Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-12 / 136. szám
6 GAZDASAG 2012. JUNIUS 12., KEDD HÍESÁV Költségvetési Tanács: kockázatos a büdzsé a növekedési kockázatok miatt a Költségvetési Tanács alternatív makrogazdasági prognózis összeállítását javasolja a kormánynak a 2013-as költségvetésre. A testület felhívja a figyelmet a konjunkturális kockázatokra, ezért további kiigazító lépések válhatnak szükségessé. A tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy a hiánycél eléréséért hozott eddigi döntések növekedési hatása vitatható. A nemzet- gazdasági tárca megkapta a véleményt, a javaslattervezetet a kormány szerdán tárgyalja, esetleges átdolgozása után június 15-én nyújtja be az Országgyűlésnek. Elbocsátás és vizsgálat a vasúti videó ügyeben ELBOCSÁTOTTÁK A Közlekedéstudományi Intézetnek azt a munkatársát, aki egy vasúti szakszervezeti egyeztetésen készült videón vonalbezárások lehetőségéről beszélt, azt mondta, hogy azt egy államtitkár szerint azt az IMF-re lehet majd kenni, és közölte: nem a szükséges vonalakat újítja fel az állam. Völner Pál illetékes államtitkár közölte: a nyilatkozat nem az NFM álláspontja, nem szüntetnek meg vonalakat, a felújításoknál nincs korrupció, és nem szükséges parlamenti bizottság felállítása az ügyben, ugyanakkor a MÁV-ot és a KTI-t arra kérte, vizsgálják ki az egyeztetés körülményeit. Kötvényt bocsáthat ki Hódmezővásárhely több, mint 23 milliárd forint értékben bocsáthat ki kötvényt Hódmezővásárhely - döntött a kormány. A Magyar Közlönyben kiadott rendelet szerint ez az adósság megújítására költhető, 25 éves futamidővel törleszt- hető. A város korábban megpróbálta rábírni a jelenlegi kötvényeket jegyző Erste Bankot, hogy vállaljon többet az árfolyamkockázatból. Megélhetésüket féltik a dohánytermelők A magyar dohánytermelők aggódnak a WHO dohánytermelés visszaszorítását célzó javaslatai miatt, szerintük azokkal húszezer magyar foglalkoztatott megélhetése kerülne veszélybe. A terv megtiltaná a hosszú távú szerződéskötést a dohány- termelők és a felvásárlók között, korlátozná a termőterület méretét, meghatározná a művelési időszakot. Stiglitz: Nem működhet a spanyolok mentése nem biztos, hogy az EU terve működni fog a spanyol bankok 100 milliárd eurós megmentése kapcsán Joseph Stiglitz szerint. A Nobel-dí- jas közgazdász úgy véli, a német költségvetési szigor helyett a közös bankrendszer kialakítása a megoldás. A fiskális unió irányába kell mozdulni, amely megoldhatná az adósságválságot. Kormányon belüli ellentétek, ismét sürgős eljárás a T. Házban PARLAMENT Az e heti ülésen ismét él a kormánytöbbség a kivételes sürgős eljárás lehetőségével: az új házszabállyal lehetővé tett gyors ügymenetben ezúttal Szijjártó Péter és Győri Tibor államtitkári kinevezését legitimálják utólag. A most hatályos törvény szerint ugyanis „a miniszterelnökséget államtitkár vezeti, rajta kívül helyettes államtitkárok működhetnek”, ezúttal azonban több államtitkárt is kineveztek. Hogy egyértelmű legyen a helyzet, beírják a törvénybe, hogy több államtitkár is lehet. Hétfőn szavaztak a Nemzeti Eszközkezelőről. Az önkormányzatok akkor kaphatnak csak meg egy lakást, amelyet az eszközkezelő korábban megvett, ha a saját városukban az összes ilyen ingatlant átveszik. Emellett kikerült az eszközkezelő a társasági adó hatálya alól. Szavaztak a Munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseihez beadott módosítókról is - ha így fogadják el jövő héten a törvényt, elsősorban a munkaerő-kölcsönzés szabályai egyszerűsödhetnek. A nemzeti vagyon törvényénél is módosítókról döntöttek: a fi- deszes Cser-Palkovics András javaslatával korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonná nyilváníthatják a közszolgáltató cégek önkormányzati tulajdonrészét. Kormányon belüli vita volt ugyanakkor a víziköz- mű-törvényről: míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium általános vitára alkalmasnak találta a parlament gazdasági bizottságának ülésén a négy kormánypárti képviselő által jegyzett módosító javaslatot, addig a vidékfejlesztési tárca elutasította azt. A bizottság végül 18 kormánypárti szavazattal tárgy- sorozatba vette és általános vitára alkalmasnak minősítette a javaslatot. A mai ülésnapon a közlekedési tárgyú törvényekről vitáznak - ez a javaslat határozná meg azt is, milyen autóutakat és autópályákat fejleszthetnének a következő években -, valamint sorra kerül a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló javaslatok részletes vitája. ■ SZ. I. Döntésekre váré onkológia egészségügy A szervezésen és a felek hozzáállásán is van mit javítani Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Több ezren kapják késve a kezelést, a rendszer minden eleme hibás valamennyire. Évente több ezer rákbeteg késve kap kezelést csupán azért, mert nem jut el időben valamelyik onkológiai centrumba. Pedig akár Európa legjobb ellátórendszere is lehetne a magyar, ez csupán szervezés, informatika és szakmapolitikai döntés kérdése - állítja Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Haiman Éva Napokon belül megjelenhet az uniós pályázat a regionális onkológiai centrumok fejlesztésére annak érdekében, hogy azok az onkológiai ellátás minél szélesebb spektrumát nyújtani tudják - mondta a Világ- gazdaságnak Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet első embere. Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen így a már meglévő onkológiai és sugárterápiás tanszékek valódi centrumokká alakulhatnak, a beteg ugyanott kaphat diagnózist, ahol azután megoperálják, és ha kell, sugárkezelik vagy gyógyszerelik. „A küszöbén állunk annak, hogy akár Európa legjobban szervezett onkológiai ellátó- rendszere jöjjön létre” - vélekedett Kásler. Mint mondja, az országos intézetben két héten belül pontos és részletes diagnózist kap a beteg, ezt követően azonnal hozzálátnak a szükséges kezeléshez. „Ha végre feláll a teljes hazai onkológiai ellátórendszer, akkor az országban mindenütt hasonlóan rövid lesz a várakozási idő” - mondta. Az országos intézet és a regionális centrumok mellett minden megyei kórházban van egy klinikai onkológiai osztály, és ezek egy részében a keringési betegségek után - mint a fejlett országokban mindenütt - még mindig a daganatok követelik Magyar- országon a legtöbb áldozatot. Ráadásul sajnálatos módon, ha lassan is, de még mindig emelkedik a rákos betegek száma. Ez egyébként számos ok miatt világtendencia - közölte Kásler professzor. Annak köszönhetően azonban, hogy egyre színvonalasabb a kezelés, és a hazai gyógyítási körülméa sugárterápia szintén elérhető. így áll majd össze az az ésszerű és célszerű struktúra, amelyben „nem bolyong, hanem a legkorszerűbb kezelést kapja minden daganatos beteg” - fogalmazott a főigazgató, elismerve, hogy maguk az orvosok is sokat tehetnének azért, hogy a betegek minél előbb megfelelő ellátást kapjanak, és ne teljenek el hetek, hónapok különféle vizsgálatokkal. Sokszor azonban a betegek sem fektetnek elég energiát a dologba - véli Kásler Miklós. „Mi, magyarok egy tízéves használt autóért nyék gyakorlatilag ugyanolyanok, mint a fejlett országokban, a halálozási mutatók valamelyest javultak az elmúlt években. A halálozási statisztikákat évek óta a tüdőrák vezeti, második-harmadik helyen a vastagvég- bélrák és az emlőrák áll. Sokan halnak meg szájüregi daganatokban és prosztatarákban is. A rákbetegség miatt rokkanttá váltak száma az elmúlt negyed században megkétszereződött. Németországig is elmegyünk. Ám ha 60-80 kilométert utaznunk kell azért, hogy esetleg megmentsék az életünket, már felháborodunk” - ezzel igyekezett érzékeltetni, mi is lehet az egyik oka annak, hogy rákbetegek ezreinél nem tudják időben megkezdeni a szükséges kezeléseket, vagy akár csak felállítani a pontos diagnózist. Az említett, létező, de még fejlesztendő struktúra automatikusan kijelöli azt az útvonalat is, amelyet a betegnek be kell járnia. Vagyis ha az egészségügyért felelős államtitkárság valóban szigorítani akar, meg kívánja határozni, mely betegséggel hová kell irányítani a pácienseket, akkor egyértelmű lesz az is, milyen daganattal vagy gyanúval melyik kórházba, centrumba kell küldeni a beteget. Ezzel a döntéssel még adós a kormányzat. Kásler Miklós a gyógyszer- ellátásról azt mondta, fenyegetést jelent az esetleges kivonás. A tárgyalások várható eredményének gyakorlati hatásáról nem kívánt találgatni, de egyértelművé tette, hogy „komoly következményekkel járhat, ha olyan gyógyszereket vonnak ki a gyárak, melyeknek nincs alternatívájuk a terápiában”. Többeket érint, de jobban kezelik Külsős cégén múlik, mekkora áfakulcsot kémek lobbi Az alapvető élelmiszerek ágazata szerint a magas forgalmi adó munkahelyeket is veszélyeztet Tíz százalék alatti afakulcsot tartanának kívánatosnak a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért elnevezésű csoport tagjai - nyilatkozta a Világgazdaságnak Torba Tamás, a csoport szóvivője. Az élelmiszeripar összefogásával megvalósult kezdeményezés célja, hogy alacsonyabb áfakulcs terhelje a hústermékeket, beleértve a baromfit is, a tejtermékeket, sajtokat, a zöldségféléket és gyümölcsöket, a pékárut, az étolajat és a kávét. Torba hozzátette, felkérték az Ernst and Young szakértőit, akik készítenek egy elemzést, ez alapján lehet majd belőni, mekkora lenne az új áfakulcs mértéké. Az ágazatonként számított áfa Torba szerint sok kérdést felvet. „A zöldség-gyümölcs ágazatban különösen nagy arányú az áfacsalás, valójában nem tudjuk pontosan, ezen a téren mi történik az országban, így az állam áfacsalás okozta bevételkiesése is felbecsülhetetlen” - említett példát. Az áfacsalás mértékét csak az alapvető élelmiszereknél egyébként évi 150-300 milliárd forintra becsülik szakértők. A papír nélkül folytatott kereskedelem eltérően érinti az egyes termékköröket, de a szakértők abban egyetértenek, hogy alighanem a leggyorsabb termékciklusú zöldség-gyümölcs ágazat Fehérítenék a piacgazdaságot a leginkább érintett. Az iparág által régóta szorgalmazott áfacsökkentés azonban rendkívül komoly problémákat okoz más területeken, így például a húsiparban is. A szóvivő kijelentette: az áfacsalás jelenlegi elterjedtsége mellett a költségvetés jelentős bevételektől esik el. „Á törvényesen működő cégek komoly pénzeket fizetnek be a közös kasszába, ám a feketekereskedelem miatt már az általuk teremtett munkahelyek is veszélybe kerültek.” Torba szerint ezzel szemben egy, az alapvető élelmiszereket érintő nagymértékű áfacsökkentés olyan módon fehérítené ki az élelmiszerkereskedelmet, legális munkahelyeket is teremtene. „Ennek a jövedelemadóban és a járulékok terén is meglenne az eredménye, azt gondoljuk, az áfacsökkentés révén már rövid távon is nyerne a költségvetés.” A kezdeményezés időzítése nem véletlen: a fórum célja, hogy az új költségvetés készítése során már figyelembe vegyék az áfacsökkentés lehetőségét is. Torba emlékeztetett: a Nemzeti Konzultáció felveti egy luxusáfa bevezetését, hogy finanszírozható legyen az alapvető élelmiszerek esetében az áfacsökkentés. „Azt gondoljuk, ezzel a társadalom döntő része egyetért" - mondta. ■ B. L. i
