Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

4 A HÉT TEMAJA 2012. JÚNIUS 17., VASÁRNAP termőföld Ma az vehet földet Magyarországon, akinek nincs pénze, és „aki nem akar”. Alacsony az ár, de értékes a terület, így 2014-től, ha az uniós polgároknak szabad lesz a vásár, nagy lesz az érdeklődés. Egy holland hektár ma 10 magyar hektárt ér. KAPUZÁRÁSI PÁNIK A FÖLDPIACON A magyar föld tényleg érték, a Kárpát-medence adottságai tényleg kiválóak, és kiemelkedő tudás is van ebben az ágazatban, de a professzionalitás sok esetben igencsak messze van Hol adták el a legtöbb és a legkevesebb földet művelési áganként? Legnagyobb összforgalom (2011, ezer hektár) Szántó Erdö-fásított Gyep-rét-legelö Kertgyümölcsös Szőlő Jász-Nagykun- 1ftft „ „ «E Borsod-Abaúj- Szabolcs- in D. . ft0 Szolnok 10'° Som°gy 2-5 Zemplén 2-1 Szatmár-Bereg 1-° Bacs-Kiskun 0,8 Bács-Kiskun 8,9 szatmárié reg L® Bács-Kiskun 1,4 Bács-Kiskun 0,3 Heves 0,3 Szabolcs- n o 7 , i o Szabolcs- . . Borsod-Abaúj- »« Borsod-Abaúj- ­Szatmár-Bereg 0,8 Szatmár-Bereg Zemplén 'í,í Zemplén Legkisebb összforgalom (2011, ezer hektár) Szántó Erdő-fásrtott Gyep-rét-legelő Kert-gyümölcsös Szőlő n n Komárom- n - Komárom- A, Komárom- „ n. Szabolcs- no Veszprém 2,4 Esztergom 0,3 Esztergom 0,3 Esztergom 0,04 Szatmár.Bereg 0,02 Nógrád 2,2 Fejér 0,2 Tolna 0,3 Veszprém 0,03 Vas 0,01 Sígom 2'° Békés U Vas M W «“■ 0,002 Az élelmiszerár-robbanás és a gabonák üzemanyag- célú felhasználása miatt egyre jövedelmezőbb a mezőgazdaság,ráadásul Európában már alig lehet jó minőségű termőföldhöz jut­ni. Magyarországon 2014 után az uniós állampolgá­rok is vásárolhatnak. Hát ezért érdeklődnek a befek­tetők és a politika is egyre jobban az ágazat iránt. Fábos Erika „Ma 500-900 ezer forint körül mozog egy hektár szántóföld ára - mondta Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kola rektora, volt szocialista or­szággyűlési képviselő, szakpo­litikus. - A 4-6 aranykoronás földek gyenge minőségűnek számítanak, 10 aranykorona felett pedig nagyon jónak, de az aranykorona ma már ke­vesebbet árul el egy föld érté­kéről, mint mondjuk az, hogy öntözhető-e, vagy van-e a kö­zelében autóút, vagy hogy 1-2 hektárról, esetleg 20-30 hek­táros és összefüggő területről van-e szó. 2014 után, amikor már nem csak magyar embe­rek vehetnek földet, egész biz­tosan feljebb mennek az árak, főleg a jó minőségű szántóte­rületek ára. Úgy számolunk, hogy a drágulás 2-3 év alatt elérheti az 50-100 százalékot is, így egy 100 hektáros terület hamarosan akár 50-100 millió forinttal is többet érhet, mint ma.” Magda Sándor hozzátette: a jelenlegi szabályozás akko­riban azért lett ilyen, hogy garantálni lehessen, hogy a helyben lakó gazdálkodók fej­lődhessenek. így aki állatot is tart, és régóta gazdálkodik, tehát a tudása és az eszközei is megvannak, előnyt élvez a bérlésnél és jelenleg még a vá­sárlásnál is, ezzel az akkori ellenzék is egyetértett, de úgy tűnik, mára megfeledkezett róla. Amennyiben - ahogy lát­ható - városi strómanokhoz kerülnek a hazai termőföldek, a vidék még inkább ki fog üre­sedni, pedig a cél ennek éppen az ellenkezője lenne. „A Kárpát-medence adottsá­gai olyanok, hogy ha a magyar mezőgazdaság professziona- litásban végre felzárkózna a nemzetközi szintre, innen Eu­rópa legigényesebb piacait le­hetne ellátni - mondta Magda Sándor. - A magyar zöldség és gyümölcs a leginkább verseny- képes árunk, és ezt nemcsak mi tudjuk, hanem mindenki a világban, aki ért a mezőgazda­sághoz.” Raskó György gazdálkodó, agrárközgazdász azt mondja, a magyar föld tényleg érték, a Kárpát-medence adottságai tényleg kiválóak, és kiemelke­dő tudás is van ebben az ága­zatban, de a professzionalitás valóban igen messze van, mesz- szebb, mint a 80-as években volt. „Magyarországon a búza ter­mésátlaga a 80-as években 6 tonna volt hektáronként, most 4. Évente tehát kétmillió ton­nával kevesebb terem, mint amennyi teremhetne, akkor miről beszélünk? - kérdezi Ras­kó György. - El kellene fogadni, hogy a mezőgazdaság éppen olyan gazdasági ágazat, mint az ipar. Vannak benne kis- és nagyüzemek, cégvezetők, tu­lajdonosok, de bérmunkások is. A legnagyobb baj az, hogy az egész mezőgazdaságot átlengi valami misztikum, amit a poli­tika teremtett köré, és szakmai ésszerűségek helyett a politikai erő- és érdekviszonyok mentén születnek benne a döntések, az utóbbi időben ráadásul feuda- lista szemlélettel.” Raskó György szerint az nem természetes és nem is el­fogadható, hogy amíg Német­országban egy hektáron 60-80 ember számára elegendő élel­miszert képes megtermelni a mezőgazdaság, addig Magyar- országon csak 20-25 embert képes ugyanekkora terület el­látni. „Ha ezt a „hatékonyságot” csak a búzatermelésre és eu- róra lefordítjuk, évente 400 millió euróról mondunk le. Hát így tékozoljuk el a hazai mező- gazdaság erőforrásait, például azzal, hogy egy-két hektáron kínlódnak gépek és sokszor tu­dás nélküli kényszergazdálko­dók tömegei.” Magyarországon a 90-es években, a kárpótlás- és rész­aránykiadás után több mint 2 millió 350 ezer földtulajdonos lett, a tulajdonok 80 százaléka 5 hektárnál kisebb terület. 16 ezer családi gazdaság működik az országban, a földterületek 11 százalékán folyik olyan gazdál­kodás, ami 2500 hektár feletti, tehát nagyüzemnek nevezhető. Magda Sándor azt mondja, ná­lunk a családi és a nagygaz­daságok mérete is nagyobb, mint az európai átlag, de jobb lenne, ha még nagyobb lenne, mert úgy hatékonyabb lehetne a gazdálkodás. Erre a lehetőség is adott. Azt ugyanis, hogy a birtokméretek hogyan alakul­nak, nagyban meghatározzák a földrajzi adottságok. Nálunk ez is ideális, Németországban, Hollandiában, Dániában, Belgi­umban sokkal szétaprózottabb a szerkezet, Ausztriában pedig a hegyek miatt kedvezőtleneb­bek a lehetőségek. Abban minden elemző egyet­ért, hogy túlzottan szétaprózó­dott az ágazat, nemcsak tulaj­donosból, termelőből is túl sok van. Ez akkor változhatna, ha cégek is földhöz juthatnának, de a törvény ezt tiltja. Magda Sándor erről azt mondta, azért, mert így akarták megakadá­lyozni, hogy gazdasági társa­ságokon keresztül külföldiek földhöz jussanak. Fontosabb átlagárak* Év Búza Kukorica Árpa Nap,a,or ________________ gomag 20 02 22,8 20,7 25,3 64,1 2004 23,4 22,8 24,0 55,8 2006 26,3 25,8 25,2 51,4 2008 40,1 28,2 36,1 80.0 2010 39,2 36,9 29,3 90,0 2011 51,2 47,9 49,8 108,8 •FT/KG FORRÁS; KSH Földhasználat gazdaságcsoportok szerint* É Szántó-0aZdaságÍEgy®nÍ c Ev . .. . szerveze- gazda- Egyéb terület , , , tek sagok 1995 4715 2444 2271 2000 4499 2019 2355_______ 20 05 4513 1872 2135 505 2011 4322 1824 2005 491 •EZER/HA FORRÁS: KSH Országos átlagárak* szántó ________________592 000 erdó-fásított__________________471000 gyep-r ét-legelő________________269 000 ker t-gyümólcsós ___________1,06 millió sz őlő________________________1,31 millió •F T/HA FORRÁS; OTP ÉRTÉKTÉRKÉP Nógrád a legolcsóbb AZ OTP JELZÁLOGBANK termő- föld-értéktérkép elemzése sze­rint az elmúlt tíz év alatt csak­nem megduplázódtak a föld­árak, és a 3152 magyar telepü­lésből mindössze 115-ben nem volt egyáltalán termőföld-adás­vétel tavaly az összes eladás 73 százalé­kát szántók tették ki, de a szőlő- területek piaca is élénk, míg leg­lassabban a rétek, legelők fo­rognak. A termőföldpiac leginkább az Alföldön, Jász-Nagykun-SzoT nok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala me­gyében „pezseg”, Pest, Veszp­rém és Tolna megyében pedig a legnagyobb most a csend. az összes 2011-ben eladott ter­mőföldre vonatkozó átlagár ese­tében megyei szinten 2,2-szeres az árkülönbség. A legolcsóbb - Nógrád: 344 ezer Ft/ha - és legdrágább - Fejér: 749 ezer Ft/ ha - területi egység között, a kistérségek között ez már 6,3-szorosra nő - a bátonytere- nyei: 244 ezer Ft/ha és a bala­tonfüredi: 1,55 millió Ft/ha. Aki állatot is tart, és régóta gazdálkodik, tehát a tudása és az eszközei is megvannak, előnyt élvez A I 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom