Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-28 / 100. szám

GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT 6 Feledékenyig, diszkrét felügyelet távgondoskodás Az uniós projektben magyar szakértők is dolgoznak - szenzorhálózat Az infokommunikációs megoldások az idősgondozás egyre nagyobb területén jelenhetnek meg a hazai fejlesztéseknek is köszönhetően Ma már az enyhe vagy középsúlyos feledékeny- ségben szenvedő emberek is élhetnek egyedül saját lakásukban. A hazai szak­értők közreműködésével ki­fejlesztett szenzorhálózatra épülő, internetalapú rend­szer biztonságot ad az érin­tettnek és a családjának is, ráadásul hosszú távon lényegesen olcsóbb, mint a személyes felügyelet. Mailász Judit Magyarországon mintegy 160- 200 ezerre tehető azok száma, akik különböző súlyosságú kó­ros feledékenységben (demen- ciában) szenvednek. Az Alzhei- mer-kór és más, feledékenység- gel járó betegségek terjedése világjelenség, ennek megfelelő­en az Európai Unióban is kere­sik a megoldást a problémára. Jóllehet a személyes gondozást és ápolást, valamint a gyógy­szeres kezelést nem pótolhatja semmi, vannak olyan esetek és helyzetek - különösen a fele- dékenység enyhébb szakaszai­ban - amikor az infokommuni­kációs eszközök is nyújthatnak hatékony segítséget az érin­tettnek és családjának. Ezt fel­ismerve indították azt az euró­pai uniós projektet, amelynek magyar résztvevői is vannak, és amelyben a hazai fejlesztésű rendszert egy idősotthonban már ki is próbálták. A CCE - Távgondoskodás fele­dékeny idős embereknek című projekt célja a feledékeny em­berek tevékenységének követé­sére alkalmas infokommuniká­ciós megoldások kidolgozása és tesztelése. Olyan hardver-szoft­ver eszközöké, amelyek a beteg­ség egy bizonyos fokáig közvet­len segítséget nyújtanak az idős embernek, emellett közvetetten a családot, az ápolók és a ke­zelőorvos munkáját is segítik. A 2009 júliusától 2012 júniu­sáig futó, 3,46 millió euró költ­ségvetésű projektben angol, hol­land, német és magyar tagokból álló konzorcium dolgozik. Ma­gyarországot a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, azon belül az Egész­ségipari Mérnöki Tudásköz­pont (BME EMT), valamint a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, továbbá az Innomed Zrt., valamint a Ma­gyar Otthonápolási és Hospice Egyesület képviseli. A BME fejlesztői által kidol­gozott rendszert - az egyetemi tesztek után - az elmúlt két hó­napban a sződligeti Kék Duna Idősek Otthonában is kipróbál­ták. A tervek szerint a közeljö­vőben egy lakásban folytatnak éles tesztet. E kísérletek ta­pasztalatai nélkülözhetetlenek a rendszer finomításához, a maj­dani termék kialakításához. A fejlesztők egyszerű, meg­vásárolható érzékelőket alkal­maztak, és integráltak egysé­ges rendszerbe. A nyugdíjas­otthon egyik kis lakásában 11 szenzort helyeztek el, amelyek az ajtók és ablakok nyitását, A tesztre Kiss Péter, a Kék Duna otthon igazgatója önként jelentkezett. A kísérletben fel­kért otthonban lakó idős hölgy feladata az volt, hogy naplózza főbb tevékenységeit, így például azt, hogy mikor kelt fel, mikor volt a fürdőszobában, mikor nézett tévét. A napló és a rend­a szobában végzett mozgásokat - lefekvés, leülés a karosszék­be -, valamint néhány elektro­mos berendezés teljesítmény­felvételét kísérték figyelemmel. Az érzékelt adatok vezeték nél­küli hálózaton jutottak el a la­kásban elhelyezett, hálózati átjáróként szolgáló hordozható számítógépbe. Az összegyűjtött és feldolgozott információhoz az interneten keresztül férhet­tek hozzá az arra jogosultak: a teszt során a fejlesztők, egyéb­ként a családtagok, ápolók, or­vosok. Jóllehet a tesztben nem alkalmazták, a rendszer figyel­meztetéseket is adhat: például hangjelzéssel hozhatja az idős ember tudomására, hogy nyitva hagyta a hűtőszekrényt, vagy az interneten és/vagy a mobil- hálózaton keresztül - e-mailben szer által rögzített eredmények pontos összevetése még folya­matban van, annyi azonban már tudható, hogy a szenzorok több mint 90 százalékban he­lyesen érzékelték a mozgásokat és egyéb paramétereket. A fej­lesztők arra is kíváncsiak vol­tak, hogy a szenzorokban mi­vagy SMS-ben - jelezheti a tá­vol lévő családtagnak, gondo­zónak, hogy valami baj van, például az idős ember elhagyta a lakását. „Hangsúlyozom, hogy nem al­kalmazunk kamerákat, a szen­zorok csak mozgást, az elekt­romos fogyasztás változását, valamint egyéb, az igényekhez igazodó paramétereket, például hőmérsékletet, páratartalmat érzékelnek. Ebből fakadóan rendszerünket csak akkor lehet alkalmazni, amikor egyetlen ember tartózkodik a lakásban. De a cél is az, hogy az egyedül lévő feledékeny ember legyen biztonságban, mégpedig úgy, hogy személyiségi jogai ne sé­rüljenek. Rendszerünket ezen alapelvek figyelembevételével fejlesztettük” - mutatott rá Kiss lyen sűrűn kell elemet cserélni. Az elemek kibírták a két hóna­pos tesztet. A szenzoros rend­szer hálózati átjárójául szolgáló számítógép fogyasztása körül­belül 60 watt. A folyamatos mű­ködéssel a villanyszámla annyi­val nő meg, mintha egy 60 wat­tos körte egész nap égne. Norbert, a BME EMT mérnöke, a CCE projekt magyarországi vezetője. Természetesen a kutatás-fej­lesztés, és így a CCE projekt keretében végzett tevékenység is csak a kezdeti lépés ahhoz, hogy a fejlesztési eredmé­nyekből termékek, a piacon értékesíthető szolgáltatások szülessenek. A termékké vá­lás útja azonban meglehe­tősen rögös. Akadályt jelent például, hogy az alkalmazott szenzorok jelenleg viszonylag drágák, hiszen tömegméretű használatukról még európai viszonylatban sem beszélhe­tünk. Egy, a sződligetihez ha­sonló teljes rendszer egyszeri beruházási költsége mintegy 300 ezer forint. Ehhez jön még az internethasználat, valamint a felügyeletet ellátó diszpécser­szolgáltatás összességében 6-8 ezer forintos havi díja. „Noha első hallásra riasztóak ezek az összegek, ne felejtsük el, hogy egy Alzheimer-kórban szenvedő, otthon élő beteg 24 órás felügyelete havonta körül­belül nettó 200 ezer forintba kerül. Ezzel összevetve már nem is tűnik olyan hatalmas­nak a szenzoros rendszer ára” - fogalmaz Kiss Norbert. Tesztfázisban - naplózták egy lakó tevékenységét Csányi Sándor: szilárd az OTP Csoport tőkehelyzete KÖZGYŰLÉS Az idei osztalék 102 forint körül alakul - Vásárolnának befektetési céllal, de még nem látnak elérhető célpontot Az OTP Bank, a teljes OTP cso­port tőkehelyzete rendkívül szilárd, ezen mutató alapján az OTP európai és világvi­szonylatban is az élvonalba tar­tozik - jelentette ki Csányi Sán­dor elnök-vezérigazgató a hitel- intézet éves rendes közgyűlé­sén. A bankcsoport már most is megfelel a később hatályba lépő Bázel- III. követelményrendszer előírásainak úgy, hogy sem pia­ci, sem állami tőkepótlásra nem volt szüksége. A tőkehelyzet mellett a likviditási pozíciói is kedvezőek a bankcsoportnak, hiszen közel 4,5 milliárd euró likviditási tartalékkal rendel­kezik. Csányi Sándor a tavalyi eredményről kifejtette: a 161 milliárdos tőzsdei és 84 milli­árdos számviteli eredmény kö­zötti nagy különbség több ok­kal is magyarázható. Az egyik a devizahitelek vég­törlesztése. Ez nettó 34 milliár­dos veszteséget okozott. A má­sik a 35,5 milliárd forintos banki különadó. Csányi az OTP részvényeinek árfolyam-alaku­lásáról elmondta: annak alap­ján úgy tűnhet, a befektetők nem elégedettek a bank teljesít­ményével, ez viszont nincs így, hiszen a bank nagybefektetői elsősorban országkockázatot látnak a részvényben, és csak másodsorban banki kockáza­tot. Az osztalékról közölte: mi­vel a bank a saját részvényekre Csányi Sándor: a részvényárak elsősorban az országkockázatot tükrözik eső részt is kifizeti a tulajdono­soknak, az egy részvényre jutó osztalék 102 forint környékén alakul. A bank a tavalyinál töb­bet, 28 milliárd forintot fizet ki most osztalékként. Hozzátette: az OTP csoport változatlanul nem mondott le az akvizíci­ókról, ám most nem lát olyan megszerezhető célpontot a pia­con, amely indokolná az oszta­lék visszatartását. ■ B. M. Devizahitelper: fellebbeznek a Kúriánál nem fogadjuk el a Szegedi ítélőtábla ítéletét, és felülvizs­gálati kérelemmel fordulunk a Kúriához - mondta Csányi Sándor egy kérdésre. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szerve­zetének elnöke és felesége azért perelt, mert devizahite­lüknél az OTP a kezelési költ­séget devizában terhelte rájuk, a törlesztőrészlet forintösszegét a bank az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán ha­tározta meg, miközben a folyó­sításkor vételi árfolyamon álla­pította meg a kölcsön összegét. Ezt tisztességtelennek mondta ki az ítélőtábla, és a vételi ár­folyam alkalmazását rendelte el a törlesztéseknél is. fl BÜX index 2012. április 27-én 18 400 Nyitóérték: I Záróérték: 1»300-1, UW 18200 I is 18000» 17 900 eiözö napi 17800 záróérték: ... ................... i7 inJ 18185 Változás:0,28% | poní°0x 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 ' FORRÁS: BÉT Nyertesek___________________ bó„ „í„„ Utolsó ár Változás Millió Részvény (Ft) (%) Ft RICHTER 37485 1.72 293 MÍELEKOM 546 1,11 1381 ANY___________540 0,74 2 CI G PANNÓNIA 420 0.47 3 Ml_________17900 0.22 852 Ve sztesek Utolsó ár Változás Millió Részvény (Ft) (%) R E-STAR________2315 -3.50 10 AP PENINN 426 -2.51 21 DANUBIUS 2800 -1.58 1 EGIS_________14500 -1.46 378 TV K__________2080 -1.42 2 A B UX index az elmúlt napokban 18400 18224 18200 18000 / 18185 17800 / 17600 17553 n / 17400 \ >17486 17200 V/ 17 000______™_______ pont /04.19 04.20 04.23 04.24 04.25 04.26 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.27.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. máj. 61700 Takarmánybúza 2012. aug. 49500 Takarmánykukorica 2012. máj. 53w980 Olajnapraforgó 2012. máj. 128000 Repce____________2012. máj. 138000 FO RRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. április 27-én: n / ri 287,63 *>/ rí 0,28 Ft > $/Ft <5; ; CHF/Ft gft c Jt 1,3258 Jj X,/ ? 0,004 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 04.27.) __________________VÉTELI ELADÁSI BU DAPEST BANK 279,43 296,71 CIB BANK 277,60 300,74 CITIBANK_____________27734 300,46 ER STEBANK 281,44 297,66 FHB BANK 280,67 297,43 K&H BANK________280,21 296,35 MKBBANK____________279,34 293,66 OT P BANK 279,78 294,12 RAIFFEISEN BANK_______280,75 293,39

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom