Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-11 / 135. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2012. JUNIUS 11., HÉTFŐ Toleránsabb társadalmat szeretnének a szklerózisosok- Egy idő után feltűnt, zsibbad a lábam. Azt hittem, idegbecsí- pődés, vagy érszűkület, aztán a sokadik vizsgálat után kiderült: sclerosis multiplex - meséli a betegséggel küzdők somogyi egyesületének a sclerosis multiplex (SM) május végi világnapjához kapcsolódó rendezvényén egy negyvenes asszony, majd botjára támaszkodva a kaposvári Agóra széksorai közé ballagott, hogy meghallgassa Deme István orvos előadását a betegségről. Magyarországon nagyjából 6-8 ezren, Somogybán 180-200- an szenvednek az ismeretlen eredetű, gyógyíthatatlan betegségben, mely az idegpályákat támadja meg, s évek alatt elsorvasztja azokat: az SM sokszor teljes mozgásképtelenséggel jár. Ám nem minden esetben, megfelelő életvitellel, gondolkodás- móddal a folyamat lassítható, konzerválható.- Rengeteg tévhit él a betegséggel kapcsolatban - magyarázta Kristófné Kiss Emese, az egyesület elnöke. - Például ■ Magyarországon 6-8 ezren, Somogybán 180-200-an szenvednek a betegségben. általános tévképzet, hogy a beteg minden esetben tolókocsiba kerül. A folyamatot erősíti a depresz- szió, viszont, ha valaki stresszmentes életet él, akár csökkenhetnek, esetleg el is múlhatnak a tünetek. Éppen ezért a pozitív gondolkodás az egyikfő terápiás erő, szintén segít az egészséges táplálkozás, s természetesen a sport is.- A betegek sokszor a mindennapi élet megpróbáltatásai miatt kerülnek nehéz helyzetbe- folytatta Kristófné Kiss Emese.- Az első szakaszban például, amikor még nem kell bot, ám a járás már bizonytalanná válik, általában részegnek hiszik őket. Az egyesület éppen ezért jött létre: segítünk feldolgozni a traumát, programokat, terápiás alkalmakat szervezünk, közöttünk mindenki felszabadultabban beszélhet a problémáiról. Ebben a társadalom is segíthetne persze, ám beérnénk azzal is, ha elfogadóbb lenne velünk szemben... ■ A. V. Tipegővonták, ha találkoznak medenceszél Hűtőtáskás hétvégi nosztalgiavendégek a kaposvári fürdőben VFolytatás az 1. oldalról) Aztán békebeli módon kisajátítottak egy saját kis szigetet a gyepen, lehetőleg árnyékban - a későn érkezőknek ez már kevéssé sikerült...- Ha még egyszer lefröcsölsz, nem kapsz délután fagylaltot! - hallatszott szűk fertályóra alatt háromszor is a nagymedencéből, ahol friss frizuráját próbálta megóvni egy anyuka energiabomba fiától. Kevés sikerrel, a heveny pancsolásnak még a homályos hosszú órákkal eltolt büntetés sem tudott megálljt parancsolni. Pedig lett volna helye a lurkónak, hiszen a többség eleinte inkább napoz- gatott, nagyobb forgalmat csak a gyerekmedencénél lehetett regisztrálni, ahol gumikaros tipegővonták találkoztak ka- csafej-úszógumis oviskatama- ránokkal.- laaajjj, jaaajjj, jaajjj! - menekült a térdéig érő vízben a medenceszél felé egy apuka, jelezvén fiának, feladja a víziháborút, vélhetően egy korsó, hűvösben és nyugalomban elkortyolt sörre gondolva, melyet egyelőre beláthatatlan messzeségbe száműzött ficánkoló leszármazottja. Anyukája fél szemmel élete menekülő és óbégató párját figyelte, ám egy pillanatra sem hagyta szem elől veszni a kisebbik csemetét, aki totyogva ismerkedett a vízi világgal, s időnként megbotolva el-eltűnt a felszínről. Az ugrómedencében csak a jó úszók próbálkozhattak, főként talpas és bomba változatban csobbantak felváltva, bár egy bátrabb ifjú merész fejeseket vállalt a „tetőről”. Megpróbálkozott egy hátraszaltóval is, ám a kűrnek fancsali ábrázat, erőteljes sziszegés és egy sűrűn tapogatott derék lett a vége, így a műugróbajnok elvonult és lerogyott egy napozóágyba. A középkorú többség már korábban megtette ezt, akadtak, akik igencsak látványosan aléltak el a napon, ám a heveny relaxálás idővel megbosszulta magát. Az eredendően gondosan árnyékba helyezett nyug- szék ugyanis a Föld megszokott járása miatt idővel a tűző napra került, s az óvatlan szundikáló az egykor kaján pillantások köSzombat délelőtt a nagymedencében még mindenkinek jutott hely, a gyerekpancsolóban viszont komoly forgalom alakult ki a Virágfürdőben zepette pecsenyére sült balatoni endékásokat idézte.- Ne sikáld, kenjed! - sziszegte egy karmazsinvörösre égett férfi a nejének, aki óvatosan és megkésve próbálta orvosolni az UV okozta bőrkárokat párja lapockáinál - kevés sikerrel. így aztán az égési károsult inkább elslattyogott a büfébe, hogy néhány korsó hideg sörrel belülről próbálja meg lehűteni tüzelő hámrétegét. A folyékony kenyérnek a piknikkosarak és hűtőtáskák ellenére megmaradt a becsülete, ahogyan a vízparti nyaraláshoz a gumimatrac szintjén hozzátartozó lángosból is fogyott rendesen, főként, hogy a Balatonnal ellentétben nem egy háromfogásos menü árába került egy fullextrás sajtos-tejfölös. ■ Vas András A szabadságolások közeledtével sokan próbáltak vakációs költőpénzhez jutni a bolhapiacon míg akadtak, akik a fürdőben előnyaraltak, mások a valós vakációra próbáltak valami pénzmagot gyűjteni. Legalábbis rengetegen kínálták fölöslegesnek, vagy legalábbis nélkülözhetőnek ítélt régi holmijukat a kaposvári vásár bolhapiacán: a sztenderd árusok mellett megannyi alkalmi próbálkozó pakolt ki. voltak, akik a ruhásszekrényt válogatták át, ám a többség inkább a stelázsi díszeit pakolta dobozokba, s rakta ki a pultokra. Elképesztő mennyiségű Mis- ka-kancsó, váza, tányér, hamutálca kellette magát, sőt, né- ' hány hollóházi porcelánba is belebotlottak, akik lakásdíszt kerestek. De könyvespolcrava- lót is mázsaszám lehetett találni, az elmúlt fél évszázad ponyvairodalmától a legnagyobb klasszikusokig „izzadtak” a napon, s ügyes alkuval néhány Rengetegen kínálták használt portékájukat a kaposvári vásárban száz forintért régebbi kiadású, ám hibátlan, ma újonnan többezerért kínált kötetekkel lehetett megpakolni a cekkert. legalább ezt a vázát vigye el!- kiabált egy étkészletre sokáig alkudozó, ám a remélt ár hiányában visszakozó vásárlójelölt után egy a napsütésben gazdagon izzadó nő. Kolbászos zsemlét majszoló férje viszont csak legyintett, s láthatóan nagyon várta a delet, amikor végre hazapakolhatnak. igaz, felcsillant a remény, hogy az üzlet megköttetik, hiszen a megszólított visszaindult, ám rövidnadrágos-trikós párja az utolsó pillanatban elkapta a karját. vigyázz, be ne csapjanak, anya!- mondta nagy hangon, lebigy- gyesztett szájjal vizslatva a lila-ezüst virágtartót. - Ennyiért inkább vegyünk dinnyét... Latin táncokkal versenyeztek fonyód Öt korcsoportban indultak a párok Tánciskolások számára rendeztek versenyt vasárnap 1. Balaton Kupa elnevezéssel Fonyódon, a dombóvári Perfekt Dance Tánc Sport Egyesület és a Fo- nyódi Ifjúságért Egyesület szervezésében. A Mátyás Király gimnázium aulája adott otthont az eseménynek, amelyen standard és latin táncokban kellett bizonyítaniuk a gyermek, junior, ifjúsági, felnőtt és senior korcsoportokban induló pároknak. Keleti Andrea, az ismert táncoktató vezette a programot. A szervezők odaadó munkáját dicséri a látványos program, amely méltán sikert aratott a Balaton-parti városban. ■Márton László Öt korosztály táncosai léptek parkettre a fonyódi gimnáziumban Fordítsa az Ur az orcáját terád! keresztelő Három fiút fogadtak be a kaposvári reformátusok Három kisfiút keresztelt meg vasárnap délelőtt az idei utolsó kaposvári családi istentiszteleten Bellái Zoltán református lelkész. Zoltán Zsoltot, Dánielt és Leventét a keresztszülők vallás- és fogadalomtétele után fogadta tagjai közé a kaposvári gyülekezet. Bellái Zoltán kiemelte, Isten népe egymásba kapcsolódó láncszemekből áll, a hit és a bizonyosság nemzedékről nemzedékre hagyományozó- dik tovább évszázadok óta, s ennek ékes bizonyítéka, hogy a gyerekek családtagjai is az egyház és a gyülekezet tagjai, kettejük nagyszülei presbiterek is. ■ A. V. Bellái Zoltán két társához hasonlóan Leventét is megkeresztelte L