Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-25 / 122. szám

6 2012. MÁJUS 25., PÉNTEK GAZDASÁG HIRSAV Fél év türelmi idő munkaügyi szabályokra jövő héten kerül a kormány elé a munka törvényköny­vének átmeneti szabályairól szóló törvényjavaslat - mondta az Adó Online-nak Berke Gyula, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagja. Eszerint a szabadság­ra, betegszabadságra, távol­léti díj számítására vonatko­zó szabályok csak 2013-tól lennének hatályosak. Bérlakásfelmondás: módosuló feltételek? VÁLTOZTATNA Kosa Lajos debreceni polgármester az önkormányzati és állami bérlakások felmondásá­nak szabályain: a javaslat szerint a bérbe adó állam vagy önkormányzat fel­mondhatná a szerződést, ha közérdekből szüksége van a bérlakásra, a bérlő pedig nem fogadta el a felajánlott két ingatlant. A javaslat szerint emellett a cserela­kás megfelelőségénél nem kellene figyelembe venni az ingatlanok fekvését. Megújuló szocpolt ígér Matolcsy György A pénzügyi tranzakciós ille­ték részelemei változhatnak, az a szándék azonban nem, hogy forgalmi-fogyasztási adók segítségével csökkent­se a kormány az élőmunkát terhelő járulékokat - mondta Matolcsy György a Heti Vá­lasznak adott interjújában. Hangsúlyozta: „a bevezetett, de nem működő” szocpol helyébe olyan finanszírozá­si rendszer kell, amely elő- takarékosságra és új családi kedvezményekre alapozva, bankhitel nélkül is elégsé­ges forrást biztosít. Matolcsy György miniszter Növekszik a városi szigor büdzsé Látszik a megszorítás eredménye, még nehezebb évek jönnek Orbán Viktor kormányfő és Lázár János, a kormányzati szerepre készülő polgármester. A kemény kézre szükség lehet a kabinetben is. Egymilliárddal javuló költ­ségvetéssel, de hatalmas adóssággal hagyja ott Lázár lános Hódmezővásárhelyét. A csongrádi város esete nem egyedi: országszerte látszik: nem csak ígérgetés volt az önkormányzatoktól, amikor azt mondták, hogy nagy szi­gor jön idén. Sztojcsev Iván Ma minden bizonnyal lemond Lázár János a polgármesterség­ről. Hódmezővásárhelyen dél­után közgyűlést tartanak, ahol a napirenden kívül felszólal Or­bán Viktor miniszterelnök is, majd várhatóan a polgármester bejelenti távozását a város élé­ről, hogy államtitkárként dol­gozhasson tovább. Az utódlás kérdéses: hatalmas meglepe­tés volna, ha az 1990 óta stabil jobboldali bázisnak számító városban nem a Fidesz jelöltje nyerne, de név még nincs. Búcsúzásképp kiderült, hogy meglepetésszerűen jó költség- vetési eredménnyel sikerült a városnak zárnia az előző évet. Úgy fogadták el a büdzsét, hogy 166 millió forintos hi­ányt terveztek, ehhez képest a most kiadott hivatalos értesítő szerint 918 milliós többlet jött össze. A helyzet azonban kö­zel sem rózsás. A magyar ön- kormányzatok közül az egyik legnagyobb adósságállomány a csongrádi városé, közel 26 mil­liárd forint. Ha pedig azt is hoz- záteszük, hogy Hódmezővásár­hellyel együtt az eladósodottsá­gi lista élén négyszer-ötször na­gyobb települések állnak, még súlyosabb az összkép. Egy má­sik város - jobboldali - polgár- mestere azt mondta: ha most nem lenne nagy a költségvetési szigor Lázár városában, közel volna a fizetésképtelenség. A megoldást a korábbi évek nagy fejlesztései, és gyakran a helyben is kritizált költekezése után a rendkívüli szigor hoz­hatja el, ahogy a most kiadott számokon is látszik. A 2012- es terv még keményebb: helyi forrásaink szerint mostanra egyértelművé vált, hogy a vá­rosvezetés komolyan gondol­ta, amikor azt mondták, hogy csak a leginkább szükséges kiadásokra fognak költeni ön- kormányzati pénzből. Nem egyedi ez a példa. Pécs az egyik legnagyobb a súlyos eladósodottsággal küzdő vá­rosok közt, ott szintén él az Elfelejtett szabadságharc a bank ellen némán És nyomtalanul tűnt el Lázár János ötlete, mellyel tavaly év végén sokkolta a bankokat: azt kérte, hogy a város számláját vezető Erste Bank vállalja át a devizában jegyzett kötvények árfolyam- kockázatának nagy részét. A banknak még csak hango­san tiltakoznia sem kellett, csak jeleznie, hogy nem ért egyet; a kérésből, valamint a fenyegetésből, hogy törvény­nyel szabályozhatják a rend­szert, nem lett semmi, a két fél csendben megegyezett, és nem közölték a részleteket. AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK hatalmas probléma a hitel- tartozás, különösen úgy, hogy amikor felvették, sok­kal jobb nemzetközi és ma­gyargazdasági helyzetre számítottak. Az ÁSZ adatai szerint a megyei jogú váro­sok közül Pécs adóssága a legnagyobb, 37,9 milliárdos, 20 milliárd fölött van Mis­kolc, Debrecen, Szeged, Hód­mezővásárhely és Szolnok is. önkormányzati utasítás: csak arra szabad költeni, amire muszáj. Az eredmény részben ott is látszik: 16 milliós lett a többlet. De kisebb települések százain is hasonló az összkép az önkormányzati beszámolók alapján. A munkatársaknak saját hatáskörben nemigen ad­nak extrajuttatást, pályázatok megvalósítására igyekeznek a lehető legkevesebbet kiadni; amit lehet, közmunkából vagy a helyi erők átcsoportosításával megoldani - ez utóbbi forrá­saink szerint a kisebb váro­sokban, falvakban sokkal köny- nyebben kínálkozó megoldás, mint egy-egy nagyvárosban. A friss jelentések három fővárosi kerületet is pozitívan emelnek ki: Pesterzsébeten 572, Angyal­földön 440, Budafokon 365 mil­liós többletet sikerült elérni. Ám arról, hogy a pozitív mu­tatók valóban jók-e, megoszla­nak a vélemények. Veszélyes spirált indíthat el, ha csak a szinten tartásra költenek - vé­lik többen is. Mégis kevés más út mutatkozik, mint a szigorítá­sé. Ha a konvergenciaprogram alapján a kormány valóban újabb százmilliót spórolna az önkormányzatokon, még ke­ményebb helyi megszorítások várhatók. Megfeleznék az idei távközlési adót egy váratlan módosítóval miluárdokkal kevesebb foly­hat be az államkasszába az idén a távközlési adóból az eredeti szabályozás tegnapi módosítása miatt. A parla­ment múlt hétvégén szavazta meg, hogy júliustól a hívá­sokért percenként 2 forintot fizetnek a telefontársaságok, valamint ugyanennyit az SMS-ek és az MMS-ek után, de az adó összegét magán- ! személyeknek havi 700, cé- | geknek havi 2500 forintban maximálták. Az Országgyű­lés gazdasági és informatikai bizottságában, illetve a költ­ségvetési és számvevőszéki bizottságában csütörtökön jóváhagyott módosító javas­lat szerint azonban a 700 és 2500 forintos felső határ csak jövőre lép életbe, 2012-re 400 és 1400 forintos maximumot határoztak meg. Kormányzati indoklás szerint a cégek ter- | heit akarták csökkenteni. Az J idén az eredeti elképzelések [ szerint nagyjából 22 milliárd | folyhatott volna be az új adó­ból, a módosítás eredménye­ként azonban ez közel 10 mil- liárddal is kevesebb lehet. Emellett problémát okoz­hat, hogyha a szolgáltatók - ahogy ezt a Telenor koráb­ban már jelezte - beépítik áraikba az új adót, azaz árat emelnek, az a forgalom, és ezzel az áfabevételek vissza­esését is eredményezheti. Bár a beígért drágítás alapvetően megdobja az áfát, amennyi­ben a fogyasztók az áreme­lésnél nagyobb mértékben fogják vissza fogyasztásukat, az összességében csökkenést eredményezhet. Lapunk becs­lése szerint a forgalom 1 szá­zalékos visszaesése nagyjá­ból 1 milliárd forinttal kisebb áfabevételt eredményez. Hazai telefonbeszélgetések J (milliárd perc, vezetékes és mobil) 2004 2005 k■■■■■■SQ3 2006|—EE3 2007 fr—|—EE3 2008 2009 Ibmbbembmésp 2010 2011 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSF 17,76 19,50 20,58 20,60 21,90 22,33 22,72 23.20 Milliárdos patikaibevétel-kiesés miatt rendezik át a piacot ÁRRÉS Széli Kálmánt megszenvedik a gyógyszer-nagy- és -kiskereskedők, az árréseken hamarosan módosíthat a kormány A Világgazdaság úgy tudja, akár már júliustól hatályba lép­het az új szabályozás, amely milliárdokkal rendezi át a gyógyszer-kis- és -nagykeres­kedők árrésbevételeit. Mert bár mind a gyógyszer-nagy­kereskedők, mind a patikák megszenvedik a tb-támogatott orvosságok árának a Széli Kál­mán Terv nyomán bekövetke­zett csökkenését, a patikák jö­vedelmezőségének biztosításá­ra a kormány az utóbbiaknak látszik kedvezni. A gyógyszertárak árrésbe­vételei az év első négy hónapjá­ban átlagosan 10, a támogatott gyógyszerkörben 15 százalék­kal estek vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. A közfinanszírozott orvossá­gok értékesítéséből tavaly 51 milliárd forintot realizáltak a gyógyszertárak, vagyis az ár­réskiesés éves szinten 7-7,5 milliárd forinttal rövidíti meg a gyógyszer-kiskereskedőket - közölte lapunkkal a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Ehhez képest 2,7 milliárd fo­rinttal ösztönzi a kormány a patikusokat az olcsóbb medici­nák promotálására - tette hoz­zá Hankó Zoltán. A gyógyszer-nagykereske­delmi cégek árrésbevételei megközelítőleg ugyanúgy csökkentek, mint a patikákéi - tudtuk meg a Hungaropharma VG-GRAFIKA FORRÁS: IMS HEALTH vezérigazgatójától. Feller Antal ezt értékben 3 milliárd forint­ra becsüli, amihez éves szinten még ugyanennyi veszteséggel kell számolni, ha - ahogyan tervezik - a nagykereskedelmi árrés 10 százalékát átcsoporto­sítják a patikákhoz. Jelenleg a gyógyszerek átla­gos nagykereskedelmi árrése 6 százalék, a kiskereskedelmi 14. Az ötezer forintnál drágább orvosságok esetében a patikai árrés 850 forint még az egymil­lió forintos készítményeknél is, miközben a nagykereskedelmi árrés ezeknél öt százalék. Hogy a drága készítményeknél ma­gasabb árréssel dolgozhassa­nak a gyógyszertárak, a nagy­kereskedelmi árrést csökken­tenék mintegy 10 százalékkal. Feller Antal azt mondja: ha tovább csökkentik bevételei­ket, a gyógyszer-nagykereske­dők meg is szüntethetik a pati­káknak adott kedvezményeket. Éves szinten az engedmény 10 milliárd forint, ami több a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es 7,5 milliárd forintos eredményénél. Sze­rinte szándék kérdése, hogy a gyógyszerészkamara és a kor­mány más forrást is találjon a patikáknak. A gyógyszerkasz- sza ez évi 83 milliárd forintos megtakarításának például alig néhány százaléka kellene csak ehhez. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom