Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-19 / 92. szám
2012. ÁPRILIS 19 CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 Háborognak a polgármesterek vitatéma Az önkormányzat beszedi a kúrtaxát, a TDM-ek meg elviszik? (Folytatás az 1. oldalról) Az a cél, hogy a turisztikában érdekeltek, az abból élők vegyék végre kézbe a helyi, régiós idegenforgalom irányítását, szervezését, mintegy átvéve az önkormányzatoktól. „Alulról felfelé képzeljük a finanszírozást: az ön- kormányzatok által beszedett idegenforgalmi adóból és nem annak állami kiegészítéséből - áll a TDM törvényjavaslatában. - E szerint a szolgáltatók az adónak a szervezetet megillető részét közvetlenül egy önkormányzati al- számlára utalnák, ahonnan a pénz a TDM-ekhez kerülne. A helyi szervezet kapná a kúrtaxa 35 százalékát, a térség 15, a régió 25 százalékot Ez az állam által kiegészített idegenforgalmi adóból keletkező önkormányzati bevételek harminc százaléka.” A TDM további javaslata: „Állami kiegé- s szító támogatást csak az az ön- | kormányzat kaphason, akinek te- | rületén működik helyi szintű J TDM-szervezet” ■ Fónai I. I Az Idegenforgalmi adatokat elnézve inkább mentőövre lenne szüksége a balatoni övezetnek, mint újabb feszültségforrásra Közeledést! Balatoni ügyekben általában nem számít a párt szerinti hovatartozás, lám, ez esetben is há- borog ilyen és amolyan oldali polgármester egyaránt. Markolnák a kúrtaxapénzt, miközben sejtik: úgyis „odafönt" dől el minden. Van már tapasztalatuk: iskolák, önkormányzatok, kórházak, hogy mást ne mondjak. S akad közöttük, aki települése nehezen kivívott kistérségi körzetközponti vezető szerepének küszöbön álló föladását is lelkesedéssel, új, szép, nemes feladatokat találva tudja tálalni, de ez ügyben „odacsap"... Azzal együtt, hogy lehet sejteni, melyik fél lesz az erősebb: Szárszón például az ottani TDM-szervezetben nem vezető a jórészt egyetlen minőségi szálláshely tulajdonosa; könnyítené a két fél közötti közeledést, megértést, ha az volna...(fi) NINCS SZÜKSÉG A FELADATOK ÉS A FORRÁSOK ÁTPASSZOLÁSÁRA! KENÉZ ISTVÁN leilei polgármester: - Nem értek egyet az elképzeléssel Balatoniéi- lén is nagyon sokat költünk arra, hogy kulturált körülmények fogadják a városunkba érkező turistákat A szezonra történő felkészülés, valamint a nyári fenntartási munkálatok is jelentős összeget visznek eL Ezt a pénzt javarészt a kúrtaxa-bevételből teremtettük eddig elő. Ha azt megkurtítják, honnan veszünk forrást strandfenntartásra, a közparkok rendbetételére, virá- gosításra? Mién öt éve próbálkoznak TDMszervezéssel, sikertelenül Pályázatból egy darabig fenn lehet tartani, de utána az önkormányzat tartsa el? holovits huba földvári polgármester - Kérdés, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott Magyar Turizmus Zit mellett szükség van-e még egy „kvázi civil” szervezetre is, ugyancsak adóforintokból? S az önkormányzatnak, mely ma apparátust tart fenn a kúrtaxa beszedésére, érdeke lesz-e ez, ha elveszik tőle a bevétel jelentős részét? Továbbá: ki ellenőrizné, hogy ezt a pénzt megfelelő célokra használják-e fel? Nyugaton ez jól működhet, ott a civil szféra és a vállalkozók kiveszik a részüket a turizmus-szervezésből, itt meg, ahol el vagyunk maradva, központi pénzekből szeretnék ezt pótolni... TAKÁCS JÓZSEF szemesi polgár- mester: - Fölháborít, hogy lobbiérdekek mentén az önkormányzatok eleve szűkös forrásait most még tovább csökkentenék, ezáltal teremtve helyeket, munkahelyeket maguknak. Úgy gondolom, azt minden önkormányzat támogatná, ha a TDM-szervezetek tevékenysége pluszbevételt hozna a településnek. Előbb bizonyítsanak, lássuk, hogy milyen hasznos a létük, ne pedig fordítva, azzal kezdjék, hogy ide a pénzt, mi majd jól elköltjük. Balatonszemesen évről évre nő a kúrtaxabevétel, kiemelkedő a nagyságrendje, de szeretnénk is megtartani, van mire költeni... DOROGI SÁNDOR szárszói polgár- mester: - A Balaton partján nem jellemző, hogy azok a szakemberek, akik a turizmusban dolgoznak, ne értenének hozzá. Ezért sem értem, miért kellene most „átpasszolni” e feladatokat olyan szervezeteknek, melyeknek a tagjai mégnem bizonyítottak. Az pedig egyenesen elképesztő, hogy önkormányzati bevételekre akarják rátenni a kezüket. Egy hozzáértőtől olvastam, egyetértek vele: a Balatonnál nem a marketinggel van baj, hanem, hogy nincs mit eladni a piacon. Több helyi attrakcióval a családos turizmust erősítenénk. Szívesen vesszük a segítséget... CSÁKOVICS GYUU zamárdi polgár- mester -Azaz alulról történő önszerveződés, hogy „lenyúlnák” az önkormányzati bevételt? Mire föl? Mi kétéves állású dolgozóval tartunk fenn Tourinform-irodát és jól működik. Értem én, hogy csábító a kúrtaxabevétel, de a turizmus nem arról szól, hogy miként juthatnak pénzhez a vállalkozások. Nonszensz és diszkriminatív lenne TDM-fenn- tartásra kötelezni a településeket azért, mert csak így kaphatnának állami kiegészítést Ha nincs TDM, akkor is számos pluszfeladatot ad az idegenforgalom, fenn kell tartani az üdülőterületet Pánikgombra honnan lenne pénz, amikor villanyra se futja? Ennyire nincs pénz. Lassan telefon- és villanyszámlára se futja az önkormányzatoknak. Molnár Árpád, Balatonszabadi polgár- mestere válaszolta ezt a Magyar Rádió riporterének kérdésére annak kapcsán, hogy a Siófoki Kistérség megszüntette az egyedül élő beteg idősek számára sokat jelentett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A rendszer már nem üzemel, ezekben a napokban szedik össze az idősektől a pánikgombokat, ahogyan korábban megírtuk.- Optimista voltam vüágéle- temben, de idén föladtam az optimizmusomat - indokolt tovább lapunknak Molnár Árpád. - Természetes, hogy az önkormányzatok igyekeznek megszabadulni az összes nem kötelező feladattól. Ami a jelzőrendszeres segítségnyújtást illeti: a mi háromezer lelkes községünkben hat idős ember volt érintett, ez szerencsére nem nagy szám. Az a legnagyobb baj, hogy a kiút nem látszik ebből a nagy pénztelenségből. Katasztrofális helyzetbe kerültek a települések és a családok. Megdöbbentő szembesülni vele, hogy egy év alatt majdnem a duplájára nőtt Balatonszabadiban a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya. S jellemzően azért, mert egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli lett. S ez ugye még a Balaton-térség... Miközben szűkülnek az anyagi források, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál jobb, kifizetődőbb megoldás nincs, hiszen ennyi pénzből Uyen nagyságrendű rászorulót másként nem lehet ellátni - ezt már Morvái Emília, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa nyilatkozta a közrádiónak. Egervári Ágnes, a Szociális Klaszter elnöke a műsorban arról beszélt: a pénzszűke és az átalakulás teljes bizonytalanságban tartja a szociális szférát. ■ Fónai Imre A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ HÍREI Válogatós állástalanok komlón hiába magas a városban a munkanélküliség, előfordul, hogy a meghirdetett állásokra nincs elég jelentkező. Ez történt nemrég a Solar Energy Systems Kft. és a Kézmű Nonprofit Kft.- vel is. Előbbi hatvan, műszaki területen jártas szakembert, utóbbi pedig (főként megváltozott munkaképességű) varrónőt keresett, felemás sikerrel. A jelentkezők szakmai tudásával nem volt baj, de kevesen jöttek, s a fizetést is kevesellték. Több ezer ruhadarab mohács Egy helybeli vállalkozó nem mindennapi felajánlása nyomán több ezer jó minőségű ruhadarabot oszthatott ki a napokban a Menedékvár Alapítvány. A divatos pólókat és pulóvereket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokban élő fiatalok vehették át, csaknem hatszázan. Indiai kendert találtak BAJA Hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei bejelentés alapján jövedéki ellenőrzést végeztek egy helyi vállalkozás Baja külterületén található 3 Harkány Elvileg elbukta a nagy uniós fejlesztési pályázatot Harkány. Az önkormányzat azonban reméli, hogy kap egy utolsó utáni esélyt. Harkány sorsa a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kezében van. Hétfőn délután ugyanis lejárt a végsőnek mondott határidő arra, hogy Harkány bebizonyítsa, van elegendő saját forrása az elnyert kiemelt uniós fejlesztési program megvalósítására. Nem tudott élni az utolsó utáni lehetőséggel telephelyén. Kábítószergyanús növényi származékokat találtak. A nyomozók a tulajdonos lakására mentek, ahol az álmennyezetbe rejtve 45 tő indiai vadkender palántát és a termesztéséhez szükséges eszközöket találtak. HétÖrdögök a döntőben szekszárd A teveli HétÖrdögök voltak a legeredményesebbek a LADIK médiavetélkedő tegnapi, megyei döntőjén. Hodász Kata, Kajtár Fanni, Nagy Philippe, Pfaff Roland és Schaffer Friderika képviselik tehát Tolna megyét az országos megmérettetésen, Bikaion. Elsősegélyt nyújtanak bonyhád A Vöröskereszt kiemelt célja, hogy a fiatalok minél korábban, és minél alaposabban sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapismereteit. A tegnapi bonyhádi elsősegély- nyújtó ver-seny résztvevői közül a helyezések alapján ez középiskolás kategóriában a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, az általános iskolás csapatok közül pedig a györei iskola diákjainak sikerült a legjobban. Internettel a sikeres munkavégzésért Korszerű tudás uniós támogatással Nyílt napot tartott a „Digitális kompetencia-fejlesztés a Kadarkúti Kistérségben” című projekt keretében Kadarkúton a Szövetség a Polgárokért Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Komár András, a Szövetség a Polgárokért Alapítvány elnöke elmondta: a nyílt napon munkaerő-piaci szakemberek és mentorok várták a jelentkezőket, s látták el őket hasznos tanácsokkal. Ez alkalommal a projekt tanfolyamain eddig résztvevő 230 főből 99 a tanúsítványát is átvehette. A 4 legeredményesebb hallgató 1 havi mobil internet-előfizetést, 24 résztvevő pedig pendrive és póló ajándékot kapott. A kadarkúti kistérség 8 településén továbbra is tart a képzés, még 170 jelentkezőt várnak. Nyűt napra legközelebb Nagybajomban kerül sor. A Szövetség a Polgárokért Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektjében összesen 400 hátrányos helyzetben lévő ember képzése valósul meg az Európai Unió támogatásával.
