Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-31 / 126. szám
6 GAZDASAG 2012. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK HÍKSÁV Felfüggesztették a Mai bírságát A veszprémi Törvényszék a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a zöldhatóságnak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt.-re kiszabott 135 milliárd forintos hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatát. A törvényszék azt állapította meg: a végrehajtás súlyosabb következménnyel és károsodással járna, mivel a bírság a cég fizetésképtelenségét és működésének leállítását okozná. Bajban lehetnek a műszaki boltok a háztartási gépeket előállító és forgalmazó vállal-1 kozások lehetnek az idén várhatóan 2,7 százalékkal csökkenő lakossági fogyasztás vesztesei, ugyanis egyes termékcsoportok iránt már az év első hónapjaiban is 10 százalékkal esett a kereslet - derül ki az Atradius Hitel- biztosító legfrissebb iparági előrejelzéséből. Az Atradius szerint a hipermarketekkel küzdő, kis alapterületű műszakicikk-üzleteket különösen rosszul érinti majd a zsugorodó fogyasztás. Tarlós: a legfontosabb cég tér vissza Tarlós István elégedett A legfontosabb stratégiai cég kerül vissza a főváros tulajdonába azzal, hogy megszüntetik a Fővárosi Vízművek részvényeseivel kialakított befektetői jogviszonyokat - közölte Tarlós István főpolgármester. Elmondta: a részvények visszavásárlásához a fővárosi önkormányzat 12 milliárd forint értékű kölcsönt nyújt a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek. Ehhez a cég várhatóan közbeszerzés nélkül jut hozzá. Nyilvános a földtörvény koncepciója elkészült az új földtörvény szakmai vitaanyaga. A kormány legfontosabb célkitűzései között szerepel a nemzeti elkötelezettségű vidékfejlesztési politika, azon belül a föld- és birtokpolitika megvalósítása. A jogszabálynak az a célja, hogy a föld a helyben lakó gazdák tulajdonába és használatába kerüljön - közölte tegnap a Vidék- fejlesztési Minisztérium. Az űj földtörvénytervezetet a szaktárca várhatóan június közepén fogja beterjeszteni az országgyűlés elé. Az EU-nak is bizonyítana Orbán konzultáció Támogatottságot szeretne mutatni a kormány a már eldöntött kérdésekről Ez a kérdőív egy kommunikációs eszköz - véli Kiszelly Zoltán elemző. Mint lapunk kérdésére elmondta, a hazai politikán kívül egy dolog miatt lehet igazán fontos: ha a június 22-i Ecofin-értekezlet előtt, amelyen a magyar gazdaságpolitika is szóba fog kerülni, már beérkezne kellő számú, a kormányt támogató válasz, akkor ott ezzel is demonstrálhatja, hogy van támogatottsága a kormányzati terveknek. A legfontosabb kulcskérdés az elemző szerint az, hogy hányán küldik vissza a kérdőíveket. Az Kiszelly szerint csúfos, hogy legutóbb egymillióan válaszoltak, hiszen a közvélemény-kutatások szerint körülbelül másfélmillió támogatója van a Fidesznek. (A Tárki épp tegnap délután adta közzé legfrissebb felmérését, e szerint a Fideszt a teljes népesség 16, az MSZP-t 15 százaléka támogatja.) Ez a másfélmillió az a határ, ami felett ő sikeresnek minősítené a konzultációt kommunikációs szempontból, az alatt akár vissza is üthet az érdektelenség. „Apátia van, az emberek ismét csalódtak a legutóbbi választás után, és ez igaz nagyon sok 2010-es Fidesz-szavazóra is” - mondta Kiszelly, aki szerint a kérdőívek arra jók lehetnek, hogy sokakkal ismertessék meg a kormány gazdaságpolitikai szándékait. Ezen kívül egy fontos célt lát a Fidesz előtt: megnyerni, de legalábbis semlegesíteni a nyugdíjasokat. Erről szól az utolsó kérdés, amely azt kérdi, erőteljesen sugallva a választ, hogy meg kell-e védeni a nyugdíjak vásárlóértékét a válság alatt is. 8 millió 202 ezren kapják meg a kérdőíveket, ez személyenként 105 forintba kerül, vagyis ösz- szesen mintegy 860 millióba - mondta el Szijjártó Péter. A legutolsó kérdőíveket június 24-ig postázzák majd, és időben igencsak elhúzva, augusztus 20-ig érkezhetnek be a válaszok. így azonban semmilyen módon nem lehetséges az, hogy a június közepén elfogadandó törvényekben ezeket a véleményeket figyelembe vegyék. Lapunk kérdésére Szijjártó elmondta: ha úgy alakulnak a válaszok, akkor ezt idővel be fogják építeni az addig elfogadott törvényekbe. Politikai kommunikációs eszköz a nemzeti konzultáció, hiszen a legtöbb pontjáról már döntött is a kormány - vélik elemzők. A kérdések, amelyeket tegnap mutattak be, sőt már postázzák is, nem újak, és legalábbis erőteljesen sugalmazzák az elvárt választ. Sztojcsev Iván Miközben egyre többekhez kézbesítette ki a Magyar Posta a múlt héten meghirdetett újabb nemzeti konzultáció kérdőíveit, és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő bemutatta a kérdéseket, a parlamentben folytatódott a tranzakciós illetéket, valamint a biztosítási adót bevezető törvényjavaslatok tárgyalása. Pedig ezek azok a törvények, amelyekről most kérnék ki az emberek véleményét - mégis úgy tűnik, hamarabb lesz kész törvény, mint hogy a kérdőívek visszaérkeznének a kormányhoz. Nem egyedi ez a helyzet, a korábbi, a szociális kérdésekre fókuszáló konzultációs körben a tíz kérdés közül kilencben olyan eredmény jött ki, amelyről addigra már vagy el is készült a kormányzati koncepció, vagy már törvényt is elfogadtak a parlamentben. Látványosan nem várják meg most az emberek véleményét arról sem, hogy szociális szövetkezeteket érdemes-e felállítani. Épp múlt csütörtökön, egy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette a konzultáció újabb körét, benne az erről szóló kérdéssel, különítettek el 12,5 milliárdot erre a célra. Újdonságként egyedül az a kérdés szolgálhat a tizenhat közül, amely arról szól, kelljen-e adó- és járulékmentessé tenni azoknak a bérét, akik már nyugdíjba mehetnének, de még dolgoznak. Minden más kérdésről közismert a kormányzati álláspont. Sőt, azt például, hogy támogassák-e kiemelten a fiatal anyák munkába állását, vagy hogy kapjanak-e adókedvezményt az új munkahelyeket létrehozó cégek, már el is döntötte a kormány. Felmerül a kérdések közt a szabad vállalkozási zónák kialakítása is, amelyet Szijjártó Péter mutatta be a konzultációs kérdőívet, a parlament közben a döntéseket készítette elő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már egy nagyobb koncepció keretében mutatott be idén tavasszal - igaz, akkor folytatása nem lett a víziónak. A miniszter régóta hangoztatott ötletét visszhangozza az a kérdés is, amely arról szól, legyen-e sokkulcsos az áfa. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő sajtótájékoztatóján minderről azt mondta: a kormány most is többkulcsossá szeretné tenni az áfát. Ugyanígy egyértelműnek nevezte a kormány álláspontját abban a kérdésben, hogy a válságadókat más, a nagy cégeket is terhelő adókkal kell kiváltani. A kérdőív témái:- kkv-k könnyített adózása- adó- és járulékmentesség azoknak a dolgozóknak, akik már nyugdíjba mehettek volna- SZOCPOLTÁMOGATÁS autó- vásárlásra- bankok és nagyvállalatok további adóterhelése- kisgyerekes anyák munkába állásának támogatása- minimálbér folyamatos emelése- adókedvezmény a munkahelyteremtő cégeknek- szabad vállalkozási zónák- fiatalok segítése a munkavállalásban- monopóliumok visszaszo- rítása- A KÖZSZOLGÁLTATÓ cégek ne legyenek profitorientáltak- szociális szövetkezetek létrehozása- devizahite lesek további megsegítése- készpénzben adott cafete- ria az alacsony jövedelműeknek- többkulcsos áfa- nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése Jelentősen nő a fiatal munkanélküliek aránya statisztika Némileg bővül a foglalkoztatottság, de stagnál az állástalanok száma 52 ezerrel több, összesen 3 millió 811 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma idén február és április háromhavi átlagában, amely így 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 776 ezer fő volt, ez 48 ezer fővel több az egy évvel korábbinál, így 56,1 százalék volt a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliek 496 ezer fős létszáma 15 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 11,5 százalék volt, amely 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Különösen riasztó a fiatalok állástalansága. A 15-24 éves foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a korcsoport 27,3 százalékos munkanélküliségi rátája azonban 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez a korosztály alkotja a munka- nélküliek 15,5 százalékát. Suppan Gergely, a Takarék- Bank senior elemzője az adatokkal kapcsolatban kijelentette: a várakozásoknak megfelelő, hogy 11,5 százalékra csökkent február-április átlagában a munkanélküliségi ráta a január-márciusi 11,7 százalékról, míg minimálisan emelkedett az egy évvel ezelőtti 11,4 A munkanélküliek számának alakulása (háromhavi mozgó átlag, ezer fő) 510 2011. jan.-2012. ápr. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH százalékhoz képest. A szakértő szerint megfelel a szezonalitás- nak, hogy a foglalkoztatottak száma 20 ezerrel nőtt az előző három havi átlaghoz képest, míg több mint 52 ezerrel nőtt egy év alatt, főleg a közfoglalkoztatásnak köszönhetően. „A közfoglalkoztatást nem tekintjük valódi foglalkoztatásbővítő eszköznek, így a mostani növekedés is csalóka. Átmeneti enyhülést persze eredményezhetne, de jelenleg nincs adat arra nézve, hogy a közfoglalkoztatásból milyen arányban tudnak átlépni a hagyományos foglalkoztatásba” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pa- taky Péter. Az MSZOSZ elnöke hozzátette: nagyobb eredmény lenne, ha az alkalmazásban állók száma növekedne. Pataky a jelenlegi állapotot lényegében „stagnálásnak” tekinti. Mint elmondta: „egy recessziót mutató gazdaságban ez már eredmény. Azt jelzi, hogy bár baj van a gazdaságban, az még nem akkora, hogy elbocsátásokhoz vezessen. Félő ugyanakkor, hogy ha a recesz- szió tovább tart, a foglalkoztatási mutatók is romlani fognak.” Pataky hozzátette: „tragikus tendencia az is, hogy a 15-24 évesek körében annak dacára nő a munkanélküliség, hogy a korosztály képviselői egyre kevesebben vannak.” ■ B. L.
