Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-27 / 99. szám
6 GAZDASÁG 2012. ÁPRILIS 27., PÉNTEK „Megalapozottak a félelmek” közbeszerzések Űj törvény: eltörölt garanciák, aggályos hiánypótlás, drága jogorvoslat Dagonya András ügyvéd: „Ki kell alakítani a joggyakorlatot” HÍRSÁV Az IMF hivatalos tájékoztatásra vár üdvözli az Európai Bizottság szerdai döntését az IMF, de megvárja, amíg Brüsszel hivatalosan is elküldi állás- foglalását a magyar hitel- tárgyalások megkezdéséről - idézi Irina Ivascsenkót, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi irodavezetőjét a HírTV. Ivascsenko ezt egy budapesti konferencián mondta. Hozzátette: csak ezek után adnak időpontot a magyar tárgyalódelegációnak az egyeztetések megkezdésére. Megegyezett Lázár János és az Erste MEGÚJÍTOTTA MEGÁLLAPODÁSÁT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Erste Bank, az új megállapodás biztonságos feltételeket teremt a városi önkormányzat számára a korábban kibocsátott kötvények visszafizetéséhez, illetve ennek alapján a bank „nyugodt” hitelezőként tekinthet az önkormányzatra - tájékoztatott az önkormányzat és a bank. A hódmezővásárhelyi önkormányzat tavaly december 29-én fordult az Erste Bankhoz, a 2006-ban kibocsátott 69,4 millió svájci- frank-alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérve a pénzintézettől. Ötmilliárdos tőkeemelés a NIF-nél A kormány ötmilliárd forintot csoportosított át az idei költségvetésben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. alaptőkéjének megemelésére, de az alaptőkét hatmilliárd forinttal kívánja megemelni - az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Az ötmilliárd forintból kétmilliárdot a Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházásra fordítható 8,6 milliárd- jából kell átcsoportosítani. A 4,2 milliárd forintos fejezeti tartalékból hárommilliárd kerül át a NIF-hez. A határozatban a kormány egyetértett azzal, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. alaptőkéje hatmilliárd forinttal csökkenjen A korábbinál jóval kényelmesebb helyzetbe kerültek a közbeszerzés kiírói, míg az ajánlattevők feltételei romlottak az új törvénnyel - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvéd, európai uniós szakjogász. Csaba Ferenc- Mintha rövidebb lenne az új törvény, mint a régi. Maga a törvény rövidebb, könnyebben átlátható, világosabb szerkezetű ugyan, de több részletkérdésről alsóbb rendű jogszabályok rendelkeznek. Eddig egyetlen jogszabályt kellett lapozgatni, most négyet-ötöt biztosan használni kell. Érdemes megjegyezni, hogy a közbeszerzési jog uniós „találmány”, nem képezi szerves részét a magyar jogfejlődésnek. Uniós irányelvek szabnak keretet a belső jogalkotásnak, harmonizálva ezzel a tagállamok jogrendszerét. Ez a kettősség a jogalkalmazás során is problémákat okoz.- Mi a legfontosabb változás? Az új törvény jogfelfogása közelít a polgári jogi szemlélethez, a kevesebb részletszabályt több alapelvi rendelkezéssel helyettesíti a törvényalkotó. A francia szabályozáshoz hasonló lett a nemzeti eljárásrend kialakítása, azaz az ajánlatkérő - árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetében - egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett „szabad kezet kap” a lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor.- Mi változott a nemzeti eljárásrendben? Jelentősen csökkentek az adminisztrációs terhek: az alkalmassági minimumkövetelményekről - ha az ajánlatkérő megelégszik ezzel - elegendő nyilatkozni, nem kell dokumentumokat (referencia, mérleg, banki nyilatkozatok) benyújtania. Persze ezt annak tudatában kell megtennie, hogy a valóságnak nem megfelelő nyilatkozat súlyos jogkövetkezménnyel járhat. Kis értékű beszerzéseknél a nyilvánosság kizárható: árubeszerzésnél, szolgáltatásnál 25 millió forint alatt, építési beruházásnál 150 millió forint alatt nem kell hirdetményt megjelentetni, az ajánlatkérő ilyen esetekben az adott területen kompetens minimum három ajánlattevő közvetlen meghívásával tárgyalásos eljárást folytathat le.- Sok cég éppen azért nem indul közbeszerzéseken, mert túlzott adminisztrációs terhet jelent, ráadásul az ajánlatok ösz- szeállítása a folyamatosan változójogszabályi környezetben speciális szaktudást igényel. Mások pedig egyenlőtlen felek párbeszédének érzik a közbeszerzési eljárást, hiszen gyakorlatilag - a bírálati szempontokon túl - az ajánlatkérő alakítja a szerződéses feltételeket. Valóban az ajánlatkérő van nyeregben, hiszen ő határozza meg az - olykor nehezen kezelhető - szerződéses feltételeket. Az ajánlattevőnek ilyenkor két lehetősége van: vagy döntőbizottságra viszi az ügyet, vagy nem indul a közbeszerzési eljáráson. A mai gazdasági körülmények között kevesen vannak, akik az utóbbit választják, inkább aláírják a számukra előnytelen előírásokat tartalmazó szerződést. Rossz esetben aztán jöhet pereskedés. Egyik ügyfelem meglehetősen súlyos késedelmi kötbérfeltételekkel írt alá egy szerződést. Miután késedelembe esett a szállítással, az ellenszolgáltatás 45 százalékára rúgó kötbért Névjegy DR.DAGONYA ANDRÁS Szabolcs ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, európai uniós szakjogász. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 2001-ben; a jogi szakvizsgát 2006-ban tette le. Nős, két gyermek apja. kellett volna fizetnie. A polgári törvénykönyv szerint a túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti, és így is történt: keresetünknek a bíróság helyt adott, és csökkentette a kötbért.- A fizetési morál jelentősen romlott az utóbbi két-három évben. A régi törvényben voltak garanciális szabályok. Megtartotta ezeket az új törvény? Az építési beruházásoknál megmaradt a szabály, amely szerint az alvállalkozók számláinak kiegyenlítéséig a fővállalkozó sem támaszthat ilyen igényt. Szolgáltatásnál és áru- beszerzésnél viszont ez már nem érvényesül. További változás, hogy az ajánlatkérőnek már nem kell inkasszós felhatalmazó nyilatkozatot csatolnia a megkötött szerződéshez. így ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződést teljesítő ajánlattevőnek, az utóbbinak már nincs módja inkasszóval lehívni az őt jogszerűen megillető ellenértéket.- Sok szó esett korábban arról, hogy miként lehetne kiszűrni az irreálisan alacsony ellenszolgáltatásokat. Született erre valamiféle megoldás? Igen, de nem túl piacbarát módon. Korábban az irreálisan alacsony ellenszolgáltatás megállapítását a benyújtott ajánlati árak átlagához viszonyították. Január elsejétől akkor irreálisan alacsony az ellenszolgáltatás, ha több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegétől. Ez a megoldás tévútra vezetheti a jogalkalmazót, hiszen a szóban forgó fedezet gyakorlatilag azonos a becsült értékkel, amelynek nem helyes és nem szakszerű megállapítása esetén olyan ajánlattevők kényszerülhetnek indokolás benyújtására, akik egyébként elfogadható piaci árat adtak.- Van más pont is, amelyet aggályosnak tart? Borítékolható, hogy a hiánypótlás szabályai heves vitát fognak kiváltani. A hiánypótolható dokumentumok, adatok körének meghatározása folyamatosan munkát ad a Közbeszerzési Döntőbizottságnak. És január elsejétől sem lett könnyebb a helyzet. A törvény úgy szól, hogy a hiánypótlás nem járhat a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat módosításával. Majd leszögezi, hogy ettől eltérően a hiánypótlás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Több kolléga véleményével egyetértve megalapozottnak tartom a félelmeket, hogy ez a szabályozása lehetőséget ad a nemkívánatos ajánlattevők ajánlatainak érvénytelenítésére. A Közbeszerzési Döntő- bizottságra vár a feladat, hogy kialakítson egy konzekvens jog- gyakorlatot a hiánypótlás intézményének tisztázására.- Mit tehet az ajánlattevő, ha úgy érzi, hogy jogsértően érvénytelenítették az ajánlatát, vagy más jogsérelem érte az eljárás során? Változott valamit a jogorvoslati rendszer? Aki jogorvoslattal kíván élni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Eddig fix összeg volt az igazgatási szolgáltatási díj: nemzeti eljárásban 150 ezer, közösségiben 900 ezer forint. Ezentúl a beszerzés becsült értékének egy százalékát kell kifizetni. Ez egy 500 millió forintos becsült értékű építési beruházás esetében ötmillió forint. Ma kevés olyan építőipari cég van Magyarországon, amely ilyen kiadást könnyen megengedhet magának. Még kevesebb olyan ügyvéd lehet, aki bátran tanácsolja ügyfelének az eljárás megindítását, tekintettel arra, hogy az új törvénynek elfogadott joggyakorlata még nem alakulhatott ki. Letöri a reálbér-növekedést a kiigazítás trend A kormányzat számításai szerint mínusz 6-12 százalékot hoz a program Hiába győzködték Szócskát az igazgatók Negatív irányba módosítja a reálbér-növekedés változásait a Széli Kálmán-terv - derül ki a kiigazítási tervezetből. Az anyag több mutatót figyelembe véve táblázatban közli a program hatását az Európai Bizottság által meghatározott alappályához képest. A bruttó reálbérek, vagyis az adóhatások nélküli, az átlagos béremelés és az infláció különbségéből kialakuló bérváltozások esetében minden képzettségi kategóriában negatív változást vár a terv. „Valószínűleg nem lesz érdemi bruttó béremelés jövőre. A gazdaság lassú növekedése önmagában sem indokolna béremelést, és jövőre már Kevesebbre lesz elég a pénz nem lesz a munkaadókon bérkompenzációs kényszer sem” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Hanti Erzsébet. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője szerint a bruttó bérek növekedési ütemének lassulása mellett az infláció magasabb alakulása is A Széli Kálmán-terv hatása a reálbérek változására (százalékos eltérések az alappályától) __________________Bruttó reálbér ___________________1. év 2. év Al acsonyan képzett______-6,56 -10,36 Közepesen képzett______-5,13 -7,37 Ma gasan képzett_______-8,81 -12,15 FO RRÁS: SZÉLL KÁLMÁN-TERV 2.0 indokolja az alacsonyabb reálbér-növekedési várakozást. „Az eltolódás abból adódhat, hogy a fogyasztást terhelő adók felpörgetik az inflációt” - mondta lapunknak Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank vezető elemzője kifejtette: „A bruttó reálbér fogalma a jövedelmet terhelő adókat nem veszi figyelembe, ám a reálbérekre kedvezőtlenül hat az az inflatorikus hatás, melyet az áfaemelés, a telefonadó és a sárgacsekk-adó gyakorol. A táblázatban foglalt számokban ugyanakkor nem lehetünk biztosak, hiszen az alappálya értékei nem ismertek, de az előjelekre érdemes figyelni” - tette hozzá. ■ B. L. EGÉSZSÉGÜGY A földgáz után az áram, majd a gyógyszer lesz az, amit központi közbeszerzéssel vásárolnak meg az államosított kórházak számára. Ezt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár jelentette be a Magyar Kórházszövetség egri kongresszusán. A kórházigazgatók megállapították: az orvosok és a nővérek béremelésére nincs külön forrás, azt az egészségügy költségvetéséből kell finanszírozni. Elfogadhatatlannak tartották, hogy a tavaly év végén kapott konszolidációs támogatást vissza kell fizetniük azoknak a kórházaknak, amelyeknek nem volt lejárt szállítói tartozásuk. Hangot adtak nemtetszésüknek amiatt is, hogy a főigazgatókat az intézmények átalakítása közben pályáztatják újra. Rácz Jenő elnök azt nyilatkozta lapunkban, hogy ez most felesleges és kockázatos. Szócska megismételte: a népegészségügyi termékadó lesz a béremelés egyik forrása. A konszolidációs pénzek visszafizetése szerinte nem érte váratlanul a kórházakat, de igyekeznek pályázatokra fordítani ezt a pénzt, hogy kárpótolják a jól gazdálkodó intézményeket. A főigazgatók megpályáztatására is reagált az államtitkár, hangsúlyozva: ez a tulajdonváltás természetes velejárója, nincs szó tisztogatásról. ■ H. É.
