Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-04 / 104. szám
15 2012. MÁJUS 4., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Egy túlélő naplója; üzenet a haláltáborból anne frank után Megrendítő olvasmány egy Auschwitzot megjárt 21 éves somogyi lánytól És mégis... Megrendítő olvasmány. Egy 21 éves somogyi lány naplója, aki megjárta Auschwitzot, s élve hazakerült a pokolból Április 23-án délben a somogyszili templom harangjának hangja szólt a Kossuth rádióban. Tizenkét évvel ezelőtt ugyanezen a napon halt meg Bauer Júlia, aki megjárta Auschwitz poklát. Vigmond Erika A somogyszili fiatal zsidólány soha nem gondolta volna, hogy olyan rémálmot él át ébren, amit a koncentrációs tábor jelent. Bauer Júlia a másfél éves pokolról naplót írt. A három füzetet négy évvel a halála után találták meg fiai, Suchman György és Suchman Tamás. Megrendítő olvasmány. Egy 21 éves somogyi lányé, aki egy emberségesebb 1 munkavezetőtől kapott egy ha- | táridő naplót, egy szlovák lány- | tói pedig egy adag kenyérért vett 1 ceruzát, aminek a vége piros-fe- hér-zöld volt, és az volt ráírva: nem, nem, soha! És mégis címmel, a deportálástól, a haláltáborokon át, a hazatérésig vezetett feljegyzésekből kötet született, melyet házigazdaként Suchman Tamás mutatott be, elsőként Kaposváron, majd Marcaliban. - Európában hatmillió zsidót öltek meg. Magyarországról 542 ezren, Somogyból 8100-an, Kaposvár környékéről 3500-an, Marcaliból 191-en, Somogyszil- ből pedig, ahol édesanyám született 36-an haltak meg - idézte fel Suchman Tamás, aki azt is hozzátette: Anne Frank után, európai jelentőségű írás édesanyja kéziratából szerkesztett könyv. Filebics Magdolna szociológus Bauer Júlia halála előtti hónapokban interjút is készített az asszonnyal, ami szintén a kötet része. - Félve kérdeztem meg, hogy hajlandó-e mesélni arról, amit átélt - mondta Filebics Magdolna. - Szívesen beszélt, már várta a találkozásokat, hogy folytathassa, mintha egy hatalmas tehertől szabadult volna meg. A beszélgetéseket magnóra vettem és igyekeztem megőrizni az élőbeszéd stílusát, ami sokkal közelebb hozza, átélhetőbbé és érthetőbbé teszi azt, amit elmondott. A szociológus azzal folytatta: fontosnak tartja, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon a kötet, mivel napjainkban is olyan társadalmi jelenségek, folyamatok vannak, melyek különböző embercsoportok ellen irányulnak, gyűlöletet keltenek, konfliktusokat idéznek elő. - Azt gondolom valamennyiünknek fontos erkölcsi kötelességének kell lennie, hogy a maga módján, lehetőségeivel, eszközeivel szembeszálljon az előítéletekkel. A rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak a legtöbb esetben az alapvető oka a tudatlanság, vagy a téves tudás - fogalmazta meg Filebics Magdolna.- Ez a könyv azzal a szándékkal született meg, hogy me- mento legyen, méghozzá nem is akármilyen, hanem egy forráskiadvány. Ezért a könyvben az eredeti napló másolt oldalai is szerepelnek - ezt már a kötet szerkesztője, Sas Péter irodalomtörténész mondta, aki kihangsúlyozta azt is: szakemberként és magánemberként is naBauer Júlia 1923-ban született Somogyszilben, s 1944- ben és 1945-ben Somogyszil- től Kaposvárig, onnan Ausch- witzig, majd Allendorftól Kaposvárig írta naplóját. „Hetedikén megérkeztünk Auschwitzba és amikor kiszálltunk, kiszálltunk? - kilöktek bennünket a vonatból, akkor egy pódiumon zenekar várt bennünket és a tangó bolerót játszotta. Vezényelt a karmester, és én megjegyeztem, hogy gyerekek, hiszen ez egy egész kedélyes hely, még zenekar is van... Aztán kopaszra nyírták őket Az épületből kimenet Bauer Júlia azt kérdezte: mire valók a hatalmas cementkágyon mélyen megérintették a kéziratos írások. - Egy olyan tanítókönyv, ami azt üzeni, hogy nem kell hinni semmilyen szétválasztásnak, mert mindenkidak? Egy pozsonyi nő azt válaszolta: ha nagyon kövér volt az anyád, akkor a zsírja ebbe kerül. Bauer Júlia száma a 23027-es volt. „Olyanok voltunk, mint az állatok, csak érzékeink tompákf.) Az étel mindennap szárított főzelék volt tele brómmal, az elfogyasztott brómtól gondolkodni nem tudtunk, és nem is tudtuk felfogni, hogy tulajdonképpen mi történt velünk... ”. Vissza Magyarországra 1945. október 29-én érkezett A túlélőket Ágfalván egy magyar hadnagy üdvözölte, aki azt kérte, ne gondoljanak rájuk gyűlölettel, elhurcolásuknak nem ők az okai. nek ez a hazája, legfeljebb más a vallása. Példáként elmondta Bauer Júlia életének egy mozzanatát, mikor általános iskolásként a jól tanuló lányt verekedésen kapta az igazgató. Kiderült, hogy nem azért verekedett, mert megsértették, mert lezsi- dózták, hanem mert egy sváb osztálytársa Kossuth Lajost tolvajnak nevezte, s azt nem hagyhatta. Bauer Júliát magyar és sváb közösség vette körül, kevesen voltak zsidók. Ebből a közösségből ragadta ki a II. világháború, illetve a zsidóellenes intézkedés. Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperes-plébánosa arról beszélt, hogy különösen az a rész fogta meg, amikor Bauer Júlia a küzdelemről ír. -Minél nagyobb volt a hőség, annál kevesebb vízhez jutottunk. Éreztük, hogy ez soká már nem mehet, valaminek történnie kell. Aztán felülkerekedett az élni akarás, s egy hang szólalt meg bennem, haza akarok menni, élni akarok magamért, a szüléimért, két drága szép öcsémért - idézett a naplóból Kiss Iván, azt is hangsúlyozva, hogy menynyit jelentett a túlélésben Bauer Júliának Istenbe vetett hite. - Az átélt szörnyűségek figyelmeztető jelek, hogy soha többé ne bántsanak senkit a hitükért- mondta. A naplóbeli részletek borzalmainak valóságát egy túlélő tolmácsolásában is átélhette a közönség. A Keszthelyen élő, kéthelyi Fürst Lászlóné Bárány Katalin - aki akkor ismerte meg Bauer Júliát, mikor már hazajöttek a koncentrációs táborból- a saját hányattatásait osztotta meg a hallgatósággal. Őt 14 évesen vitték el Auschwitzba. - A szüleimtől elszakítva a gyereklágerbe kerültem, a C láger 12- es blokkba, ahol 1000-1200-an voltunk. 33 blokk volt, ami úgy 35 ezer embert jelentett. Ebből a 35 ezer emberből később kiválogattak 500-at, a jó isten velem volt és bekerültem, mert az volt a szerencsés, aki minél előbb elkerült Auschwitzból, mert az volt a halálra kijelölt hely. Nem csak a krematórium füstjét éreztük, hanem az égő emberi hús, haj és bőr émelyítő szagát azon gödör felől, ahova azokat lökték, akiket fejbelőttek és olajjal leöntve égették a holttesteket - emlékezett Bárány Katalin. - A mély hitem, ami nem hagyott el, miközben 14 évesen négy lágert jártam meg. Mezítláb, egy szál rongyban, 30 kilóval jöttem haza. Édesanyám is haza jött, de édesapám ott maradt, meghalt a kőbányában. Suchman Tamás azt is elmondta: a kaposvári könyvbemutatón hatan voltak, akik túlélték a haláltáborokat, egyikük kezén még most is emlékszik a számokra: 23123... Tervezi a kaposvári és a kéthelyi zsidóság történetének a feldolgozását is: kik maradtak életben, kik haltak meg, kik segítették őket a túlélésben. A marcali zsidóságra emlékező márványtáblákat is állíttat. Somogysziltól Auschwitzig, majd haza Nem tolonganak a pályázók Somogyból romatelep Kifogásolják, hogy a program nem javít a lakhatás körülményein Kurucz Ferenc emlékverseny a lipótfai tározón Újra megrendezik a lipótfai tározón a Kurucz Ferenc emlékversenyt; melyre legalább száz indulót várnak. Lapunk néhai szerkesztőjének emlékére hirdetik meg a rendezvényt, mely évről évre seregnyi indulót vonz. - Bőségesen van hal a tóban, s komoly érdeklődés övezi a programot - hangsúlyozta csütörtökön Markó István, szervező. - Korábban a «közel 20 mázsa pontyon kívül csaknem hét mázsányi amurt engedtek a tóba. Remélhetőleg ezúttal is bőven lesz nagy kapás. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a lipótfai víztározó biztosít helyszínt a Kurucz Ferenc emlékversenynek, melyet május 12- én, szombaton tartanak meg reggel nyolctól délig. Fél héttől fogadják a jelentkezőket: a felnőtt versenyzők 2000 forintot fizetnek, az ifik egy ezrest, a gyermekek nevezési díja 500 forint. A résztvevők egy bottal és egy tűvel horgászhatnak, s a verseny után szombaton délután folytathatják a horgászást. ■ H. M. (Folytatás az 1. oldalról) „A Komplex-telepprogramban a cél a telepeken élő emberek számára való esély megteremtése a felzárkózásra, írja az államtitkárság, - egyénre szabott fejlesztési tervek alapján a munkalehetőség, a tanulási lehetőség biztosítása számukra -, valamint az adott településrészen már meglévő közösségi terek átalakítása vagy kialakítása abból a célból, hogy azok alkalmasak legyenek a humán szolgáltatások helyi igénybevételére (például védőnői szolgálat, tanácsadási tevékenység, tájékoztatás, játszóház).” Vagyis: a telep közelében egy központot alakítanak ki, itt zajlanak a programok, itt intézhetik hivatalos ügyeiket a romák, helybe viszik számukra a szolgáltatásokat. Ahogy az államtitkárság indokol: „ezzel is segítve a többség-kisebbség konfliktusmentes együttélését. Ily módon jóval sikeresebben valósítható meg fölzárkózásuk." a romák már Kanadából is „menekülnek” - mondta Kalányos István. Kanadában élő ismerőseitől tudja, hogy sok család indul hazafelé. Pontosabban azok, akik az igazságszolgáltatás elől menekültekei, nem Magyarország ra jönnek, hanem más európai országba mennek. Akik Felvetődött: ez a program valójában nem a lakhatási körülményeken javít, és nem világos, hogy a pályázat lejárta után a szolgáltatóházat ki tartja fenn. A Somogyi Hírlap megkérdezte az államtitkárságot, hogy a pénzből lakás vásárlásra vagy felújításra jut-e, illetve a jövőben mi lesz a sorsa a kialakított szolgáltatóháznak? Utóbbira nem kaptunk választ, az első kérdés kapcsán pedig megtudtuk: „ A program keretein belül a telepeken nem követtek el bűncselekményt, ugyancsak „bajban vannak”, mondta Kalányos, amióta a menekültügyi rend- ' szeren szigorítottak. Kint tartózkodásukat ugyanis felülvizsgálják, ennek bürokratikus rendszeréhez ügyvédi segítség kell, ami sok ezer dollárjába kerül a családoknak. élők olyan képzéseken vehetnek részt, melyek segítségével otthonaikat és lakókörnyezetüket felújíthatják, átalakítják - ezt a gyakorlati képzés során valósítják meg. Emellett a megszerzett szakmai ismeretekkel a munkaerőpiacon is nagyobb eséllyel indulhatnak. A program során fontos, hogy nem felzárkóztatásról beszélünk, hanem felzárkózásról - vagyis az kap segítséget, aki önmaga is változtatni akar sorsán.” - Mi lehetne előremutató megoldás a romák lakhatási körülményeinek javításában, tudva, hogy Somogybán is mintegy negyven romatelep van? - kérdeztük a babócsai Kalányos Istvánt, aki gyakran hallatja hangját a témában. Azt mondta: aki maradni szeretne a telepen, ahhoz kapjon állami segítséget, hogy rendbe hozhassa ott a lakását, aki pedig beköltözne a faluba, a vásárlásban támogassák.- Persze erre honnan lenne pénz? - vetette fel Kalányos István. Mert az elmúlt években sok milliárd forint érkezett roma felzárkóztatásra, csak az eltűnt ké- zen-közön és maradt minden a régiben. Felelősek a roma vezetők is, főleg, akik közreműködtek abban, hogy ezek a pénzek nem az érintetteket gyarapították, illetve azok is, akik érdektelenek, közönyösek a sajátjaik problémája iránt. Babócsán például az évszázados romatelepen jelenleg 13-14 család él, közös kútra járnak. Eközben a faluban 22 eladó lakás van... ■ Varga Andrea Voksok a tapsokon túl Kaposváron Második alkalommal szavazhat a közönség kedvenc kaposvári színészeire. A Csiky Gergely Színház csütörtökön indította el ismét az évadzáró gálaestig tartó szeretetáradatot Legjobb színészre, színésznőre és epizódistára lehet voksolni most is. A 2011/2012-es évad kiemelkedő teljesítményeit három módszerrel lehet lájkolni: manuálisan az előadásokon a színház előcsarnokában, valamint nyitva tartási időben a jegyirodában adhatják le szavazataikat a nézők. Virtuálisan is befolyásolhatják a végeredményt a színházi honlapon, a Társulat menüpont alatt kedvencük képére kattintva válik elérhetővé a szavazólap. Az elismeréseket a tavaly elindult hagyományteremtő szándék szerint az évadot lezáró gálaműsoron, június 7-én adják át a kiválasztottaknak. A díjakhoz felajánlásokat továbbra is jó szívvel elfogadnak, mert a nyertesek idén is a közönség ajándékait kapják majd. ■ B. T. Hazafelé tartanak a Kanadába vándorolt romák
