Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-13 / 87. szám
2012. ÁPRILIS 13., PENTEK GAZDASAG 7 Számolgatják az új adót a cégek tranzakciók Sokan a bankadó folytatását emlegetik, a piaci reakciók bizonytalanok Akár a társasági adónál is nagyobb terhet jelenthet egyes pénzintézeteknek a kormány által tervezett banki tranzakciós adó. A politikai szempontból nem feltétlenül ésszerűtlen lépésnek vannak nemzetközi előzményei. VG-összeállítás „Jóval nagyobb teher lenne, mint a társasági adó, gyakorlatilag ez lenne a fó' elvonás, nagyjából a bankadó nagyságrendjében” - információink szerint így kommentálták belső' körben enyhén feldúltan az egyik biztosító vezetőségében a sajtóban megjelenteket a tranzakciós adóról. A társaság gyors számításai szerint az új elvonás egy- és kétmilliárd forint közötti terhet jelentene, a fő tételek között egyebek mellett a tőkéjük forgatása, befektetése és a kárkifizetések terhe szerepelne. Nem véletlenül említették egyébként az elvonással kapcsolatosan a bankadót: az állam ugyanis a kiszivárgott hírek szerint körülbelül annyi pénzintézeti befizetéssel, mintegy 90 milliárd forinttal számol, mint amennyi bankadó jövőre kivezetendő, a költségvetésből eltűnő 50 százaléka. Az új adóval kapcsolatosan továbbra is sok a kérdőjel: azon kívül, hogy nem tudni a pontos adóalapot, adómértéket, az sem világos, hogy miként hatna az adó bevezetése a gazdaság egészére. Ha fogyasztót terhelő adónak tekintjük, akkor félő, hogy sok cég pluszköltsége mellett emelkedhet a számlaelkerülés és a készpénzhasználat aránya, ezzel csökkenhet a bankok jövedelmezősége is. A pénzügyi műveletek dráguláAz bankjegykiadó automatából való pénzkivételre is adót vetnének ki az adó kiszivárgott tervezete szerint turális reformokat várnak a magyar kormánytól. A kormány szempontjából ugyanakkor a banki tranzakciók megadóztatása nem feltétlenül ésszerűtlen döntés. Bevezetése, amelynek technikai feltételei lényegében adottak, a költség- vetési hiány csökkentésére viszonylag egyszerű megoldást kínál. Emellett a gazdaság egészére gyakorolt hatása feltehetően nem lesz jelentős, szemben a hosszú távú strukturális reformokkal, amelyek rövid távon szinte biztosan fékezőek és gerjesztik az inflációt - és nem utolsósorban - a háztartásoknak jóval nagyobb terhet jelentenének. Kérdés persze, mit szólnának ehhez a befektetők. Az Európai Bizottság szeptemberi szerint a tranzakciós adót a pénzügyi intézmények közötti, pénzügyi instrumentumokkal folyó tranzakciókra vetnék ki. Részvény- és kötvényügyleteknél 0,1, a származtatott termékekkel történő tranzakcióknál 0,01 százalékos kulccsal. A magánháztartásokkal vagy a kkv-kkal folytatott tranzakciók nem esnének az adó hatálya alá. Néhány ország már vetett ki adót a bankszámlaforgalomra sa miatt elképzelhető, hogy sok cég elgondolkodna az ország kikerülésén, nem is beszélve arról, hogy ha technikailag forgalmi adóként vezetné be a kormány a terhet, akkor ütközne a pénzügyi szolgáltatások áfamentességét kimondó uniós irányelvvel. Ha pedig a tranzakciós adót a növekedést visszafogó hatása miatt az IMF vagy az MNB által is bírált bankadó folytatásának tekintjük, akkor ez a teher is hasonlóképp hat a GDP-re. A piac és a nemzetközi szervezetek persze döntően nem bevételnövelő intézkedéseket, hanem kiadáscsökkentő, strukJELENLEG TÍZ EU-tagállam (Belgium, Ciprus, Finn-, Francia-, Görög-, ír-, Lengyel-, Olaszország, Nagy-Britannia és Románia) alkalmaz a brüsz- szeli javaslathoz hasonló, egyfajta pénzügyi tranzakciós adót - derül ki az Európai Bizottság összeállításából. Magyarországot azért nem vette fel a listára a brüsszeli testület, mert a hazai banki különadót a mérleg és nem a tranzakciók alapján vetik ki. Brüsszelnek jogi kifogásai nincsenek a banki különadóval, csak az évi mintegy 130 milliárd forint értékű teher mértékével kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Magyar- országon kívül jelenleg az osztrák kormány, illetve az új szlovák kabinet is azt tervezi, hogy bevezeti a tranzakciós adót. A kiszivárgott magyar tervekben szereplő megoldást - miszerint a magánszemélyek bankszámlaforgalmát is érintené az adó - eddig csak néhány ország alkalmazta. Ausztrália 1982 és 1990 között szövetségi szinten, majd ezt követően 2005-ig az államok szintjén vetett ki adót a bankszámláról történő pénzkivételre függetlenül attól, hogy az konkrétan milyen formában, például csekkfüzettel történik-e. Argentína pedig 1984 és 1992 között alkalmazta a bankszámlaforgalomra kivetett adót. Brazília 1993 és 2007 között vetett ki ilyen adót, amelynek mértéke 0,25 és 0,38 százalék között mozgott, és a bevételeket az egészségbiztosítási rendszer működtetésére fordították. Drt^ulnak a szesz- és dohányáruk A SZESZES ITALOK és dohányáruk júliusban az újabb jöve- dékiadó-emelés miatt tovább drágulnak - mondta Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. A szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása volt a legerőteljesebb márciusban, a hatósági áras termékek, illetve szolgáltatások a várakozástól elmaradó mértékben drágultak - emelte ki. Az energia ára várhatóan nem fog csökkenni jelentős mértékben, ám az élelmiszereket a szokásos szezonális hatások mellett a szárazság is drágítani fogja - jelezte Kondrát Zsolt. ■ VG Magyar tojásokat is kitiltottak a cseh piacról A prágai országos állat-egészségügyi hatóság mintegy hárommillió külföldi tojást nem engedett a cseh piacra az első negyedévben. Olyan tojásokról van szó, amelyek nem az új uniós normáknak megfelelő ketrecekben tartott tyúkoktól származnak. Januártól a nem EU-normás ketrecekben tartott tyúkoktól származó tojások nem kerülhetnek a cseh boltokba. A cseh termelők 1,2 milliárd koronát fektettek be a ketrecek bővítésébe. A tojások nagyobbik része Lengyelországból származott. Magyarországról és Spanyolországból is hoztak be hibás tojásokat. ■ HIRDETÉS HÍRSÁV Nem tudni, Barroso fogadja-e Orbánt orbán Viktor a közeljövőben Brüsszelbe látogat, de az április 23-i vizit napirendjében egyelőre nincs beiktatva egy találkozó Jósé Manuel Bar- rosóval - közölte az Európai Bizottság szóvivője. Olivier Bailly azt is elismételte: a bizottság álláspontja nem változott az elmúlt hetekben a Magyarország és az EU- IMF közötti hiteltárgyalások megkezdésével kapcsolatban. Nem feltétlenül csökken a szabadság A júliusban hatályba lépő új munka törvénykönyve (Mt.) szerinti, életkor alapján járó pótszabadságot csak a kollektív szerződésben lehet csökkenteni - nyilatkozta Szarvas Júlia, az Ember és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. Korábban több hírportál is felhívta a figyelmet arra, hogy az új Mt.-ben akár 10 nappal is csökkenhet egy-egy munkavállaló szabadsága, mivel az új kódex az életkor alapján járó alap- szabadságot - amely 45 éves kor felett éri el maximumát, a 10 napot - pótszabadsággá alakítja. EKB: aggályos magyar jegybanktörvény közzétette válaszát az Európai Központi Bank (EKB) a magyar kormány levelére jegybankügyben: a bank továbbra is aggályosnak találja a jegybanki fizetések csökkentését, és közli, hogy a monetáris tanács bővítése, valamint az elvi lehetőség új alelnök kinevezésére sértheti a jegybank függetlenségét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter március elején tájékoztatta az EKB-t a tervezett magyar lépésekről. Az ügy része a Magyarország elleni köte- lezettségszegési eljárásnak, és tárgya lehet az EU és a kormány közti hitelkeret-tárgyalásoknak is. Nem érdemes adót csökkenteni A kormány nem csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját - derül ki Matolcsy György írásos válaszából. A nemzetgazdasági miniszter Ferenczi Gábor jobbikos képviselő kérdésére emlékeztetett rá, hogy a jövedéki adó minimumát uniós előírások határozzák meg, így a lehetséges mérséklés a fogyasztóknak nem jelentene érezhető árcsökkenést, annál érzékenyebben érintené azonban a költségvetési bevételeket. I Matolcsy György: Uniós előírás Kukorica ,4dengo» gyomirtás kényelmesen r V ' ' ' ' ^ v r. *- ! - j,\»" A ' f- ............... Pr e- és korai posztemergensen i i'fpSPi »Könnyű kezelhetőség » Széles hatásspektrum » Hosszú hatástartam ] » Kiemelkedő szelektivitás t -- ÍVA.T í I. ' ~ 1 ' 1
