Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-19 / 117. szám

GAZDASAG 2012. MÁJUS 19., SZOMBAT 6 A BUX index az elmúlt napokban A gombhoz varrták a kabátot beruházások Kapkodva, előkészítetlenül realizált uniós projektek (2007-2010, milliárd forint) önkormányzatok-----------28,2% 58 7,4 központi költségvetési szervek 20,8% 432,1 közalapítvány, A Szépművészeti Múzeumnál földfelszín alatt akartak újabb kiállító és közösségi tereket kialakítani, de a látványos tervek támogatását visszavonták j A 2007-2010 közötti uni­ós finanszírozású kor­mányzati beruházások az eredeti céllal szemben a GDP-növekedés és a mun­kahelyteremtés terén nem hoztak többlethatást a hazai gazdaságnak - állapítja meg az ÁSZ. A szervezet szerint ennek oka, hogy a projektek előkészítése, végrehajtása kapkodva történt. Tar Gábor „Először a gombot vették elő, majd ahhoz próbálták a ka­bátot varrni” - ezzel a som­más megjegyzéssel jellemezte a 2007-2010 közötti uniós fi­nanszírozású, kormányzati döntésen alapuló beruházáso­kat Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki tegnapi sajtótájékoztató­ján ismertette a témáról szóló ÁSZ-vizsgálat eredményeit. Az ÁSZ jelentésében arra keresett választ, hogy a 2100 milliárd forintos uniós forrás­ból finanszírozott, kormány­zati döntésen alapuló beruhá­zások mennyiben valósították meg a 2007-ben elindított Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) célkitűzéseit, amelyek a gazdasági növekedés ösz­tönzésére és új munkahelyek létesítésére irányultak. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ-elnöke azt mondta, ezen beruházások­nak valójában nem jelentkezett többlethatása a gazdaság szem­pontjából, amit a minap meg­jelent negyedéves csökkenő GDP-adattal is alátámaszt. Az ÁSZ-elnök szerint a többlethatások elmaradását az okozta, hogy a kormányza­ti beruházások megvalósítása kapkodva, átgondolatlanul tör­tént. „Egyes projektekről szó­ló döntések meghozása után kezdtek hozzá a beruházások Forrásokat veszíthetünk az európai uniós források lehívásának lehetséges ará­nyára vonatkozó kérdésünkre Domokos László ÁSZ-elnök elmondta: nagyon komoly a fenyegetettség a tekintetben, hogy hazánk nem tudja lehív­ni a 2007-13-as időszakban összességében rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos uniós forrást. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy költségveté­si szempontból jelenleg ko­moly korlát közé szorult az or­előkészítéséhez a tervek át­gondolására, illetve az önrész előteremtésére” - mondta Do­mokos László. Bár az ÚMFT fő célként tűz­te ki a gazdasági növekedés és a foglalkoztatásbővítés ösztön­zését, azonban a vállalkozások csupán a támogatások 0,7 szá­zalékát kapták, vagyis a 2100 milliárdos forrásból mindössze alig 15 milliárdhoz jutottak hozzá - emelte ki Holman Mag­dolna, az ÁSZ felügyeleti veze­tője. A támogatások 98 száza­lékát a közszféra kapta oly mó­don, hogy 47 százalékot tett ki az állami tulajdonú gazdasági társaságok részesedése. ha nincs pénz önrészre szág - mondta. Pont akkor, amikor fejleszteni kellene, a hitellehetőségek beszűkülé­se miatt az önrész előteremté­se komoly kihívást jelent az önkormányzatok és a vál­lalkozások számára - emelte ki. Domokos László nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az ÁSZ kapott-e megke­resést az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) a Közgépnél tartott helyszíni ellenőrzés ügyében. A közszféra intézményei azonban nem voltak felkészül­ve a források gyors felhaszná­lására. Az ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása átla­gosan több mint egy évet vett igénybe. Voltak projektek, ame­lyekre három-négy év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni. Utóbbiak közé tartozik például a Budapest-Lökösháza közötti vasútvonal rekonstruk­ciója. Összességében 2010 vé­géig a 2100 milliárdos forrást 354 projektre kötötték le szer­ződéssel. Ez a szám azonban nem fedi le az összes támoga­tott projektet, mert kidolgozat­lanság, forráshiány miatt egyes projektek támogatását vissza­vonták. így jártak el például a Szépművészeti Múzeum (lásd grafikánk) térszint alatti bőví­tésére vonatkozó beruházással. Az ellenőrzött 72 projekt kö­zül eddig 18 valósult meg, to­vábbi 18 esetében viszont 2011 végéig már lejárt az eredeti befejezési határidő, utóbbira példa a 4-es metró beruházás. A szakmai, pénzügyi megalapo­zottság hiányossága miatt meg­növekedett projektköltségekre az egyik legismertebb példa a Margit híd felújítása, amely a tervezett 12 milliárd helyett 29 milliárdból valósult meg. JÓ TANÁCS Selejtes a komputer, vissza a pénzt! SZERELIK, DE HIÁBA Olvasónk számítógépet vásá­rolt, amely számára munka­eszköz. Elromlott. Többször elküldte a szervizbe, de a hi­ba a szerelés után is megma­radt. Hogyan kaphatná vissza a termék árát? az úr megelégelte a javítás­sorozatot, amelynek nem lett semmi eredménye. Sze­retné visszakapni a pén­zét, ám ez első menetben (legalábbis a jogszabály szerint) akkor sem lehetsé­ges, ha a termékről megál­lapítják, hogy javíthatatlan. Először a vásárló csak a termék cseréjére jogosult, feltéve, ha az említett kö­rülmények fennállnak. A tartós fogyasztási cik­keknél a jótállási idő egy év, amely alatt a forgalma­zó, illetve a szakszerviz kö­teles díjmentesen megjaví­tani a terméket. Ha ez több alkalommal sem sikerül, az úr kérheti a kereskedőt, cseréljék ki komputerét egy ugyanolyan, jó számítógép­re. Ehhez azonban szükség van a szerviz által kiállított tanúsítványra, miszerint a gép javíthatatlan. ha a szerviz nem hajlandó ilyet kiállítani, az úr hi­vatkozzon az egyszer már megígért cserére. Ha ezt nem teljesítik, a fogyasztó felvetethet egy jegyző­könyvet is arról, hogy a ter­mék többszöri javítás után sem lett működőképes, és megpróbálhat egyezked­ni a kereskedővel, illetve a gyártóval. Sajnos még így sem biztos a siker. Ha sem­miképpen nem lehet zöld ágra vergődni az ügyben, kártérítésért bírósághoz vagy a lakóhelye szerinti békéltetőkhöz fordulhat az úr. A VÉTELÁR csak akkor jár vissza, ha a készülékről el­ismerik, hogy javíthatatlan, és a kereskedő nem tud egy ugyanolyat, de jót adni he­lyette. mRados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Gyors válaszlépés jön a „kétforintos adóra” a mobilcégektől TEHER A kormány szerint nem hoz drágulást az adó, de a Telenor és a Magyar Telekom közleménye máris ellentmond ennek Immár biztos: augusztustól jön a telefonadó. A parlamentben pénteken, név szerinti vokso­lással, a Fidesz és a KDNP igen szavazataival fogadták el az er­ről szóló törvényt. így a híváso­kért percenkét 2 forintot fizet­hetnek a telefontársaságok, va­lamint ugyanennyit az SMS-ek és az MMS-ek után. A Nemzetgazdasági Minisz­térium a parlamenti szava­zás után közleményt adott ki, amelyben jelezte: a kormány szerint a cégek nem hárítják majd át az adót a fogyasztók­ra, egyrészt ugyanis - áll az érvelésben - a verseny meg­akadályozza őket ebben, más­részt a válságadó 2013-as megszűnésével csökkennek az adóterheik. A szaktárca közleménye kü­lönösen annak fényében meg­lepő, hogy a piaci részesedés alapján a második legnagyobb hazai szolgáltató, a Telenor már csütörtökön jelezte: érvé­nyesíteni fogja áraiban az adó hatását. Kutas István, a válla­lat kommunikációs vezetője a Világgazdaságnak elmondta: a cég egy különadót még le­nyelt, két terhet azonban már nem képes. A vállalat eredmé­nyét az idén a jövőre kivezetés­re kerülő válságadó 10 milliárd forinttal csökkenti, míg az új teher havi 1 milliárd forintjuk­ba kerül. Telenor-bolt bejárata. Áthárítják. A kommunikációs igazgató hozzátette: a csütörtöki beje­lentést jelzésértékűnek szán­ták, pontosan még nem tudják, milyen formában emelik majd az árakat, a különböző kedvez­mények megszüntetése éppúgy elképzelhető, mint a tarifacso­magok átszabása. Az ugyanak­kor biztosra vehető, hogy a cég nem tudja az adót annak beve­zetésétől áthárítani a fogyasz­tókra, az új rendszer kidolgo­zása és a több százféle csomag felülvizsgálata ugyanis heteket vesz igénybe. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy nem a Tele­nor lesz az egyetlen mobilcég, amely árat emel. A Vodafone sajtóosztályán a Világgazda­ság kérdésére elmondták, hogy a törvényjavaslat ismeretében már múlt hét elején meghozták a szükséges döntéseket. A cég­nél hangsúlyozták: mivel az or­szággyűlés a szolgáltatók javas­latait figyelmen kívül hagyva szavazta meg a törvényt, ezért e döntések felülvizsgálata nem szükséges. Az előkészületek folynak, a vállalat a részletek­ről később tájékoztat. Hasonló tartalmú állásfogla­lást tett közzé a piacvezető Ma­gyar Telekom is, amely a tőzsde honlapján tájékoztatta befek­tetőit, hogy az új teher idén 10 milliárd forinttal csökkenti a cég nyereségét, a válságadóval összesen 34 milliárdot visz el. Ezzel egy időben jelezték: a kö­vetkező hetekben felmérik, hogy a változások milyen hatá­sokkal járhatnak, s ennek meg­felelően hoznak döntéseket. Mindeközben a parlament­ben „adóhét" kezdődik. Kedden indul a vita előbb egy, az adó­zást érintő törvénycsomagról, majd a pénzügyi tranzakciós illetékről, végül a biztosítási adóról. Ezekkel a javaslatokkal nem kell úgy sietniük a kép­viselőknek, mint a 44 milliár­dos távközlési adóval, melyet a benyújtás után egy héttel el is fogadtak. A tárgyalásra váró adónemeket 2013. január 1-jé- től vezethetik be. ■ J. Z. - SZ. I. A BUX index 2012. május 18-án 16700 Nyitóérték: Változás: 1,22% 16600 16203 16500 16400 KiT I 16300 a/V 16 200 11 Előző napi _16479_ 16100 « záróérték: 16280 16 000 —............. ............................. port/ 0900 11.00 13.00 15.00 17.00 S FORRÁS: BÉT Nyertesek _______________________________ n«7v pnv Utolsó ár Változás Millió Részvény (Ft) (%) Ft ANY__________451 3.91 3 OT P__________3429 3.90 6417 RI CHTEB 36600 2.50 311 APPENINN______426 0.47 12 DA NUBIUS 2705 0.18 1 Vesztesek Résvvénv Utolsó ár Változás Millió Hesztenil _ (Ft) [%) Ft CIG PANNÓNIA 678 -3.69 8 RÁBA 678 -2.72 0 E-STAR________2220 -2.20 1 ES T MEDIA_______46 -2.12 4 EG jS________14125 -1.80 300 BÉ T-áruszekció (forint/tonna, 05.18.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. aug. 53000 Takarmánybúza 2012. aug. 51000 Takarmánykukorica 2012. júl. 54900 Olajnapraforgó__ 2012. okt. 123000 Repce _________2012. aug. 135500 FO RRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. május 18-én: .» f/cf M8’« v/rl 0,92 Ft 5 $/r as ■ J CHF/Ft_____ C /£ 1,2736 ■J V V 0,003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 05.18.) _________________VÉTELI ELADÁSI BU DAPEST BANK 289,71 307,63 CIBBANK 287,65 311,63 CITIBANK 286,73 310,63 ERSTEBANK 290,77 307,53 FHBBANK 290,52 307,88 K&H BANK____________289,50 306,18 MKBBANK 288,79 303,61 OTP BANK 290,70 305,60 RAIFFEISEN BANK 292,11 305,25

Next

/
Oldalképek
Tartalom