Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-16 / 114. szám
4 ■HMM 5 PERCES INTERJÚ Összefogják a horvátokat Még csak másfél éve alakult Nagyatád Város Horvát Kisebbségi Önkormányzata, de máris nagy álmát váltotta valóra, amikor meghívta a Dráva mente horvátjait egy közös, nemzetiségi napra. Ludas László ebiök szerint a legfontosabb a közösséghez való tartozás tudata.- Az együttműködés 2010 óta jellemző önökre?- Igen, mert igyekszünk a környékbeli horvát nemzetiségekkel jó kapcsolatot ápolni, ezért is hívtuk meg többek közt Darány, Potony, Lakócsa, Barcs képviselőit, de a horvátországi Kapronca városának magyar közösségét is szívesen láttuk. Most még nagyobban álmodunk, és a zalai horvátokat is szeretnénk összefogni.- Mi volt a program?- A főzőversenyen nyolc csapat vett részt, s a résztvevők szabad kezet kaptak. Készült raguleves és több pörkölt is, de horvát jellegű étkeket is megkóstolhatott a szakmai zsűri. A fiatalok közben fociztak. A színpadon a kulturális műsor, vacsora és táncház; mintegy kétszáz ember szórakozott.- Müyen tervek születettek?- Erősíteni kell a megyei horvát önkormányzatok kapcsolatát, de magát a határon átnyúló kapcsolatainkat is, s jobban kihasználni a pályázati lehetőségeket is. Horvátország uniós csatlakozásával egymásra leszünk utalva, az összekötő szerep a magyar- országi horvátságé lesz majd. ■ J. G. Ludas László: erősíteni kell az együttműködésünket a MEGYEI KORKÉP 2012. MÁJUS 16., SZERDA Türelmet és varázslatot tanult díszpolgár Elismerték iskolaalapítói, példamutató pedagógusi és vezetői munkát Ludán Imréné még 80 évesen is pedagógusnak érzi magát. .Marika néni, magából ez nem múlik el’ - állítják a régi tanítványok is Megbecsülés övezi Ludán Imrénét Törzsgyökeres nagyatádiként mindenki ismeri Ludán Imrénét, aki kiemelt szerepet játszott a város oktatási életének alakításában. A legutóbbi városnapon Nagyatád Város Díszpolgára címet kapott. Jeki Gabriella Ludán Imréné magyar-történelem szakos pedagógus, iskolaalapító igazgató, ma már nyugdíjas. Nagyatádon 1972-ben kezdte pedagógusi pályáját a város legrégebbi általános iskolájában, melynek hat évig igazgatója volt Az 1979-ben megnyüó új iskola működési feltételemek biztosításában alapító igazgatóként kiemelkedő szerepet vállalt Megszervezte a rajz tagozatos oktatást, mely ma is része az intézmény oktató-nevelő munkájának, meghatározója az iskola arculatának. 1987-ig látott el igazgatói teendőket. - Nekem Nagyatád minden jelent, de mégis úgy alakult, hogy húsz évet Dunaújvárosban töltöttem - mondta. - Ideérkezett egykor a nagyatádi tanácselnök, aki azt mondta, hogy jó lenne egy ilyen pedagógus Nagyatádra, így népművelő férjemmel szívesen jöttünk haza. Marika nénire itt nehéz munka várt: egyetlen iskolaként 35- 38 fős osztályok várták. Az egykori épület minden sarkában csoportok, klubok, önképző körök kaptak helyet, egészen az „F” osztályig. A rajz szakkör végül új lehetőségeket nyitott.- Volt egy nagyon kedves pedagógusunk, Polák Judit, aki nagyon értett a gyerekek nyelvén - tette hozzá. - A rajz szakfelügyelő is észrevette, hogy nagy lehetőség rejlik a munkájában, így létrehoztunk egy rajz tagozatos osztályt, hiszen színes ceruzával és egy kis kreativitással bármit elérhet az ember. Ludán Imréné azonban nehéz utat járt be, míg pedagógusként következetes, példamutató nevelő-oktató munkáját véghez tudta vinni. Erősen balkezes gyereknek született, ami annak idején néhány tanítójának nem volt természetes, így mindjárt az első osztályban tűrhetetlen magaviselettel illették. Csupán másoNAGYATÁD LEGÚJABB DÍSZPOLGÁRA a nyolcvanéves Ludán Imréné, Marika néni, aki a legutóbbi városnapon vette át az elismerést Kaposváron született 1932. augusztus 8-án. iskolái: Elemi Iskola, Nagyatád. Polgári Iskola, Nagyatád dikban kapott egy új lehetőséget egy új tanártól, miközben bár továbbra is bal kézzel írt, minden másban áttért a jobbra. Pedagógusi elképzeléseit egyedül imádott nagymamájának mesélte el, Erzsébet Leány Gimnázium, Pécs. Pedagógiai Főiskola, Pécs HÁZASSÁG:1954-ben, férje Ludán Imre gyermekei: /955-ben Imre, 1960-ban János unokák: 1 fiú - 2 lány aki az olvasásra, türelemre és szeretetre nevelte. Ha valami nem sikerült, akkor mindig bíztatta - sikerrel. Tanári hivatási elképzeléseire Lujza mama csak ennyit válaszolt: „tudom, angyalom”. Marika néni pályaválasztását egy cipész, Kalló bácsi is inspirálta, aki egy jó tanáccsal szolgált: „Ha majd ott áll a padok, gyerekek előtt, jusson eszébe, hogy minden gyerek pucér fenékkel jön világra, és nem tehet arról, hogy hova születik.”- Több mint 35 évig voltam pedagógus, és ma, 80 évesen is annak érzem magam - mondja. - És bár ami tegnap történt az elfelejtem, ami 50 éve, azt bizony nem. Marika néni szereti az embereket, állatokat, növényeket és könyveket. Ma is sokat olvas, gyermekei mindennap látogatják, Dorka nevű kutyája pedig mindenhová kíséri. Kiemelkedő eredmény a turizmus szakágban Testvér, ne légy hűtlen soha torontálvásárhely Testvérváros látogatás Szerbiában Az ország egyik legjobb turizmus-vendéglátás szakmai eredményét érte el a nagyatádi Nagy Tamás. Az Ady Endre Gimnázium tanulója a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak versenyén a negyedik helyezést érte el, a harmadikkal azonos pontszámmal, 160 diák közül. Ahogy mondta, az elődöntőből a legjobb 30 juthatott csak tovább, majd a szolnoki döntőn gyakorlatorientált elméleti kérdésekben kellett helyt állni. A szóbelin három témában, turizmusvendéglátásban, szállodai ismeretekben és marketingben is megmérettettek. Nagy Tamás hangsúlyozta: az eredményéért 80 pluszpont jár a felvételin, de kihívásként és próbatételként élte meg. bJ. G. Nagyatád legfiatalabb testvérvárosára, a szerbiai Torontál- vásárhelyre látogatott egy kis küldöttség, hogy a tavaly decemberben kialakított kapcsolatukat ápolják és erősítsék. A kiránduláson Melles Zoltán és Rácz Ferenc képviselők, illetve a nagyatádi református gyülekezet tagjai vettek részt- A református gyülekezetei 213 éve hozták létre Torontál- vásárhelyen, most ennek volt az évfordulója - mondta el Jakab László református lelkész. - Nagy ünnepi Istentiszteletet és szavalatot tartottunk, és a templom előtt felállítottunk egy kaszói tölgyből készült, több mint három méter magas, monumentális kopjafát az őrállók emlékére, akik a vásárba vezető utat jelezték és hűségre szólítottak fel. A kopjafára a nagyatádiak feliratot is vésettek: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!” A látogatók Nándorfehérvárra kirándultak, s koszorúztak, és megismerték a testvérváros gyülekezetének történetét is. ■ Jeki G. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Turisztikai-közösségi fejlesztés Nagyatádon Meghatározó szerepet kapott Nagyatád versek Bertók László soha nem tudott elszakadni a somogyi kisvárostól Elkészítette és beadta pályázatát Nagyatád Önkormányzata a Magyarország-Horvátországon Határon Átnyúló Együttműködési Programban, melyben a horvátországi Krizevci várossal közösen gondolkodnak. Fő céljuk turisztikai-közösségi elveket szolgál: a turisztikai jellegű infrastruktúra és attrakció fejlesztések ösztönzése, egy vonzó, összetartó és versenyképes turisztikai régió kialakítása. Ormai István polgármester elmondta: a pályázat keretein belül a horvát partner projektjavaslatával összhangban megvalósulhat a volt zeneiskola épületének infrastrukturális fejlesztése, megőrizve az eredeti homlokzatot, hiszen védett épületről van szó. Hozzáfűzte, hogy itt különböző méretű kiállító termeket, szimulációs-, céllövő-, prezentációs helyiségeket, interaktív foglalkoztatót, turisztikai információs központot, illetve a látogatók fogadására szolgáló kiszolgálótereket hoznak létre, de ide kerülhet a Tourinform Iroda is. A 140 millió forintos projekt segítségével érintőképernyős információs pontot kap a város, és fejlődik a jelenlegi Haditechnikai Park szolgáltatása is, de bővül Nagyatád turisztikai kínálata is. A bírálat nyár végére várható. ■ Jeki G. Bertók László hetvennél is több verset írt Nagyatádon. A somogyi kötődésű író, költő 1982-ben József Attila, 1989-ben Graves, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. Ifjúsága legszebb hat esztendejének minősíti a Nagyatádon töltött (1959-1965) éveit. Itt kötött 1963- ban házasságot, és a város adott ihletet új verseihez is.- Az életemben kétszer is döntő szerepet játszott Nagyatád - meséli. - Először 1955-ben, amikor megalapítottuk a Ady Endre Irodalmi Kört, mellyel csupán annyi célunk volt, hogy kiadjunk egy antológiát; végül 2 hóBertók László irodalmi munkássága a Rinya menti várost dicsőíti nap ÁVÓ előzetes, 8 hónapos elítélés, 1,5 hónapos börtön, majd 3 éves felfüggesztés várt rám. Később munkaszolgálatosnak került, azonban újra felbukkant a somogyi kisváros életében. A megye nevezte ki 1959-ben nagyatádi könyvtárosnak, melyhez 18 kisebb település ellátása is tartozott. Ekkor kezdődhetett el az új élete. - Felszabadult voltam, szerettem az életet, miközben a Nagyatádi Járási Könyvtárban dolgoztam, megengedték, hogy levelező tagozaton a pécsi Pedagógiai Főiskolára, magyar-történelem szakra járjak - hangsúlyozta. - Közben egyre több verset írtam, melyek elsősorban a Somogyi Néplapban és a Somogyi írásban jelentek meg. Bertók László 1971-ben, Nagyatád várossá válásának évfordulójára írta Nagyatád című versét, amely ma is örökérvényű üzeneteket tartalmaz. Ez első önálló verseskönyvében, az 1972-ben kiadott, a Fák felvonulásában is megtalálható. Ma is visszajáró vendége Nagyatádnak íróolvasó találkozókon, rendezvényeken. ■ Jeki Gabriella
