kifizetést, 20 százalékos sze- mélyijövedelemadó-kedvez- ményre is jogosultak. A PARLAMENT előtt lévő tör- vénymódosítások szerint a magánkasszákban maradtak is megkaphatják majd adó­mentesen a reálhozamot, a tagdíjkiegészítéseket, vala­mint adókedvezményt is kap­hatna majd, ha valamilyen úton - például a pénztár fel­vagy végelszámolása miatt - visszakerül az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe. Sőt Scheiring Gábor LMP-s kép­viselőnek egy olyan javaslata is van, amely megengedné, hogy az állami nyugdíjrend­szerbe visszalépni nem kívá­nó magánnyugdíjpénztár-ta- gok kasszájuk megszűnése esetén önkéntes nyugdíjpénz­tárukba vihessék át a teljes megtakarítást. az idén még a tavalyinál is szűkmarkúbbak voltak, a be­fizetett tagdíjak összege az idei első negyedévben magasabb lett a tavalyinál, meghaladta a 17 milliárd forintot. Az idén 19. évébe lépő önkén­tes nyugdíjpénztári rendszer­ben a kifizetés is egyre több, az első negyedévben mintegy 22 milliárd forintot vettek fel a tagok, ennek a zömét egy ösz- szegben, járadékot csak elvétve kérnek. A felvett megtakarí­tások fele viszont még mindig nem nyugdíjas korban történik, sokan jóval korábban, a tízéves várakozási idő letelte után ki­veszik a pénzüket akkor is, ha ez magas adóterhekkel járhat. Egyedül a hozamot vehetnék ki adómentesen a minimum tíz­éves várakozás után a tagok, a hozam pedig a PSZÁF adatai szerint az idén is szépen gya­rapodott. Az első negyedévben 32,4 milliárd forintnyi nyere­ség keletkezett a portfoliókon, ami csaknem 4 százalékos ho­zamnak felel meg három hónap leforgása alatt. Míg azonban a hozamok te­rén jól állnak az önkéntes pénz­tárak, a működési eredmények náluk is rosszak, ha nem is annyira, mint a magánnyug­díjpénztáraknál. Az önkéntes szektor is veszteséges működé­si szinten, tavaly 1,15 milliárd forintnyi deficitet szedtek, össze a piaci szereplők, az idén az el­ső negyedévben 214 millió fo­rint volt a mínuszuk. Mindenkinek lépni kell nyugdíjügyben nyugdíjgondok A magyar lakosság kezdi felismerni az öngondoskodás szükségességét A magyar lakosságot egyre jobban aggasztja, hogy mi­ből él majd meg időskorában, ám egyelőre nem sokat tesz saját boldogulása érdekében. A többség egyetért azzal, hogy reformok kellenek, arra vi­szont nincs felkészülve, hogy öngondoskodással biztosítsa időskori megélhetését. Pedig a pénzügyi szolgáltatók külön­böző konstrukciói már lehe­tőséget adnak arra, hogy havi pár ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással is jelentősen segíthessük későbbi megélhe­tésünket. Mára teljesen világossá vált, hogy a magyar - immár csak kétpilléres - nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában hosz- szú távon nem tartható fenn. Ennek több oka van: az egyik, hogy az aktív réteg aránya fo­kozatosan csökken a népessé­gen belül, a nyugdíjasoké pedig növekszik. Emellett az átlagos élettartam növekedésével fo­kozatosan emelkedik a nyug­díjban töltött átlagos időszak hossza is, amely az egy főre eső ellátási igényt növeli. Erre a folyamatra egyrészt az állami ellátórendszer re­formjával lehet reagálni, így például lehet növelni a járulékokat, emelni a nyug­díjkorhatárt, csökkenteni a já­radékokat, illetve támogatni a nyugdíjas évek alatt történő munkavégzést. Be kell látni ugyanakkor, hogy ezek az in­tézkedések önmagukban nem elégségesek az egyre mélyü­lő ellentmondások kezelésé­hez, vagyis a mostani állapot már maguktól az érintettektől - vagyis a leendő nyugdíjasok­tól - is aktív cselekvést kíván. A jó hír az, hogy a magyar lakosság a jelek szerint kezdi felismerni az öngondoskodás, a nyugdíjas évekre való előta­karékoskodás szükségességét. Az AEGON megbízásából vég­zett kilenc országot érintő nem­zetközi kutatás adatai szerint a magyar válaszadók 76 szá­zaléka fontosnak látja a minél több forrásból származó nyug­díjat, emellett már 71 százalé­ka vélekedik úgy, hogy fontos a tervszerű felkészülés a nyug­díjas évekre. Szintén biztató eredménye a kutatásnak, hogy bár egyelőre a magyarok igen kis része képes érdemben meg­takarítani kifejezetten a nyug­díjas éveire, 44 százalékuk ter­vezi, hogy elkezd félretenni. Biztató eredménye a kuta­tásnak az is, hogy a magyarok túlnyomó többsége szerint szükség van a nyugdíjrendszer valamilyen irányú reformjára, vagyis a lakosság többsége várhatóan nem ellenezne ilyen irányú lépéseket. A megkér­dezettek valamivel több, mint a fele például úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjellátás fenntarthatósága érdekében növelni kell az adókat, és ez­zel párhuzamosan csökkenteni a nyugdíjkifizetések mértékét, és csak 5 százalék látja úgy, hogy a rendszer változtatás nélkül is működőképes marad. Figyelemre méltó viszont, hogy a magyarok mereven elutasí- tóak a nyugdíjkorhatár emelé­sével szemben: 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb ilyen jellegű lépést. Ezzel együtt a magyar lakos­ság igen pesszimistának mond-, ható a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásait illetően. Az AEGON kutatása szerint a magyarok 55 százalékának komoly két­ségei vannak a majdani nyug­ellátással kapcsolatban, 31 szá­zalékuk pedig „nagyon pesz- szimistának” vallja magát, és csupán a megkérdezettek egy százaléka látja úgy, hogy a jövő nyugdíjasai jobban élnek majd, mint a jelenlegiek. Ezzel párhuzamosan a meg­kérdezettek 83 százaléka vé­lekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszí­teni fog értékéből, 78 száza­lékuk pedig úgy látja, hogy tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ez a pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutat­kozik: a magyar lakosság igen jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja ele­gendő lesz-e a mindennapi megélhetésre: különösen pesz- szimisták a nők és a középko­rúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonu­lásuk ideje. A nagyfokú pesszimizmus ugyanakkor az eddig megtett lépésekben nem tükröződik, vagyis az érintettek a súlyos aggodalmaik ellenére igen ke­veset tesznek, illetve tudnak tenni a majdani nyugdíjukért. Az AEGON kutatása szerint ugyanis a megkérdezettek 37 százalékának nincs vagy igen kicsi mértékű a saját nyugdíj­célú megtakarítása. Nagyon jól felkészültnek a megtaka­rítások szempontjából viszont csak a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a néme­tek 14 vagy az amerikaiak 11,5 százalékával. A felelősség kér­désében szintén igen rosszul állnak a magyarok: több mint 18 százalékuk egyáltalán nem vagy inkább nem érzi magát ZATYKÓ PÉTER A szerző az AEGON Magyarország Zrt. vezérigazgatója felelősnek a nyugdíjas éveiben keletkező jövedelméért. Mindezek alapján még mindig igen jelentős az a réteg Magyar- országon, amely kizárólag az ál­lami nyugdíjpillérre támasz­kodhat időskorában, ami - és ezt nem nehéz belátni - hosszú távon katasztrófahelyzethez ve­zethet. így létfontosságú, hogy öngondoskodással tudják majd biztosítani időskori megélheté­süket. Ezt a felismerést persze a pénzügyi szolgáltatóknak is támogatniuk kell például azzal, hogy vonzó, a mostani bizony­talan helyzetben is reális alter­natívát jelentő konstrukciókkal jelennek meg a piacon, és az ön- gondoskodás szükségességére minden rendelkezésre álló esz­közzel felhívják az érintettek figyelmét. A probléma ugyanis közös, és a megoldása is min­denkinek alapvető érdeke. A szakoldal megjelenését az AEGON Magyarország támogatta ^EGON Szükséges-e saját megtakarítás a kellő mértékű nyugdíjhoz? (magyar válaszadók véleménye a kérdésről, százalék) Egyáltalán nem ért egyet i----------------------- Inkább nem ért egyet Nem tudja--------------------------Semleges Teljesen egyetért ^ _______________Inkább egyetért VG-GRAFIKA FORRÁS: AEGON RETIREMENT READINESS SURVEY

Next

/
Oldalképek
Tartalom