Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-13 / 137. szám

T7A7PT "Cinn ■KVU ma gj IjJCi J. fV Maiina Hedvig, a 2006-ban megvert szlovákiai magyar egykori diáklány, ma kétgyermekes családanya megjelenik minden számára elrendelt vizsgálaton, de vallomást nem tesz - közölte ügyvédje. A múlt héten Hedvig megjelent a főügyész­ség által elrendelt pszichiátriai teszten, de nem állt szóba a pszichiáterekkel. HÍRSÁV Nehezítik Kanadában a menedékkérelmet A kanadai képviselőház jóvá­hagyásával felállíthatnak egy listát a nem biztonságos országokról. Az innen érke­zők menedékét elutasítanák. Fellebbezés nincs, és a ko­rábbi 1000 nappal szemben 45 napon belül kitoloncolják a kérelmezőt. Mindezt fő­ként a magya romák beván­dorlása miatt hozták meg. Vörös csillag: ki fizesse meg a kártérítést? A fideszes Wittner Mária és a KDNP-s Stágel Bence indít­ványa a strasbourgi bíróság­nak a vörös csillag viselése ügyében hozott ítélete alap­ján a magyar államra kirótt 6400 euró kártérítést és per­költséget „az állampárt fele­lősségében osztozó párt vagy pártok” - vagyis az MSZP - központi költségvetési támo­gatásából fizettetné ki. MSZOSZ: Schmidt kérjen bocsánatot A magyar Szakszerveze- tek Országos Szövetsége (MSZOSZ) bocsánatkérésre szólította fel Schmidt Máriát, mivel a Terror Háza főigaz­gatója a munkavállalókról mint „elkényelmesedett, nagy igényű, ellustult és fő­leg felelősséget vállalni nem akaró dolgozókról” írt egy elemzésében. Az MSZOSZ szerint a dolgozók a tényle­gesen ledolgozott munka­órák számát tekintve a harmadik helyen állnak Európában. Schmidt Mária főigazgató Nehezen töifesztenek a városok kötvények Vásárhely példája látványos, ám több tucat más település is bajban lehet Nagyjából 80 és 100 közöttre tehető azoknak az önkor­mányzatoknak a száma, ahol problémát jelenthet a kötvénykibocsátás utáni törlesztés. Sztojcsev Iván Több mint kétmilliárd forinttal nagyobb értékben bocsáthat ki Hódmezővásárhely kötvényt, mint amennyi a csongrádi város teljes banki tartozása. A tranzakciót engedélyező friss kormányzati döntés mégis szinte az életet jelentheti Vásár­helynek: enélkül aligha tudták volna biztosítani a finanszíroz­hatóságot. A kormány döntése Hódme­zővásárhely és az Erste Bank között létrejött megállapodás végrehajtását jelenti, amelyet a város közgyűlése jóváhagyott - közölte Göbl Vilmos, á vá­ros sajtóreferense. A részletek banktitoknak minősülnek, így ugyanúgy kérdőjelesek marad­nak a nyilvánosság számára, mint a város és az Erste áprili­si megállapodása a kötvények visszafizetéséről. Fél éve sincs, hogy Lázár János polgármester­ként szokatlanul élesen jelezte, a város számláját vezető bank­nak nagy szerepet kell vállal­nia az árfolyamkockázatban. Ma már azt mondja: „jó adósok akarunk lenni". „Spekuláltak, ez egy ideig jó volt nekik, most pedig ott tartanak, hogy ha nincs meg­állapodás, nem lettek volna képesek visszafizetni a tarto­zást” - mondta egy magát meg­nevezni nem kívánó jobboldali polgármester. A válság kezde­téig Lázár vezetésével alaposan megforgatták a város pénzét: az ÁSZ szerint 2007-2008-ban 38 határidős devizaügyletet kötöttek törvényesen, vállalva a kockázatot. Hódmezővásárhely esete azonban nem egyedi. A 23 me­gyei jogú város közül 15-nek is tízmilliárd forint fölötti a tarto­zása a pénzintézetek felé, míg A helyi önkormányzatok kötvénytartozása (év végén, milliárd forint) 2006 2007 2008 2009 2010 Az állam és az önkormányzatok hiteltartozása (belföldi hitelintézeteknek, év végén, milliárd forint) 2006 420,1 1447,1 2007 2008 2009 2010 2011 2012 ** * Április végén. ** Március végén. VG-CRAFIKA FORRÁS: MVB. PSZÁP 2007-ben négynek volt ennyi. Összességében öt éve 131 mil­liárdos, 2010 végén pedig már a 345 milliárdot is meghaladó volt a legnagyobb városok ban­ki tartozása. A kisebb telepü­lések tartozása számszerűleg kevesebb, ám a lakosságszám­hoz és a helyi bevételekhez képest sok helyen elég nagy ah­hoz, hogy komoly problémákat okozzanak. A GKI Gazdaságku­tató tavalyi kimutatása szerint a teljes települési adósságállo­mány 75 százaléka 99 önkor­mányzatnál halmozódott fel. 2006-2007 körül volt a köt­vénykibocsátás aranykora - mondta az egyik polgármes­ter. Akkoriban jöttek rá ar­ra, hogy a kötvénykibocsátás jó módja a könnyű pénzhez jutásnak. Az állam is érdekelt volt ebben, így kevesebbet költhetett a településekre. Míg 2005-ben 665 milliárd volt a települések teljes tartozás- állománya, azóta ez több mint 1000 milliárddal nőtt. Sőt míg 2005-ben alig 4 milliárd forint volt az önkormányzatok érték­papír-tartozása, ez a szám most a 600 milliárdot közelíti. Olyan ügylet, mintha az önkormányzat konzorciális hitelt venne fel önkormányzati kötvények ki­bocsátásáról kevesebbet lehet tudni, és kötvények nem szok­tak forgalomba kerülni - mondta lapunknak Duronel- ly Péter, a Budapest Bank be­fektetési igazgatója. A kibocsá­tott kötvényeket jelentősebb bankok szokták lejegyezni, ezért a kibocsátások olyanok, mintha az önkormányzatok konzorciális hitelt vennének fel. A kibocsátás nem olcsóbb a hitelfelvételnél, ezért azt vala­milyen adminisztratív kön­nyebbségért szokták választani azt önkormányzatok. A kibo­csátás zárt jellegéből adódóan a kívülállók nem ismerik a köt­vény kamatozását és feltételeit. Az igazgató szerint a kötvénye­ket megvásárló bankok lejára­tukig megszokták tartani ér­tékpapírjaikat, így azoknak nem alakul ki másodlagos pia­ca, és futamidőn belül értéket sem tartanak számon róluk. az önkormányzatok nyilvá­nos és zártkörű kötvénykibo­csátásokat hajthatnak végre lakossági és intézményi befek­tetők részére. A kibocsátáson elsősorban intézményi befekte­tők, ezen belül hitelintézetek jelenhetnek meg vevőként. A kötvény kamatozási és fu­tamideje a kibocsátó önkor­mányzatgazdálkodását jellem­ző mutatóktól és a kibocsátás céljától függ. A kibocsátó, a kibocsátást szervező vállalko­zás és a kötvényeket megvásár­ló befektetők között felmerülő vitás kérdéseket az érintettek­nek egyedileg kell rendezniük. Már nem annyira jó adósok, mint régen voltak az önkormányzatok változat­lanul jó adósnak számítanak, de nem annyira jónak, mint né­hány éve. Eddig általában nem jelentett szinte semmilyen koc­kázatot egy várost hitelezni, biz­tosak lehettek abban a bankok, hogy viszontlátják a pénzüket. Mostanában azonban ez már igencsak megváltozott. A leginkább különös példa a pécsi. A baranyai megyeszék­helyen tavaly hirdetett meg az önkormányzat közbeszerzést egy 2,8 milliárdos hitelfelvételi eljárásra, ám két héttel később ezt visszavonták. A helyi ellen­zéki politikusok állítják: azért történt mindez, mert valójában nem volt bank, amely vállalta volna az együttműködést a sú­lyosan eladósodott baranyai megyeszékhellyel. A városvezetők azonban ezt a vélekedést megcáfolták. Vihar előtti csend a piacokon euróövezet Gyors megoldást vár el a valutaalap vezetője Ahogy közelednek a vasárnapi görög választások, és növekszik a feszültség az európai kötvény­piacokon, úgy kritizálják egyre keményebben szakértők az EU eddigi válságkezelését. Egyre világosabbá válik: ka­tasztrófa kell ahhoz, hogy Eu­rópa szakítson eddigi kríziske­zelő politikájával, amely csak a bankmentésre korlátozódott, írta Paul Krugman a New York Timesban. A Nobel-díjas köz­gazdász szerint miközben az európai politikai elit bankmen­tő akciókra bármikor hajlan­dó, eközben teljesen képtelen annak beismerésére, hogy po­litikája cserben hagyja az em­bereket, akiket a gazdaságnak egyébként szolgálnia kellene. Úgy véli, a dolgok jelen állása szerint az összeomlás hamar bekövetkezhet Európában. Nem bánik kíméletesen az európai vezetőkkel Nouriel Rou- bini sem a Finan­cial Times Deutsch- ■ landnak írt jegyze­tében. Az amerikai sztárközgazdász szerint a bankok feltőkésíté­sének eddigi közvetett módja - maguk az államok kapnak kölcsönt a mentőalapokból, és ebből segítik ki a bankokat - katasztrófához vezetett az írek­nél és a görögöknél. Szerinte ehelyett a bankokat közvetlenül kellene feltőkésíteni. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a CNN-nek úgy nyilatkozott: Európának „ke­vesebb mint három hónapja maradt az euró megmentésé­re”. Utalt Soros György hason­ló nyilatkozatá­ra, és kiemelte: Görögország nem úszhatja meg az adósságrendezést. „Akinek adóssága van, azt tör­lesztenie kell. Ez minden uniós ország helyzetének javulását is előidézheti” - tette hozzá, utalva az országban egyre nép­szerűbb pártokra, amelyek az EU-val és az IMF-fel kötött meg­állapodás felmondását szorgal­mazzák. ■ W. B. „Európának ke­vesebb mint 3 hónapja maradt.’ Ellenzék Tízezrek tüntettek Moszkvában Vlagyimir Putyin ellen új választásokat és új elnököt követelve. A füg­getlenség napjára meghirdetett Milliók menete az ellenzék első utcai megmozdulása azóta, hogy a májusban harmadszorra beiktatott Putyin elnök a gyülekezési törvény módosításával drasztikusan szigorította az ilyen megmozdulásokon elkövetett szabálysértések büntetését. Most (szélső)baloldali csoportok, de szélsőséges naci­onalisták és a szexuális kisebbségek is utcára mentek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom